Az EU szovjetizálódása háborús katasztrófával jár
Rob Schneider amerikai komikus videó üzenetet küldött a Fidesz kongresszusának, s ezt azzal kezdte: Gorbacsovot megkérdezték, mi lepte meg legjobban a vasfüggöny lebomlása óta, s a felelet az volt: Európa szovjetizálódása. Bánó Attila publicistát kérdezte a Gondola.
Rob Schneider - Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos
− Szerkesztő úr, annak idején nemcsak Gorbacsov döbbent meg kontinensünk eltorzulásán, hanem Vlagyimir Bukovszkij orosz neurofiziológus is. Noha a szovjet börtönöket megjárt másként gondolkodó már hat éve halott, elemzése a mai Európai Uniót is telibe találja. Mintegy tíz ijesztő hasonlóságot látott az Európai Unió és a Szovjetunió között. Az egyik az volt, hogy a Szovjetuniót tizenöt, senki által meg nem választott ember irányította,
az EU-t két tucat, szintén senki által meg nem választott figura vezeti.
Ezek titokban egymás közt egyeztetnek, nem kell elszámolniuk korrupciós ügyeikkel, örök mentelmi jogot élveznek. Nekünk, európai embereknek, uniós polgároknak miért kell szégyellni magunkat?
− Szerkesztő úr kérdését némileg árnyalnám, mert különbséget érzek az uniós polgárok között a tekintetben, hogy Európa mely tájékán élnek. A nyugati térfél országainak polgárai − többségükben − másként gondolkodnak, mint a kelet-középen fekvő országok lakói. Az unió jelenlegi politikai, világnézeti arculatát sajnos a befolyásosabb nyugati gondolkodás határozza meg. Azért mondom, hogy sajnos, mert a nyugati közösségek többségi szemléletével magyarázható az erőszakos és dilettáns balliberális politikusok hatalomra jutása, egyre kártékonyabb tevékenységük számos következménye.
Ez a klasszikus demokráciától eltávolodott,
torz hatalmi struktúra emelte maga fölé azt az irányító intézményrendszert,
amely azután függetlenítette magát a létrehozóitól. A brüsszeli csúcsvezetés senki által meg nem választott, ennél fogva leválthatatlan és elszámoltathatatlan tagjai sorra hozzák az EU számára előnytelen döntéseket, amelyekről soha nem kérik ki a választópolgárok véleményét. Az Európai Unió és az egykori Szovjetunió közti hasonlóság egyre szembetűnőbb. A szovjet rendszer propagandája sok hazugsággal traktált bennünket, de legalább nem tagadta, hogy „proletárdiktatúrát” alkalmaz. Ennyiben őszintébb volt az EU-nál, amely a nyugati demokrácia éllovasaként igyekszik eladni magát, miközben kíméletlenül elnyomja a szuverenista hangokat, a szabad véleménynyilvánítást. Az már csak hab a tortán, hogy a senki által meg nem választott bürokraták titokban egymás kezére játszanak, és védelmezik a korrupciós ügyleteiket.
− Bukovszkij a Gulag EU-s megfelelőjét is megtalálta:
a politikailag korrekt beszédmód szellemi kalodáját látta
ennek: itt kezdődik a szabadság elvétele − mondta. Noha a politikailag korrekt beszédmód tényleg lehetetlenné teszi a kommunikációt: így a társadalmak önvédelmét, de ki tudjuk cselezni! Politikailag korrekt módon is le tudjuk írni a veszélyeket. Miért jobb ez a korlátozás, mint a több mint 20 milliós emberáldozatot hozó Gulág?
− Bukovszkijnak igaza volt, amikor a politikailag korrekt beszédmódban a szabadság elvételének kezdetét látta. A szabadság elfojtását a kommunikációban ki lehet cselezni úgy, ahogy a kommunista időkben is megtanultunk a sorok között írni és olvasni, de a Gulágot nem lehet megúszni. Ne feledjük, Bukovszkij 2019 őszén hunyt el, Cambridge-ben. Akkor még nem volt Ukrajnában háború, a Nyugatnak e proxy háborújában még nem halt meg több százezer ember, nem nyomorodtak meg, s nem menekültek el milliók. Azóta mindez megtörtént és a borzalmaknak még koránt sincs vége.
