A drogpiac gyorsabban fejlődik, mint az elektronika
2010-ben jött az újhullám, akkor öntötték el a piacot a dizájnerdrogok, vagy más néven a pszichoaktív szerek. Illegálisan működő speciális laborokban készülnek, sokszor a terjesztők sem tudják, mit árulnak, a fogyasztók pedig végképp nincsenek tisztában azzal, mit vesznek be. Életveszélyes játékról van szó – figyelmeztetnek évek óta a szakemberek. Kezdetben a női nevekkel illetett drogok voltak a figyelem középpontjában, aztán jött a zene, a vetkőztető drog, most pedig itt a kristály, amely miatt múlt héten öten kerültek kórházba Törökszentmiklóson.
2016. február 3. 08:26

Csak 2014-ben 101 dizájnerdrog bukkant fel Európában, ebből 40 Magyarországon. 2010 óta folyamatosan nőtt a szám, tavaly már nem, mivel elért egy olyan sebességet az innováció, amit már nem lehet túllépni, már meghaladja az elektronikai ipar fejlődését - mondta Zacher Gábor toxikológus, a Honvédkórház osztályvezető főorvosa a Kossuth rádió Közelről című műsorában.

Az elmúlt 5-10 évben nem jelent meg annyi gyógyszermolekula, mint ahány új drogféle a piacon - folytatta. Ám ahhoz, hogy egy molekulából gyógyszer készüljön a kórházban, 5 évnek kell eltelnie, addig a drogot „megfőzik” Kínában, két hét múlva Európába kerül, valamilyen fantázianéven terjesztik, és sem az eladónak, sem a vevőnek „halovány segédlila gőzük sincs arról, hogy a szerben mi van” - fogalmazott.

Hamar terjed, de lassan derül ki  

Ha bekerül az Európai Unióba, gyakorlatilag 24 órán belül bárhová el tud jutni. Körülbelül fél évig „ellébecol” úgy a piacon, hogy nem tudnak róla az orvosok és a hatóságok, majd egy eset során derül ki, hogy létezik. Addig termeli a pénzt annak, aki előállítja, szállítja, eladja, egyedül annak nem, aki használja. Három-négy év kell ahhoz, amíg a betegek száma alapján össze lehet állítani egy monográfiát, amely részletezi, hogy mit kell tudni egy szerről - tette hozzá.

Kevés a lista, amíg van fogyasztó 

Szerinte ez mindaddig így is marad, amíg lesz, aki megveszi a drogot. A tiltólista nem elrettentő, hiába van rajta a marihuána 1961 óta, hétvégenként 100 ezer fölött „szívnak” itthon, vagyis minden héten 100 ezer „figurát” le lehetne tartóztatni, és akár börtönbe is lehetne vetni. A törvény önmagában csak egy keretrendszer, nem az fogja előidézni a változást - vélte.

„Vannak olyan országok, ahol halálbüntetéssel torolják meg a használatot, vagy a csempészést. És? Ettől még a lakosság 4-5 százaléka használja. Ettől a pillanattól kezdve azt mondjuk, a drogháború elveszett”, nem a kínálati oldalról van tehát alapvetően szó, mert amíg megveszik, működőképes lesz a piac - emelte ki.

Az átlagdrogosokról nem is tudunk 

Zacher szerint a törökszentmiklósi eset egy példátlan történet, "abszolút elsőoldalas sajtóhír", ám nem szabad az ilyen extrém példák alapján megítélni a droghelyzetet. Tavaly körülbelül 30-40 haláleset történt drog miatt, 45 millió droghasználat mellett.

"Minden haláleset gáz, de statisztikai szempontból nagyon ciki” a 30-40. Az átlagos drogfogyasztás nem kerül be a hírekbe, pedig abból van a több, az jelenti a mennyiséget, következtetéseket csak azokkal együtt lehet levonni - hangsúlyozta.

Beszélgetni kell a gyerekkel 

A droghasználatkor rengetegszer felmerül a szülői felelősség kérdése. Probléma a kommunikáció hiánya, hogy a szülők egyáltalán nem ismerik a gyereküket, nem tudják, mi érdekli, vagy mi nyomasztja őket - sorolta. Úgy vélte, nem arról kell beszélgetni, mi történt az iskolában, hanem az időjárásról, a benzinárról, egy filmről, egy könyvről, bármiről, úgy, hogy egyenrangú félként kommunikáljanak.

A gyerek csak a megismerése után bízik meg a szülőben, és mesél el sokkal többet, adott esetben azt, hogy kipróbálta a drogot - magyarázta. Az egyébként még nem azt jelenti, hogy elindult lefelé a lejtőn, keretsértés előfordul, de csak őszinteséggel és a problémák megbeszélésével lehet kezelni - húzta alá a toxikológus.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó