A drogpiac gyorsabban fejlődik, mint az elektronika
2010-ben jött az újhullám, akkor öntötték el a piacot a dizájnerdrogok, vagy más néven a pszichoaktív szerek. Illegálisan működő speciális laborokban készülnek, sokszor a terjesztők sem tudják, mit árulnak, a fogyasztók pedig végképp nincsenek tisztában azzal, mit vesznek be. Életveszélyes játékról van szó – figyelmeztetnek évek óta a szakemberek. Kezdetben a női nevekkel illetett drogok voltak a figyelem középpontjában, aztán jött a zene, a vetkőztető drog, most pedig itt a kristály, amely miatt múlt héten öten kerültek kórházba Törökszentmiklóson.
2016. február 3. 08:26

Csak 2014-ben 101 dizájnerdrog bukkant fel Európában, ebből 40 Magyarországon. 2010 óta folyamatosan nőtt a szám, tavaly már nem, mivel elért egy olyan sebességet az innováció, amit már nem lehet túllépni, már meghaladja az elektronikai ipar fejlődését - mondta Zacher Gábor toxikológus, a Honvédkórház osztályvezető főorvosa a Kossuth rádió Közelről című műsorában.

Az elmúlt 5-10 évben nem jelent meg annyi gyógyszermolekula, mint ahány új drogféle a piacon - folytatta. Ám ahhoz, hogy egy molekulából gyógyszer készüljön a kórházban, 5 évnek kell eltelnie, addig a drogot „megfőzik” Kínában, két hét múlva Európába kerül, valamilyen fantázianéven terjesztik, és sem az eladónak, sem a vevőnek „halovány segédlila gőzük sincs arról, hogy a szerben mi van” - fogalmazott.

Hamar terjed, de lassan derül ki  

Ha bekerül az Európai Unióba, gyakorlatilag 24 órán belül bárhová el tud jutni. Körülbelül fél évig „ellébecol” úgy a piacon, hogy nem tudnak róla az orvosok és a hatóságok, majd egy eset során derül ki, hogy létezik. Addig termeli a pénzt annak, aki előállítja, szállítja, eladja, egyedül annak nem, aki használja. Három-négy év kell ahhoz, amíg a betegek száma alapján össze lehet állítani egy monográfiát, amely részletezi, hogy mit kell tudni egy szerről - tette hozzá.

Kevés a lista, amíg van fogyasztó 

Szerinte ez mindaddig így is marad, amíg lesz, aki megveszi a drogot. A tiltólista nem elrettentő, hiába van rajta a marihuána 1961 óta, hétvégenként 100 ezer fölött „szívnak” itthon, vagyis minden héten 100 ezer „figurát” le lehetne tartóztatni, és akár börtönbe is lehetne vetni. A törvény önmagában csak egy keretrendszer, nem az fogja előidézni a változást - vélte.

„Vannak olyan országok, ahol halálbüntetéssel torolják meg a használatot, vagy a csempészést. És? Ettől még a lakosság 4-5 százaléka használja. Ettől a pillanattól kezdve azt mondjuk, a drogháború elveszett”, nem a kínálati oldalról van tehát alapvetően szó, mert amíg megveszik, működőképes lesz a piac - emelte ki.

Az átlagdrogosokról nem is tudunk 

Zacher szerint a törökszentmiklósi eset egy példátlan történet, "abszolút elsőoldalas sajtóhír", ám nem szabad az ilyen extrém példák alapján megítélni a droghelyzetet. Tavaly körülbelül 30-40 haláleset történt drog miatt, 45 millió droghasználat mellett.

"Minden haláleset gáz, de statisztikai szempontból nagyon ciki” a 30-40. Az átlagos drogfogyasztás nem kerül be a hírekbe, pedig abból van a több, az jelenti a mennyiséget, következtetéseket csak azokkal együtt lehet levonni - hangsúlyozta.

Beszélgetni kell a gyerekkel 

A droghasználatkor rengetegszer felmerül a szülői felelősség kérdése. Probléma a kommunikáció hiánya, hogy a szülők egyáltalán nem ismerik a gyereküket, nem tudják, mi érdekli, vagy mi nyomasztja őket - sorolta. Úgy vélte, nem arról kell beszélgetni, mi történt az iskolában, hanem az időjárásról, a benzinárról, egy filmről, egy könyvről, bármiről, úgy, hogy egyenrangú félként kommunikáljanak.

A gyerek csak a megismerése után bízik meg a szülőben, és mesél el sokkal többet, adott esetben azt, hogy kipróbálta a drogot - magyarázta. Az egyébként még nem azt jelenti, hogy elindult lefelé a lejtőn, keretsértés előfordul, de csak őszinteséggel és a problémák megbeszélésével lehet kezelni - húzta alá a toxikológus.

hirado.hu - Kossuth Rádió
  • Budapest felett az ég
    Visszajöttek, akik annyira hiányoztak, visszajöttek, akikért megint rajongunk. Gyurcsány és az SZDSZ.
  • Újra kell tanulnunk a demokráciát
    A „létező demokrácia” részének kell tekintenünk az idegen titkosszolgálatok videókészítését és az időzített nyilvánosságra hozást. A külföldi tőzsdespekulánsok kampányfinanszírozó tevékenységét. A külföldi propagandaközpontok itthoni buzgólkodását.
MTI Hírfelhasználó