Innováció – központban a tudásgazdasággal
A PADI első konferenciája Budapesten
Kárpát-medencei innovációs térség létrehozása biztosíthatja térségünk valódi további fejlődését – jelentette ki Matolcsy György.
2015. december 19. 08:36

Az „Innovatív vállalkozások a Kárpát-medencében” című konferencián, a Magyar Tudományos Akadémián tartott nyitóbeszédében a Magyar Nemzeti Bank elnöke ebben főként a kis- és középvállalkozásoknak, egyetemeknek, gazdasági és kereskedelmi kamaráknak gondolja biztosítani a húzóerő szerepét.

A Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI) hétfői rendezvényén Matolcsy György ezt részletesen is kifejtette: a Kárpát-medencei terv megalkotásához szövetségesekre van szükség, ezért nemcsak a térség innovatív vállalkozásai számára gyümölcsöző, ha fejlődésük érdekében minél szélesebb körű együttműködést alakítanak ki egymással, hanem mindenki számára, aki az országban él. Az ország központját, Budapestet ezért a Kárpát-medence valódi központjává, olyan hellyé kell fejleszteni, amilyen történelme során többször is volt. Ennek érdekében fel kell térképezni a térség tudásközpontjait, kapcsolatot kell teremteni közöttük, hiszen nemcsak nálunk, hanem a szomszédos országokban is kiváló, patinás oktatási intézmények vannak, amelyek hálózattá alakítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a Kárpát-medencei közös fejlődés, a növekedés valódi ösztönzőivé váljanak. Mellettük – emelte ki a jegybank elnöke – kapcsolatot kell teremtetni azon kis- és középvállalkozások között is, amelyek dinamikus fejlődésre képesek. Ebben nem elég az állam támogatása, hanem szükség van a bankszektor segítségére is. Matolcsy György utalt rá, hogy a jegybank növekedési hitelprogramja 28 ezer kis- és középvállalkozás hitelhez jutását, és ezzel fejlődését segítette.

Az MNB elnöke hangsúlyozta, a vállalkozások innovációjának előmozdításában nemcsak az államnak és a bankok hitelezésének van jelentős szerepe, hanem az uniós források felhasználásának is.

További változások, átalakítások várhatók a magyarországi bankrendszerben is, mert a hazai pénzintézeti szektor ma még nem alkalmas az innovatív vállalkozások segítésére. Ilyenné a jegybankelnök szerint 2-3 év alatt lehet tenni. Rámutatott, a Magyar Nemzeti Bank pont azért vette meg a Budapesti Értéktőzsdét, hogy a tőkepiac oldaláról is elősegítse e kis- és közép vállalkozások megerősödését, hogy ezek a tőzsdén keresztül "vérátömlesztéshez juthassanak".

Az innovatív fejlesztésekben a jövőben a kockázati tőketársaságok jelentős lendületet adhatnak a kis- és középvállalkozásoknak. Budapest akkor működhet, ha az egész Kárpát-medence részt vesz egy Budapest-központú felzárkózásban.

Országhatároktól függetlenül, magyar- és nem-magyar résztvevők segítségével, sűrű tudáshálóra támaszkodva tud csak Budapest Kárpát-medencei nagytérségi központtá válni és ehhez jók az esélyeink – zárta beszédét Matolcsy György.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint hosszú idő óta először van összhang a kormányzat, a Magyar Nemzeti Bank és a kamara között – gazdaságfilozófia tekintetében, ami a rendszerváltást követően, 22 évig másként volt és ez a disszonancia az országnak nagyon sok pénzébe került. A világban azok a társadalmak tudtak gazdasági sikerükkel másokat elkápráztatni, amelyek a gazdaság fejlesztését a megújuló tudással tudták összekapcsolni. A kamara elnöke a német, a japán, a dél-koreai, és a finn gazdaság teljesítményére hivatkozott példaként, majd hozzátette: Magyarországnak sincs más választása, mint a tudásalapú gazdaság, amelynek igényeihez kell igazítani az oktatás további átalakítását. Nobel-díjasok tekintetében az egyik legsikeresebb nemzet vagyunk. A kérdés az, hogy a tehetséges embereket meg tudjuk-e tartani idehaza – zárta mondanivalóját az iparkamara elnöke.

Pálinkás József – bevallottan Matolcsy Györgynek igazat adva – jelentette ki: fontos, hogy szövetségeseket kell keresnünk, főként itthon, ugyanakkor ötletekre is szükségünk van! Az év eleje óta működő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke azt is hangsúlyozta, hogy csak valódi újdonság létrehozására lesz forrás, vagyis arra adnak pénzt, amiből kézzelfogható eredmény, valódi termék lesz.

Bár pénz – szerinte – van elég, nincs belőle annyi, mint amennyi felett a nálunk fejlettebb országok rendelkeznek. A kutatóknak olyan körülményeket mi nem tudunk biztosítani, mint a nálunk gazdagabb országok, de a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap évi 80 milliárd forintjából évente majdnem harmincat, vagyis a teljes összeg harmadát ötletesnek értékelt megoldások megvalósítására költi, az alap költségvetésének kétharmadából pedig például korábbi projektek finanszírozására is folyósít pénzt. Pálinkás József azt is elmondta, nem mindig elégedett; a múlt héten például több korábbi tervet húzott át; többet, mint amennyit jóváhagyott és – az sem titok, hogy – ezek között megkezdett beruházások is voltak, amelyek így meg fognak hiúsulni! Felhívta a jelenlévők figyelmét két nagyobb léptékű európai uniós pályázatra, továbbá – tekintve, hogy a megjelent külhoni érdeklődők közül Szlovákia és Románia európai uniós ország, ezért – foglalkozott az európai uniós tagországokkal közösen indítható ún. transznacionális pályázatokkal is.

