Rövid távon nem várható a bevándorlási nyomás enyhülése
Be kell látni, hogy a szíriai válság megoldását célzó nemzetközi erőfeszítések eddig nem vezettek eredményre, ezért nem lehet azzal számolni, hogy az Európára háruló bevándorlási nyomás rövid időn belül enyhül - mondta csütörtökön Londonban Szijjártó Péter.
2016. február 4. 18:25

A külgazdasági és külügyminiszter a szíriai válság következményeinek enyhítése céljából összehívott nemzetközi adományozó konferenciára érkezett a brit fővárosba, ahol Philip Hammond brit külügyminiszterrel is tárgyalt, elsősorban az Európai Unió szabályozási rendszerének átalakítására tett brit javaslatokról.

Magyar újságíróknak nyilatkozva Szijjártó Péter kijelentette: Szíriában és a térség más országaiban - vagyis Európa szomszédságában - összességében 30-35 millió ember van olyan élethelyzetben, amely miatt könnyen dönthet úgy, hogy Európa felé veszi az irányt, és ez súlyos következményekkel fenyeget.

Hozzátette: a bevándorlási válság még súlyosabbá válásának elkerülése érdekében egyértelműen fel kell ismerni, hogy e válság megoldása az Európai Unió területén kívül van.

A miniszter szerint ezért mindenekelőtt abban kell segíteni, hogy a Szíriából elmenekült emberek a hazájukhoz legközelebb tudjanak maradni, és a konfliktus vége után minél hamarabb vissza tudjanak térni Szíriába és visszatérhessenek régi életvitelükhöz.

Ehhez beruházásokra és fejlesztésekre van szükség. Ennek jegyében Magyarország készen áll arra, hogy - amint a biztonsági körülmények lehetővé teszik - felépítsen és üzemeltessen egy kórházat Szíria területén. A kormány úgy döntött, hogy erre a célra az első ütemben ötmillió eurót különít el, és a kórház megépítésében és üzemeltetésében egy olyan magyar segélyszervezettel működik együtt, amelynek már vannak tapasztalatai külföldi segélyezési területen - mondta Szijjártó Péter.

Philip Hammond brit külügyminiszterrel tartott kétoldalú megbeszéléséről elmondta: a találkozón hangsúlyozta, hogy Magyarország az EU-reformokra tett brit javaslatok ügyében közös visegrádi álláspont kialakítására törekszik.

Kiemelte azt is, hogy a magyar kormánynak a Nagy-Britanniában tisztességesen dolgozó magyarok érdekeit kell képviselnie.

Magyarország egyetért a brit kormánnyal abban, hogy a tagállami parlamentek szerepét növelni kell, és abban is, hogy a nemzeti gazdaságpolitikáknak a versenyképesség erősítését és a bürokrácia csökkentését kell szolgálniuk. Egyetértés van Magyarország és Nagy-Britannia között abban is, hogy olyan uniós szabályozási környezetet kell megteremteni, amelyben az euróövezeti tagok és a valutaunión kívüli EU-tagállamok egyaránt komfortosan érzik magukat - fogalmazott Szijjártó Péter.

Hozzátette: az erős Európai Unió feltétele, hogy a tagállamok is erősek legyenek.

Az EU-társállamokból érkező munkavállalók szociális ellátásával kapcsolatos brit reformjavaslatokról a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta: Magyarország most azt vizsgálja, hogy ha egy EU-tagállam jogot kap a szociális ellátórendszere nyújtotta szolgáltatások igénybevételének átmeneti korlátozására, az megvalósítható-e diszkriminációtól mentesen, az egyik alapvető uniós szabadságjog, a személyek szabad áramlásának veszélyeztetése nélkül.

A magyar-brit gazdasági kapcsolatokról Szijjártó Péter kijelentette: a kétoldalú kereskedelmi forgalom már a tavalyi első tizenegy hónapban meghaladta a 2014-ben elért egész éves értéket. A teljes kereskedelmi forgalom a tavalyi első tizenegy hónapban 4,6 milliárd euró, a magyar export 3,2 milliárd euró volt.

Szijjártó Péter Londonban számos üzletemberrel is találkozott, és tárgyalt Oliver Letwinnel, a brit miniszterelnöki hivatalt vezető miniszterrel is.

Az EU bő hárommilliárd euróval járul hozzá idén a válság kezeléséhez

Az Európai Unió és annak tagországai több mint hárommilliárd eurós humanitárius támogatást nyújtanak idén a polgárháború sújtotta szíriai lakosság megsegítésére mind hazájukban, mind azon kívül - jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csütörtöki londoni nemzetközi donorkonferencián.

Az Európai Unió ezzel megháromszorozta a tavaly márciusi kuvaiti donorkonferencián felajánlott összeget. A támogatásból a hazájukban maradt szíriaiak és a határon túlra menekültek egyaránt részesülni fognak.

"Reméljük, ezzel a felajánlással emberek millióinak életét tehetjük jobbá. A menekülteknek nemigen volt más választásuk, mint hogy elmeneküljenek a hazájukból.