Zelenszkij diktatúrája naponta hurcol a frontra utcákról, lakásokból elrabolt embereket,
köztük kárpátaljai magyarokat. Nos, ez is egyfajta Gulág, amelyet a „civilizált” Nyugat eurómilliárdokkal támogat. Vagyis látnunk kell, hogy a szabadság elvétele előbb-utóbb a legnagyobb tragédiákhoz vezet. Az EU és megbízható cinkosa, Nagy-Britannia, egyelőre „csak” a szerencsétlen ukránokat áldozza fel a háború oltárán, de ne legyenek illúzióink, saját polgárait is feláldozza, ha a béke elkötelezett erői nem tudják megállítani a folyamatot.
Bánó Attila - családi archívum
− A Szovjetuniónak állandóan terjeszkednie kellett, s amikor ez lehetetlenné vált, összeomlott - mondta Bukovszkij. Elképzelhető-e, hogy
a józan észnek teljesen ellentmondó ukrajnai terjeszkedést
pont ezért erőlteti görcsösen a hatalomféltő EU-garnitúra?
− Valóban, a terjeszkedés, a háború folytatásának kényszere szükségszerűnek tűnik a birodalom fennmaradása szempontjából. Nemrég Krausz Tamás történész, Oroszország-szakértő, az MTA doktora, a történettudomány kandidátusa, az ELTE BTK professor emeritusa mutatott rá egyik interjújában, hogy az ukrajnai háború katonai értelembe véve elveszett, és az ország zsákutcába jutott. Kifejtette: az ukrán és a nyugati propaganda előszeretettel hangoztatja, hogy Oroszország az agresszor, s nem csak Ukrajnát fenyegeti, hanem egész Európát. Ezt hirdetik a lengyelek, a baltiak és más ruszofóbok is.
Krausz Tamás emlékeztetett rá, hogy Oroszország geostratégiai értelemben visszavonulóban volt 1989-től 2022-ig. Tehát nem Oroszország terjeszkedett! A cári korszak óta soha olyan kicsi nem volt, mint napjainkban. A Szovjetunió megszűnése után, 1991-ben lett önálló Kazahsztán, Üzbegisztán, Tadzsikisztán, Grúzia, Örményország, Észtország, Lettország, Litvánia továbbá Moldova és Ukrajna. A történész megállapításaihoz fűzhetjük, hogy a balti országok 2003−2004-ben a NATO-nak is tagjai lettek. Vagyis nem Oroszország terjeszkedett, hanem a NATO.
Krausz Tamás jelezte, hogy biztonsági érdekei Oroszországnak is vannak. „Ezeknek az érdekeknek a semmibe vételét Putyin elnök 2008 óta jelzi a Nyugatnak. Semmiféle megértést nem tapasztalt, és ha Zelenszkij béketervét nézzük, semmiféle empátia nincs a Nyugat részéről. […] A tényekből kell kiindulni.
Nem Oroszország jött keletről nyugatra, hanem a Nyugat ment nyugatról keletre.
A háborút akkor lehet lezárni, ha a 2022-es orosz nemzetbiztonsági alaptételeket nyilvánosan megvitatjuk. Nyugaton azonban nem ezt vitatják meg, hanem Zelenszkij fantazmagóriáit. Ez katasztrófa, mert naponta ezrek halnak meg a háborúban.”
Igen, az EU, vagyis a birodalom fennmaradása érdekében kellene a terjeszkedés. Ez azonban Ukrajnában megtorpant. A republikánus Donald Trump elnök békét akar, ezért kihátrált az unió mögül. A háborús pszichózisban szenvedő brüsszeli „elit” görcsös igyekezete egyre inkább megfeneklik, erősödnek a patrióták, közeledik a végjáték. Eljön az idő, amikor az öntelt, pökhendi akarnokok az őket megillető süllyesztőbe kerülnek, és Európa fellélegezhet.
