A magyar közélet a konfliktusos ügyeket szereti
Török Gábor politikai elemző és Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója értékelte a 2015-ös év belpolitikai fejleményeit az ATV Szabad szemmel című műsorában.
2015. december 20. 11:50

A beszélgetés elején a kitiltási ügyben született vádemelésről volt szó. Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató volt vezérigazgatója közvetlenül ez előtt a beszélgetés előtt nyilatkozott Mészáros Antóniának telefonon. Heim nyilatkozatát Török Gábor úgy értékelte, hogy az visszahozta a kitiltási ügy kirobbanása körüli időszak hangulatát, azt a bizonytalanságot, amit ez az ügy annak idején generált, ám a pénteki ügyészségi bejelentés Tábor Viktor megvádolásáról nem jelent az ügyben fordulópontot. Török Gábor szerint fordulópontot az jelentene, ha közvetlen politikai érintettség kerülne napvilágra ebben az ügyben – márpedig az ügyészség pénteki bejelentése ennek az ellenkezőjét állította.

Tóth Csaba szerint a konkrét ügyről keveset tudunk, ám annak apropóján, hogy az egy évvel ezelőtt komoly figyelmet kapott kitiltási ügy újból előkerült, a Republikon stratégiai igazgatója emlékeztetett rá, hogy egy év alatt gyökeresen megváltozott a politikai helyzet Magyarországon. Egy évvel ezelőtt éppen a kitiltási ügy mutatta meg, hogy mennyire nem stabil a Fidesz pozíciója Magyarországon. Tóth úgy látja: ha a korrupció újra a magyar közélet központi témája lesz, az komolyan megváltoztathatja a belpolitikai helyzetet Magyarországon. Tóth szerint egy év alatt a kormány sikeresen terelte el a figyelmet a korrupció témájáról a menekültüggyel, de a Fidesz érdemben nem tudott javítani a saját megítélésén ebben az ügyben.

Tóth Csaba szerint 2016 egyik kérdése az lesz, hogy gyakrabban hallunk-e ilyen ügyekről, mint 2015-ben.

Török Gábor úgy látja: ha azon a szinten zajlanak a korrupciós ügyek, mint eddig, azaz bizonyítékok nem kerülnek elő, csak vádak és vádaskodások hangzanak el, akkor ezek az ügyek nem fogják elérni az ingerküszöböt. Ráadásul szerinte a magyar választók beárazták a mindenkori kormányok korrupciót, és csak egy-egy igazán fajsúlyos ügy tudja kibillenteni a választókat ebből az apátiából.

Az, hogy mindenki lop, csal, hazudik, ma általános vélekedés a magyar választók körében, ennek következtében a korrupció nem szempont a pártválasztásnál. Ahhoz, hogy a Fidesz korrupciós ügybe bukjon bele, vagy a korrupció súlyos veszteséget okozzon a számára, egy olyan ügy kéne, ahol nyilvánvaló bizonyítékok kerülnek elő és az ügy egyértelműen összeköthető legyen a Fidesz felső vezetésével. Ennek ma a közelében sem vagyunk  – jelentette ki Török Gábor.

Arra a kérdésre, hogy a kitiltási ügy újbóli előkerülése mennyiben lehet összefüggésben a magyar-amerikai viszony alakulásával, Tóth Csaba azt válaszolta: az ügy újbóli előkerülése az ügyészségen múlt, és ennek értékelésével szerinte érdemes várni. Ám az tény, hogy az egész évet uraló ügy, a menekültválság kezd a háttérbe szorulni, és megjelentek más ügyek újra a politikai napirenden. Erre példa szerinte az Ákos-ügy és a korrupció mint téma is. Tóth szerint ha három-négy hónappal ezelőtt jöttek volna ezek az ügyek, jóval kevesebb figyelmet kaptak volna, mint most.

Török Gábor szerint ha az Ákos-ügy valamiféle kormányzati figyelemelterelés lenne, akkor az jókora baklövésnek bizonyult volna. Szerinte míg a menekültkérdés „nagy leple mindent beborított”, mostanában felsejlik, hogy mi van alatta. Török úgy látja: a kormány készült a menekültválság lecsengése utáni időszakra, és az áfacsökkentéssel, illetve a 10+10 milliós családtámogatással igyekezett volna kézben tartani a politikai napirendet. Ehhez képest nem erről szólnak a hírek, hanem Kövér László, Ákos szavairól, valamint a kormány ezekre adott reakciójáról.

Török emlékeztetett rá, hogy a Fidesznél van néhány alapszabály, az egyik ilyen az, hogy „nem hátrálunk”, harcolni kell az utolsó pillanatig és mindenkit meg kell védeni.

Lehetségesnek nevezte, hogy ez felülírta az említett napirendi megfontolásokat, de megismételte: ha az Ákos-Telekom-ügyet a Fidesz figyelemelterelésnek szánta, akkor komoly hibát követett el. Hozzátette: Kövér László kongresszusi beszéde után bőven lett volna módja a Fidesznek arra, hogy a téma (a Fidesz és a nők társadalmi szerepének viszonya) lekerüljön a napirendről, ehelyett „belementek és harcoltak”.