Közülük sokan mindenüket elveszítették. És most, az évek óta tartó konfliktus közepette az emberek a reményt is elveszítik. Erkölcsi kötelességünk, hogy visszaadjuk nekik a reményt" - mondta az Európai Tanács elnöke.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az unió eddig mintegy ötmilliárd eurót költött a szíriai humanitárius válság enyhítésére.

A konferencián az uniót Donald Tusk mellett Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Johannes Hahn szomszédságpolitikáért és Hrisztosz Sztilianidisz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos képviselte.

Mogherini hangsúlyozta, hogy egyedül a konfliktus politikai megoldása vethet véget az emberek szenvedésének Szíriában, és támogatásáról biztosította a genfi béketárgyalásokat.

ENSZ-főtitkár: csak az idén 8 milliárd dollárra lenne szükség

Az ENSZ főtitkára szerint csak az idén legalább nyolcmilliárd dollárra lenne szükség  a szíriai konfliktus következményeitől szenvedő menekültek és az őket befogadó térségi országok megsegítésére.

Londonban a brit, a német, a kuvaiti és a norvég kormány, valamint az ENSZ közös szervezésében megrendezett értekezleten hetvennél több ország küldöttei vesznek részt. A világszervezet főtitkára szerint csak az idén legalább nyolcmilliárd dollárra lenne szükség a háború következményeitől szenvedő menekültek és az őket befogadó, Szíriával szomszédos vagy hozzá közeli országok megsegítésére.

A 2011 márciusában békés tiltakozásokkal kezdődött, majd véres polgárháborúvá szélesedett szíriai konfliktusban a hivatalos becslések szerint eddig mintegy 260 ezer ember vesztette életét, és 11 millióan váltak földönfutóvá.

Ban Ki Mun a csütörtökre Londonba összehívott nagyszabású nemzetközi adományozó konferenciát megnyitva kijelentette: a nemzetközi közösség - néhány nagyvonalú felajánlástól eltekintve - eddig nem tudott lépést tartani a szíriai válság támasztotta pénzügyi segélyigényekkel, és a külvilágot általánosságban is súlyos felelősség terheli, amiért nem tudott véget vetni a hatodik évébe lépő szíriai konfliktusnak.

A genfi Szíria-tárgyalások elakadására utalva a világszervezet vezetője - országok megnevezése nélkül - kijelentette: ebben része van annak is, hogy "hirtelen megugrott" a Szíriában végrehajtott légitámadások száma.

Ban Ki Mun szerint emellett "kicsinyes eljárási ügyek" is akadályozzák, hogy a figyelem a szíriai nép sorsára összpontosulhasson.

Az ENSZ-főtitkár szerint a szíriai helyzet fenntarthatatlan, "a dolgok nem mehetnek így tovább". Hangsúlyozta, hogy a válságnak nincs katonai megoldása, csak politikai párbeszéddel lehet véget vetni a szíriai nép elviselhetetlen szenvedéseinek.

A konferencia szervezői által a rendezvény kezdete előtt közzétett felhívás szerint tavaly az ENSZ és a vele együttműködő szervezetek segélyfelhívásai nyomán 3,86 milliárd dollár gyűlt össze, ám ez nem sokkal haladta meg a világszervezet és a nem kormányzati szervek által 2015-re szükségesnek tartott 7,4 milliárd dollár felét.

A londoni konferencián mindazonáltal több ország, köztük a házigazda Nagy-Britannia is milliárdos új segélyeket jelentett be.

A Downing Street csütörtöki közleménye szerint Nagy-Britannia legalább 1,2 milliárd fonttal (több mint 490 milliárd forinttal) toldja meg a szíriai válság következményeinek enyhítésére fordított pénzügyi hozzájárulását a 2016-2020 közötti időszakra elosztva.

London már tavaly összeállított egy 1,12 milliárd fontos pénzügyi segélycsomagot, így a brit hozzájárulás értéke a csütörtökön bejelentett újabb összeggel már több mint 2,3 milliárd font (950 milliárd forint).

A brit kormány a teljes összegből az idén 510 millió fontot folyósít.

A londoni miniszterelnöki hivatal közölte azt is, hogy a tavaly rendelkezésre bocsátott 255 millió fontból 20 millió adag élelmiszert juttattak el a rászorulóknak, 1,6 millió ember jutott tiszta ivóvízhez, 2,5 millió orvosi vizsgálatot végeztek el, 4,6 millió segélycsomagot állítottak össze, és 7,2 millió ember számára javították a higiéniai körülményeket.

Erna Solberg norvég miniszterelnök a konferencián bejelentette, hogy Norvégia tízmilliárd norvég koronát (330 milliárd forintot) ad a következő négy évben, és ebből már az idén 2,4 milliárd koronát folyósít.

Angela Merkel német kancellár a londoni konferencián közölte, hogy Németország az idén, jövőre és 2018-ban is 1,2 milliárd euróval járul hozzá a szíriai válság következményeinek enyhítéséhez.

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
MTI Hírfelhasználó