Donald Trump mégis megtámadja Iránt?
Szerző: Gondola
2026. január 27. 10:07
Az iráni kormány egy esetleges támadásra készül, miközben az amerikai haditengerészet megérkezik a térségbe. Az amerikai erők – Izrael támogatásával – elegendő tűzerővel rendelkezhetnek egy, a rezsim megdöntésére irányuló támadáshoz.
Az iráni kormány egy újabb amerikai–izraeli katonai csapás lehetőségére készül, miután az Egyesült Államok a USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó harccsoportot kulcsfontosságú haditechnikai eszközökkel vezényelte a Közel-Kelet térségébe – írja a The Guardian.
Megfigyelők szerint az amerikai és izraeli erők együttesen már most is elegendő tűzerővel rendelkeznek ahhoz, hogy egy, akár a rezsim megdöntését célzó katonai akciót hajtsanak végre.
Az amerikai haditengerészet több irányított rakétákkal felszerelt rombolót is a térségbe küldött. Bár ezek még nem foglalták el végső pozícióikat, Irán már csapásmérő távolságon belül van. A Földközi-tengeren állomásozó repülőgép-hordozó jelenléte ráadásul csökkenti annak szükségességét, hogy az Egyesült Államok harmadik országoktól kérjen engedélyt egy esetleges támadáshoz.
A feszültséget tovább növeli, hogy diplomáciai áttörésnek egyelőre nincs jele. Ennek következtében az iráni tőzsde története egyik legnagyobb napi zuhanását szenvedte el, miközben az ország gazdasági helyzete drámaian romlik: a hivatalos adatok szerint az infláció egyetlen hónap alatt elérte a 60 százalékot. A térség több állama – köztük az Egyesült Arab Emírségek – jelezte, hogy nem engedélyezi légtere vagy felségvizei használatát Irán elleni támadáshoz, ám ez az amerikai haditengerészeti jelenlét miatt nem jelent feltétlen akadályt.
Elemzők szerint egy esetleges katonai akció célja nem Irán már korábban súlyosan meggyengített nukleáris programja lenne – amely a júniusi, 12 napos háború fő célpontját jelentette –, hanem az iráni politikai vezetés közvetlen meggyengítése.
A stratégia részeként Washington abban is bízhat, hogy a romló életszínvonal és a katonai nyomás újra utcára viszi a tiltakozó tömegeket.
Az iráni vezetés élesen reagált a fejleményekre. Ali Laridzsáni, a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy egy támadás előtt tudatosan Irán társadalmi kohézióját próbálja megbontani. Szerinte az ország „vészhelyzetként” való bemutatása maga is a hadviselés egyik eszköze, és a zavargások célja egy polgárháborús helyzet előidézése. Hasonlóan kemény hangot ütött meg a külügyminisztérium szóvivője, Esmail Baghaei is, aki tagadta a diplomáciai tárgyalásokról szóló értesüléseket, és figyelmeztetett: Irán „átfogó és fájdalmas választ” adna bármilyen agresszióra.
Az Egyesült Államok ugyanakkor egyelőre nem döntött a katonai beavatkozás mellett. Donald Trump elnök két héttel ezelőtt még elállt egy támadástól, mivel nem kapott egyértelmű terveket arra, miként lehetne eltávolítani Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Hamenei ajatollahot, illetve hogyan védenék meg Izraelt egy esetleges iráni megtorlástól. Az amerikai kormányzaton belül továbbra is vita zajlik arról, hogy egy 90 milliós országban indokolt és kivitelezhető-e a rezsimváltás kikényszerítése.
Mindeközben a belpolitikai helyzet Iránban tovább romlik. Emberi jogi szervezetek becslései szerint a tüntetések során több mint 5400 ember vesztette életét, további tízezrek sorsát még vizsgálják. Az ENSZ iráni különmegbízottja szerint a pontos adatok nem ellenőrizhetők, miközben súlyos állítások láttak napvilágot a holttestek kiadásáért követelt váltságdíjakról és az internet-hozzáférés szigorú korlátozásáról.
Európában is egyre keményebb reakciók körvonalazódnak: Olaszország külügyminisztere bejelentette, hogy az Európai Unióban kezdeményezni fogja az Iráni Forradalmi Gárda terrorszervezetként való nyilvántartásba vételét. A lépések azt jelzik, hogy a nemzetközi közösség egyre inkább katonai és politikai eszközökkel próbál reagálni az iráni válság eszkalálódására.