Tóth Csaba szerint a Török által vázolt harcmodor alapvető kormányzati reflex. Az, hogy az „Ákos-ügy” végül a Fidesz sikerét hozza-e, Tóth szerint azon is múlik, hogy a kérdés végül hatalomtechnikai ügyként kerül-e a köztudatba, vagy a szó visszaterelődik-e Kövér László és Ákos eredeti mondataira. Ezekkel ugyanis szerinte a társadalom többsége nem ért egyet. Tóth Csaba úgy látja: a Fidesz nem szokott sikeres lenni, ha pozitív ügyekkel kell tematizálnia, a kormánypárt sokkal jobb a konfrontációban.

Török Gábor szerint nemcsak a Fidesz, hanem az egész magyar közélet sajátossága, hogy a konfliktusos ügyeket szereti.

Szerinte nem attól lett nemzetközi hír az Ákos-ügyből, amit akár Ákos, akár Kövér László mondott, hanem attól, ahogy a kormány a Telekom lépésére reagált. Utóbbi lépés Török szerint megmutatta, hogy a mindenkit megvédő és a legkisebb ellenállás jelére is atomot dobó kormányzati mentalitás – miközben nagyon gyakran eredményes – veszteségekkel jár.

Arra a kérdésre, hogy az Ákos-ügy kapcsolatban lehet-e a kormány és a Telekom egyéb konfliktusaival, illetve hogy mire vonatkozhatott Orbán Viktor mondata, amely szerint egy cég azért mert gazdag, nagy vagy német, még nem gondolhatja, hogy megengedhet magának bizonyos dolgokat, Tóth Csaba azt felelte: ezek utólagos magyarázatok, az eredeti, Telekomnak adott kormányzati reakció viszont spontán reakció volt, amihez utólag keresik az érveket. Azt azonban hozzátette: így is több konfliktusa van a kormánynak Angela Merkellel, mint amennyit szeretne.

Arra a kérdésre, hogy a 2015-ös év meghatározó ügye, a menekültválság meghatározó európai vezetővé tette-e Orbán Viktort, vagy ellenkezőleg, komoly árat kell érte fizetnie, Török Gábor azt mondta: ma úgy tűnik, Orbán szempontjából a válságnak több a haszna, mint a kára. Hozzátette: sok olyan ügy volt az elmúlt években, amely belpolitikailag inkább hasznos volt a Fidesz számára, de ez volt az első olyan ügy, amelynek a mérlege nemzetközi szinten is inkább pozitív Orbán Viktor szempontjából. Ám Török azt is leszögezte: a politikában soha nincs végpont, így  nem tudjuk, hogy ez az ügy hogyan alakul a jövőben. Mindenesetre ma úgy látja: Orbán sokkal erősebb nemzetközileg, mint amilyen fél éve volt.

Tóth Csaba egyetértett azzal, hogy Orbán a menekültválság nyomán fajsúlyos és meghatározó szereplő lett a nemzetközi térben, de azzal is, hogy az ügy messze nincs lezárva.

Ha a krízis eredménye a nyugat- és kelet-európai országok szembekerülése, egy mini-Schengen létrejötte vagy éppen valamiféle pénzügyi transzfer elvétele lesz Magyarországtól, akkor egy-két év múlva Orbánra mint ezeknek a folyamatoknak a katalizátorára is visszatekinthetünk. Ám – tette hozzá – ezek a hátrányok csak akkor jelentkeznek, ha lesz olyan uniós szereplő, aki rámutat Orbán Viktor katalizátor-szerepére az európai dezintegrációban.

Török Gábor emlékeztetett rá: a tavaly októbertől idén áprilisig tartó időszak vesszőfutás volt a Fidesz számára, a tapolcai választás időszakában egyenesen úgy tűnt, hogy a Jobbik majdnem befogta a Fideszt támogatottságban. Az év vége kétségkívül kudarc a Jobbik számára, de ez nem igaz szerinte az év egészére. Március-áprilistól a menekültügy mindent eltakart, és ennek hullámán a Fidesz újra meg tudott erősödni.

Tóth Csaba hozzátette: tavaly ősztől idén tavaszig a Fidesz három időközi országgyűlési választást vesztett el, a baloldal és a Jobbik is tudott nyerni ebben az időszakban. Az év végére a centrális erőtér újraépült, de a Fidesz csak szavazótábora amortizálódásának megállítására volt képes, szavazótábora messze nem akkora, mint néhány évvel ezelőtt. Szerinte tehát nem biztos, hogy a kormány olyan jó helyzetben van, mint ahogy a közvélemény-kutatások alapján tűnhet.

 

atv.hu
  • Planet Budapest 2021 Expó és Világtalálkozó
    A közös jövőért viselt felelősség a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó létrejöttének fő oka, mondta Áder János köztársasági elnök hétfőn az esemény megnyitóján.
  • Elindult a tram-train Hódmezővásárhely és Szeged között
    Elindult a Hódmezővásárhely és Szeged között közlekedő tram-train, az első utasokat szállító, menetrend szerinti szerelvény hétfőn fél négykor gördült ki a vásárhelyi nagyállomásról.
  • Orbán Viktor az OECD főtitkárával tárgyalt
    Orbán Viktor miniszterelnök hétfő délután a Karmelita kolostorban tárgyalt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közelmúltban kinevezett új főtitkárával, Mathias Cormannal - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
MTI Hírfelhasználó