Orbán: a brüsszelizmus Európa legnagyobb problémája
Szeretnénk, hogy Magyarország is rendelkezzen azokkal a lehetőségekkel a terror elleni fellépésben, mint a nyugat-európai országok.
2016. január 22. 08:26

Ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Szeretnénk, hogy Magyarország is rendelkezzen azokkal a lehetőségekkel a terror elleni fellépésben, mint a nyugat-európai országok - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

Ma vannak olyan eszközök, melyeket terrorveszély esetén bevethetnének, például a katonaság, de a törvények nem engedik. Nyugat-Európában ez természetes. Sem többet, sem kevesebbet nem akarunk, mint a nyugat-európai országok – tette hozzá.

A kormányfő idézte Antall Józsefet, miszerint ha a magyar politikában azt mondja valakire, hogy gazember, azt jelenti, hogy nem ért vele egyet. Magyarországon ha valaki nem kormányoz, akkor azt állítja, nincs is demokrácia. Ha igaz lenne, amit a baloldal mond, akkor szügyig állnánk az önkényben, erről azonban nincs szó, Magyarországon demokrácia van – reagált az ellenzéki kritikákra a miniszterelnök.

A dogmatikus gondolkodás kapitulált, meghozták Európában azokat a döntéseket, amelyek a magyarok már rég szorgalmaztak. Az osztrákok kinyilvánították, hogy Európa nem tud korlátok nélkül befogadni bevándorlókat. A magyar álláspont ettől kicsit eltér, az osztrákok ezen irányba tettek most lépést. A kis sikernek is örülni kell, az aprópénzért is le kell hajolni – fogalmazott.

Európai megoldás szükséges, ilyen a határvédelem. Teljesen nyilvánvaló volt az első perctől kezdve, hogy a határokat csak a nemzetállamok tudják megvédeni. A brüsszelizmus azonban gyengíti az uniót és fenyegeti Európát. A hatásköröket ugyanis elvonják, de a feladatot nem képesek ellátni. Ez Európa legnagyobb baja ma – tette egyértelművé.

Közép-Európa semmiben nem marad el a kontinens nyugati felétől demokráciában. Sőt, ha nálunk az fordult volna elő, mint Kölnben, „maga szerint én hány napig maradtam volna hivatalban”? – tette fel a kérdést a miniszterelnök, aki szerint Nyugat-Európának nincs jogalapja kritizálni például Lengyelországot.

A technológiai fejlődés megkérdőjelez hagyományos üzleti modelleket. Ez a kormányok számára is kihívást jelent, hiszen értelmesen kellene beszélni arról, hogy néz ki majd 10-15 év múlva Magyarország – mondta Orbán Viktor a taxistüntetés kapcsán.

Hangsúlyozta: az emberekkel joggal várják el a kormánytól, hogy a szabályokat tartassa be. A taxisoknak abban igaza van, hogy nem ugyanolyan szabályok vonatkoznak rá, mint az uberesekre. Ráadásul egy ez veszélyes üzem, és miközben a taxisoknál a szabályokat kikényszerítjük, más személyszállítóknál nem.

Két irányba lehet elindulni: vagy az állam a lovak közé dobja a gyeplőt, és nem szabályozzuk a területet. Ezt nem javasolja. A másik lehetőség a szabályozás, de akkor olyan szabályokat kell hozni, melyek egyenlők, mindenkire vonatkoznak, és ezeket be kell tartani – szögezte le.

Előállt a megfelelő elegy – a gazdasági növekedést és az otthonteremtést elősegítő rendszert hoztak létre – mondta Orbán Viktor. A kormány arról döntött, hogy két új rendeletet alkot és nem a régieket foltozgatja. Ezek világosak lesznek és mindenki meg fogja érteni.

Magyarországon ma negyedannyi lakás épül, mint Lengyelországban – ez rossz probléma. Az, hogy most sok lakás épül majd, és nőnek a lakásárak – az egy jó probléma. Egy nagy bajt, a lakáspiac bénultságát, a gyermekvállalás nehézségét azonban megoldják – érvelt.

A legnehezebb golyót már elgurítottuk, ez az otthonteremtés – hangoztatta.

hirado.hu/Kossuth Rádió - 180 perc
MTI Hírfelhasználó