Csehországban erősödött a gazdaság, stabil a belpolitikai helyzet
Nagyobb, szélesebb társadalmi vitát kiváltó konfliktusok nélküli belpolitika jellemezte Csehországot 2015-ben a parlamenti és az elnökválasztási ciklus közepén.
2015. december 29. 16:20

A Keletre, illetve Közép-Európára koncentráló aktív külpolitika és erősödő gazdasági fejlődés jellemezte Csehországot idén.

A következő parlamenti választás 2017 őszén, az államfőválasztás 2018 elején esedékes, így ezek még nem befolyásolták a belpolitikai helyzet alakulását. Ha most parlamenti választást tartanának, a kormánykoalíciós pártok többsége az alsóházban tovább emelkedne - jelzik a közvélemény-kutatások. Az államfőválasztással kapcsolatban a sajtó felfigyelt Andrej Babis pénzügyminiszter, az ANO (Igen) mozgalom egyik őszi nyilatkozatára, miszerint el tudja képzelni, hogy a mozgalom a következő elnökválasztáson Milos Zeman jelenlegi államfő mellett állna ki. Zeman azonban nem nyilatkozott arról, hogy újra jelölteti-e magát a tisztségbe.

A 2014 januárjától hatalmon lévő hármas kormánykoalíció - Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD), ANO (Igen) mozgalom és a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) - továbbra is stabil többséggel rendelkezik a 200 tagú alsóházban, és az elmúlt két évben csak két minisztert cserélt le. A kormány idén január elsejével újra 3-5 százalékkal emelte a közalkalmazottak bérét és hatályba lépett a közalkalmazottak helyzetét stabilizáló törvény, amelynek célja, hogy az állami apparátust ne lehessen minden választás után lecserélni.

A felmérés szerint az év folyamán mérsékelten tovább nőtt a kormányba vetett bizalom, amely 50 százalék körül vagy felette mozog.

A kormányoldalnak jelenleg többsége van a parlament mindkét házában, így törvényjavaslatai általában nagyobb gond nélkül átmennek.

A három koalíciós párt közül a felmérések szerint az Andrej Babis milliárdos pénzügyminiszter vezette ANO (Igen) mozgalom lett a legnépszerűbb. A 2013-as őszi képviselőházi választáson 19,5 százalékot szerzett mozgalom népszerűsége ma meghaladja a 30 százalékot. A CSSD népszerűsége, a választásokon szerzett több mint 20 százalékról mára 26-28 százalékra nőtt, míg a KDU-CSL támogatottsága 7-8 százalék körül stabilizálódott.

A kormánykoalícióban volt néhány nyílt vita Bohuslav Sobotka miniszterelnök és Andrej Babis pénzügyminiszter, illetve pártjaik, a CSSD és az ANO között, de súlyosabb nézeteltérések nem merültek fel.

Tény azonban, hogy a választások óta Babis népszerűsége nagyon megugrott, jelenleg ő az ország legnépszerűbb politikusa.

Az év folyamán - elsősorban a migránsválság kezelése következtében - nagyon megugrott Milan Chovanec szociáldemokrata belügyminiszter népszerűsége, és megerősödött pozíciója is. A migránsválsággal kapcsolatban a cseh kormányzat több megelőző biztonsági intézkedést is hozott, hogy az esetleges menekülthullám ne érje váratlanul.

A migránsválság - Magyarországtól eltérően - konkrétan nem nagyon érintette Csehországot. A bevándorlók tömegei elkerülik az országot és nem akarnak ott letelepedni. Bár a cseh rendőrség az év 11 hónapjában mintegy 8 ezer illegális bevándorlót vett őrizetbe, ami háromszorosa a korábbi évek átlagának, menedéket csak néhány ember kért.

A külpolitikában Csehország a Bohuslav Sobotka vezette kormány alatt irányt váltott: mára láthatatlanná vált az emberi jogokra koncentráló úgynevezett "haveli vonal", s helyette megerősödött a cseh gazdasági érdekek érvényesítésére koncentráló új külpolitikai irányzat. Ezt a vonalat az államfő is támogatja. Bizonyítják ezt Milos Zeman kínai és oroszországi látogatásai. Sobotka miniszterelnök szintén járt Kínában, a kaukázusi volt szovjet köztársaságokban, és vezető kínai és dél-koreai politikusok vendégeskedtek Prágában. Csehország és Kína, illetve Dél-Korea között közvetlen repülőjárat nyílt és a felek számos fontos kétoldalú gazdasági megállapodást írtak alá.

Csehország, amely 2015 júliusa óta a visegrádi csoport soros elnöke, igen aktív e szerepében. Rendkívüli kormányfői és külügyminiszteri csúcstalálkozót rendezett migrációs ügyben, s a visegrádi kormányfők a dél-koreai elnökkel is tárgyaltak. Hasonló visegrádi találkozót terveznek a csehek 2016 júniusában a Benelux-térség országaival. A V4-es államfők pedig a horvát elnökkel tárgyaltak októberben Prágában.

A migrációs válsággal összefüggésben Prága összeurópai megoldást szorgalmaz. A többi visegrádi országgal együtt a hangsúlyt a schengeni határok védelmére helyezi és elutasítja a menekültek kvóták szerinti elosztását. Ebben a cseh politikai osztály és a társadalom között nincs ellentét. A cseh és a magyar álláspont között sincs e téren különbség és Prága azonnal segítséget ajánlott fel és nyújtott is Budapestnek a schengeni határok őrzésében.

A cseh-magyar viszony minden téren nagyon jónak mondható. Az, hogy decemberben a cseh külügyminiszter Kövér László házelnök Benes-dekrétumokat érintő kijelentése miatt bekérette Pető Tibor prágai magyar nagykövetet, érdemben nem befolyásolta Prága és Budapest rendkívül jó és széleskörű kapcsolatait.

A cseh sajtó, amely korábban aránylag gyakran és élesen bírálta Orbán Viktor és kormányának tevékenységét, 2015-ben jóval pozitívabb hangnemben írt Magyarországról.

A cseh gazdaság 2015-ben a vártnál jobban teljesített, az éves gazdasági növekedés az első kilenc hónap alatt meghaladta a négy százalékot, a munkanélküliségi ráta hat százalék körül mozog és az infláció egy százalék alatt van, minek következtében a jegybank továbbra is beavatkozik a piacon, hogy tartsa a mintegy 27 koronás euróárfolyamot. Ez segített a cseh exportnak, amely tartósan többletet termel. A beavatkozások megszüntetésével a jegybanki vezetők nyilatkozatai szerint legkorábban 2016 őszén lehet számolni.
 

MTI
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
  • Református óvodát adtak át Sárospatakon
    Református óvodát adtak át Sárospatakon szerdán, a létesítmény a kormány anyagi támogatásával a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programja keretében épült fel.
MTI Hírfelhasználó