Csak álom marad a magyar nemzeti légitársaság?
Négy éve kényszerültek végleg a földre a Malév repülőgépei
A nemzeti légitársaság fenntartását 2011 novemberében még szükségesnek nevezte egy kormányzati háttéranyag. Ennek ellenére a 2012. februári összeomlás óta sem sikerült új céget alapítani, miközben a piaci alapon működő Wizz Air csak részben vette át a Malév szerepét. Máig nyitott a kérdés: szükség van-e magyar nemzeti légitársaságra?
2016. február 7. 09:36

Csaknem harmadát, 27,9 százalékát adta az elmúlt évben a ferihegyi repülőtér 10,2 milliós forgalmának a Wizz Air – tudta meg lapunk. A Budapest Airport adatai szerint a második legnagyobb Ryanair 17, míg a Lufhansa-csoport (benne hagyományos és diszkont-légitársaságokkal) mintegy 14 százalékot teljesített. Tekintve, hogy a Malév forgalma 2011-ben, azaz fennállásának utolsó teljes évében 36,8 százalékot tett ki, elmondható, hogy a Wizz Air utasszám tekintetében elérte azt a nagyságrendet, amit a nemzeti légitársaságunk teljesített.

Hárommillió utas, amelynek fele átszállt Ferihegyen: ez volt a Malév éves utasforgalma 2012. februári összeomlásáig. Hatalmas szám, amely akkor egyik napról a másikra semmivé vált. Ennek az utasforgalomnak a gazdasági következményei szerteágazóak voltak. A Malév-csoport mintegy 2600 embernek adott munkát, éves szinten közel 10 milliárd forint adót fizetett, a közvetett és közvetlen pozitív költségvetési bevételi hatása pedig 70 milliárd forint körül alakult. A légitársaság a Budapest Airport egyik legjelentősebb partnere volt, forgalmának 40 százalékát biztosította átlagosan. Évente mintegy 15 milliárd forintot fizetett ki légiközlekedési bevételek, ingatlanbérlet és kiskereskedelmi bérlet jogcímen.

A Malév emellett számos, nehezen számszerűsíthető előnyt is biztosított az országnak, a társaság hazánk kapuja volt, megléte több szempontból is jelentős versenyelőnyt jelentett. A 2011 novemberében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiadott fehér könyv szerint „a Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. nemzetgazdasági jelentősége túlmutat saját fenntartásán és működésén, a vállalat működése makrogazdaságilag egyértelműen indokolt, ezért a vállalat nemzeti infrastruktúrában betöltött egyedi szerepét is szem előtt tartva a jelenlegi Magyar Kormány úgy ítéli meg, hogy szükség van nemzeti légitársaságra.”

A Malév összeomlása utáni napokban a főváros repülőterének a rövid távú túlélés volt a kérdés. Kapóra jött, hogy mind a hazainak tekinthető Wizz Air, mind a rendkívül agresszív üzletpolitikájáról ismert ír Ryanair nagy erőket mozgósítva versenyzett a Malév utasaiért.

A Wizz Air volt a kitartóbb, a Váradi József egykori Malév-vezérigazgató vezette diszkonttársaság ma már kilenc géppel (hamarosan már tízzel) állomásozik Magyarországon, míg az írek csak kettővel. Első pillantásra tehát a Wizz Air elfoglalta a Malév megüresedett helyét.
Csakhogy a nemzeti légitársaság egyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a bázisrepülőtér közvetlen elérhetőségét. Ha egy nemzetközi cég beruházási helyszínt keres, nem örül, ha nem talál közvetlen járatot hazája és a célország közt.

– A Malév balkáni hálózata alkalmas volt arra, hogy Feri­hegyet nemzetközi átszálló­ponttá tegye – mondta lapunk kérdésére Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs vezetője –, másfelől a hazai nagyvállalatoknak biztosította, hogy a régióban közvetlenül, egy nap alatt elérjék befektetéseik helyszínét. Az utód Wizz Air, ha indított is járatokat a balkáni nagyvárosokba, rögvest felhagyott ezekkel, ha nem voltak gazdaságosan üzemeltethetők.

Szakértő vélemények szerint ha a budapesti repülőtér mennyiségi mutatókban már jobban is teljesít, mint a Malév-időkben, a forgalom minőségi javulására továbbra is szükség van. Egy új nemzeti légitársaságnak azonban úgy látszik, nincs piaci tere. – Lehetne helye azonban egy regionális, 50-70 fős gépekkel működő légitársaságnak, amely pótolhatná a Malév balkáni hálózatát – vélekedett Hardy.

magyaridok.hu
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Hazánkat, hitünket Szent Istvánnak köszönhetjük
    Mi, magyarok a Kárpát-medencei hazánkat, a hitünket és a kultúránkat, azaz történelmi értelemben véve mindenünket a keresztény államot megalapító királyunknak köszönhetjük - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a felföldi Zselízen, ahol megnyitotta a népművészeti fesztivált.
  • Érdemekeresztek, díjak kiváló magyar alkotóknak
    Állami díjakat és közművelődési elismeréseket adott át az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, valamint Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár pénteken a Pesti Vigadóban Budapesten.
  • Stipendium Peregrinum ösztöndíjakat adott át az államfő
    Megálmodni, belevágni, végigcsinálni, hazahozni és kamatoztatni - foglalta össze a Stipendium Peregrinum program lényegét Novák Katalin köztársasági elnök, aki az ösztöndíjakat elnyert diákoknak adta át pénteken az okleveleket a Sándor-palotában Budapesten.
MTI Hírfelhasználó