Pálinkás József kiemelte: nemcsak a francia és német, hanem a szlovákiai vagy romániai magyar- és nem magyar partnerrel közösen indított pályázat is kiváló lehet.

Antal Árpád – Sepsiszentgyörgy polgármestereként – arról számolt be, hogy milyen ún. start-up központ indult el a székelyföldi városban.

Böszörményi-Nagy Gergely a főigazgatóként arról számolt be, hogy a kreatív ipart ösztönző és támogató központként hogyan sikerült eddig és hogyan kívánja a továbbiakban Design Terminálját „újrapozícionálni”.

A politika világába a vállalkozókéból érkező VMSZ-elnök, Pásztor István arról beszélt, milyen társadalmi-befektetői környezetbe érkezik az a néhány tízmilliárd forint, aminek kisebbik része, mintegy harmincmilliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatás formájában érkezik hozzájuk és várhatóan mekkora gazdaságélénkítő hatása lesz.

Braun Márton, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány határon túli fiatalok vállalkozóvá válását segítő programjáról számolt be, majd Bíró Albert, az Infotér Egyesület elnökségi tagja pedig a digitális fejlesztési stratégiák szükségességéről tartott tájékoztatót.

Ősz Rita, az Óbudai Egyetem nemzetközi és közkapcsolati rektor-helyettese „Az on-line oktatás tapasztalatai és lehetőségei a Kárpát-medencében” címmel tartott előadást.

Külön téma volt a Kárpát-medencei innovatív vállalkozások nemzetközi piacokra lépésének elősegítése, valamint a „Helyi termékek, közösségi gazdálkodás”, amelyet kérdések és hozzászólások követtek.

Míg Erdély és – a VMSZ-elnökének köszönhetően – a Délvidék a határon túli területek közül megfelelő hangsúlyt kapott, addig Kárpátalja és a Felvidék most kisebbet talán, mint amekkorát – megérdemelt volna.

Pedig a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság égisze alatt immár több mint egy éve megalkották a Baross Gábor Tervet, amelynek célja Dél-Szlovákia vagy a Felvidék regionális fejlesztése. El kell persze ismerni, hogy 2014 májusa óta ennek gyakorlati megvalósításában előrelépés nem történt. A szervezet elnöke, Pogány Erzsébet – akit az előadások szünetében kérdeztem – elmondta, hogy keresik a lehetőségét annak, hogy a Baross Gábor Tervben meghirdetett szakképzésre, kutatásra vonatkozó részt még innováció-központúbbá formálják, hiszen a konferencián hallottak egybecsengenek törekvéseikkel. Szeretnék, ugyanis hogy a Felvidék számára ez az „ágazat” valódi kitörési pont legyen.

Pogány Erzsébet – egyébként mint az a Szövetség a Közös Célokért igazgatójaként tett 2015. november 27-i szándéknyilatkozatukból is kiderül –, úgy látja, hogy mint azt a szakképzéssel foglalkozó intézmények és szakemberek felvidéki hálózatának kialakítására tett felhívásuk is tanúsítja, kiváló kapcsolódási lehetőséget lát a konferencián meghirdetett célkitűzésekhez.

A konferencián részt vevő felvidéki küldöttség – bár a témákat illetően aligha konzultált részletesen a szervezőkkel –, mintha összetételében is tükrözte volna a konferencia fiatal szakemberek képzését ösztönző programját, hiszen Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, Pásztor István, a Bodrogközi Magyar Közösségi Házak vezetője –, akit talán pontosabb, ha most inkább ezek működtetőjeként mutatunk be, Antalík Imre pedig a Selye János Egyetemet képviselte.

Az előadássorozat este a várban a „Mi magyarok” kiállítás megtekintésével folytatódott, illetve vacsorával, továbbá Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszédével a Magyarok Házában zárult.

A cikk megjelenésének eredeti helyén a Felvidék.ma oldalán - több kép:
http://www.felvidek.ma/kitekinto/karpat-medence/58131-a-padi-elso-konferenciaja-budapesten-felvideki-resztvevokkel

Gecse Géza
  • Az európai jobboldal felsorakozik
    A miniszterelnök a lengyel fővárosban tartandó eseményről azt mondta, tizenkét olyan pártvezető találkozik, aki hangot akar adni annak a sok tízmillió embernek, akik ma európai polgárok, de úgy érzik, hogy nem képviselik őket.
  • A cselekvés lehetőségeit mutatja a Planet 2021
    A Planet 2021 Budapest nem riogatni akar, hanem megmutatni, hogy a környezet védelmében mindenki tehet valamit - mondta Áder János pénteken, miután megtekintette a rendezvény fenntarthatósági közönségprogramját.
  • Bolsevik vírus támadja a brüsszelitákat
    Dr. Somogyi János: Szemmel láthatóan ezek a EU-s vezető bürokraták elkapták a „bolsevik vírust” és feltámasztották a Szovjetuniót. Napjainkban a bolsevizmus az EU Parlament (és Bizottság) képében, formájában kísértetként járja be Európát.
MTI Hírfelhasználó