Kiszivárogtatták Donald Trump ukrajnai béketervét - Íme a részletek!

A Washington Post értesülései szerint Donald Trump és csapata kidolgozott egy átfogó békekoncepciót Ukrajna háború utáni rendezésére. A terv több olyan pontot is tartalmaz, amely alapjaiban formálhatná át Ukrajna jövőjét és Európa biztonsági helyzetét.

 

1. Gyorsított uniós csatlakozás

 

Az egyik legmeglepőbb javaslat szerint Ukrajna már 2027-ben csatlakozhatna az EU-hoz. Ez a tempó több uniós tagországot aggaszt, de Washington szerint az ellenállás kezelhető lenne – még Magyarország részéről is. A gyors integráció célja Ukrajna stabilizálása és a korrupció visszaszorítása erős uniós nyomás mellett. (A dokumentum arra nem tér ki, hogy ez Európának jó lenne-e – a szerk.)

 

2. Amerkai biztonsági garanciák

 

A tervezet értelmében az USA kötelező érvényű biztonsági garanciát nyújtana Ukrajnának, a NATO 5. cikkelyéhez hasonló formában. Emellett több európai ország is külön kétoldalú biztonsági szerződést kötne Kijevvel. A cél: elrettenteni Oroszországot egy újabb támadástól. (Kérdés, hogy az oroszok ezt engednék-e, vagy miért engednék, hiszen éppen ez volt a háború kitörésének egyik legfőbb oka – a szerk.)

 

3. Ukrajna haderő-korlátozása

 

Az amerikai tárgyalók már eddig is javasolták az ukrán hadsereg 600–800 ezres plafonját, ám Ukrajna ezt alkotmányos okokból elutasítja. Oroszország ugyanakkor épp a katonai korlátozásokat próbálja kierőszakolni, így ez a pont is erősen vitatott.

 

4. Demilitarizált övezet létrehozása

 

A béketerv egy kiterjedt demilitarizált zónát hozna létre a teljes frontvonal mentén, Donyecktől Zaporizzsján át Herszonig. Mögötte egy szélesebb övezetben tilos lenne nehézfegyvereket telepíteni. A rendszer a koreai határhoz hasonló, szigorú nemzetközi felügyelet alatt működne.

 

5. Területi kérdések – a tárgyalások legnehezebb része

 

Oroszország azt követeli, hogy Ukrajna adja fel Donyeck megmaradt 25%-át, benne a két nagy erődvárossal, Szlovjanszkkal és Kramatorszkkal. Trump tárgyalói szerint Ukrajna a következő hónapokban valószínűleg így is, úgy is elveszítené ezt a területet, ezért „jobb lenne előre megállapodni”. Zelenszkij viszont kitart: Ukrajna törvényileg nem adhat át területet, és nem is hajlandó erre semmilyen körülmények között. Lehetséges kompromisszumként felmerült a koreai modell, amelyben a felek fenntartják igényeiket, de a gyakorlatban más vonalon húzódik a kontroll. (És talán nem véletlen az sem, hogy Zelenszkij már nem zárkózik el olyan mereven a választás témájától – ha nem blöfföl, lehet, hogy az utódjával szeretné elvégeztetni a „piszkos munkát”? – a szerk.)

  

6. Az amerikaiak vennék át a zaporizzsjai atomerőmű felügyeletét

 

Ez a terv egyik legszokatlanabb eleme. Az atomerőmű amerikai felügyelete több ukrán tisztviselő szerint stratégiai elrettentést jelentene Oroszországgal szemben, és egyértelmű amerikai jelenlétet biztosítana a térségben.(Nem mellékesen az amerikai gazdasági, energiapolitikai érdekeket szolgálná – a szerk.)

 

7. Ukrajna gazdasági újjáépítése – óriási pénzügyi alapokkal

 

A béketerv a háború utáni helyreállítást is részletesen szabályozná: 200 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyon szolgálna elsődleges forrásként. Ebből akár 100 milliárd dollár reparáció formájában közvetlenül Ukrajnához kerülhetne. Emellett újraindítanák a BlackRock-féle Ukrajna Fejlesztési Alapot, amely akár 400 milliárd dollárnyi befektetést vonzhatna. A Világbank is kulcsszerepet kapna. Még Oroszország is részesülne bizonyos befektetésekből és újjáépítési támogatásokból, ami a stabilitás hosszú távú biztosítását célozza. (Ez tulajdonképpen egy új Marshall-segély koncepciója – a szerk.) 

 

Trump erre újabb és újabb határidőket ad, legutóbb a karácsony merült fel – miközben a háttérben folyamatos és véhetően egyre erőteljesebb nyomásgyakorlás zajlik. Nyilvánvaló, hogy a békének ára van – a kérdés inkább az, ki fizet érte többet.