Centenáriumi ülés a Szent István Tudományos Akadémián
A Szent István Tudományos Akadémia megtartotta centenáriumi ülését a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Szent István Társulat egykori székházának dísztermében.
2015. december 15. 16:07

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a Szent István Tudományos Akadémia elnöke az ülést megnyitva hangsúlyozta: "a centenárium jó alkalom arra, hogy elgondolkozzunk az akadémia küldetéséről és lehetséges szerepéről a mai kultúrában, egyházunkban és a társadalomban".

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levélben köszöntötte a konferencia résztvevőit. Úgy fogalmazott: az akadémia évszázada a magyar egyház évezredéhez képest tövid fejezetnek tűnhet, de a hittel művelt tudomány "történelmünk mögöttünk hagyott századának próbatételeiben szellemi útmutatóként segítette nemzetünket az emberi történelem célja, Isten végtelen bölcsessége felé".

Hozzátette: napjainkban, amikor az Európai Unió egyes vezetői relativizálják, mi több, elutasítják az alapító atyák örökségét, az Európa lényegét adó kereszténységet, különösen fontos határozottan kiállni mellette.

Bolberitz Pál, a szervezet - eredeti nevén Szent István Akadémia (SzIA) - alelnöke John Kennedynek, az Egyesült Államok egykori elnökének sokat idézett mondatára hivatkozva - Ne azt kérdezd, mit tehet érted a hazád, hanem azt, hogy mit tehetsz te a hazádért! - hangsúlyozta: a SzIA-nak száz éve ugyanaz a küldetése: azt keresni, hogy mit adhat a magyar népnek.

Nem arról van szó - mondta -, hogy analitikus értelemben mit adhatunk, hiszen minden tudománynak vannak képviselői az akadémia tagjainak sorában, akik egyébként is adnak új ismereteket a különböző tudományágaknak, hanem arról, hogy szintetikusan mit tud adni a SzIA.

Aki csak analitikusan gondolkodik - tette hozzá -, az mindig csak a részletekre figyel, aki azonban szintetikusan, az képes felülemelkedni a részleteken és egységben látni a dolgokat. Aki pedig így szemléli a világot, meglátja, hogy hit és tudomány között nincs antagonisztikus ellentét, hogy az igazságok nem ellentétben állnak egymással, hanem egymásra rétegeződnek.

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke - az "idősebb testvér" nevében köszöntve a SzIA-t - arról beszélt, hosszú ideje vita tárgya, hogy a tudomány és a vallás természetes viszonya a konfliktus, az egymástól való függetlenség vagy éppen a párbeszéd, esetleg az integrálódás lehet-e.

A tudomány, a technika szédítő eredményeit látva azonban mára nyilvánvalóvá vált, hogy a párbeszéd nélkülözhetetlen. Mind a megválaszolt, mind a megválaszolatlan tudományos kérdések olyan erkölcsi dilemmákat vetnek fel, amelyeket nem lehet a két fél párbeszéde nélkül kezelni - hangsúlyozta Freund Tamás.

Az MTA alelnöke szólt arról is, hogy meggyőződése szerint a két megközelítés, a tudományos és a hitbeli "integrációja is felvállalandó kihívás".

Időről időre szükséges a vallási tanítás újraértelmezése a tudomány fényében, de a felvetődő, a tudományon belül megválaszolhatatlan kérdések közös megválaszolásának kísérlete is - figyelmeztetett.

"Miközben a fanatikusan hívő ateisták kiüldöznék az istenhívőket a tudományból, sokan valljuk, hogy a teremtőbe vetett hit védelmet biztosíthat a természet téves értelmezésével szemben is" - tette hozzá Freund Tamás.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke köszöntőjében kiemelte: míg a tudománynak az a dolga, hogy felfedezze a létezőt, addig a művészet feladata megalkotni a "sohasem voltat".

E két feladat azonban csak látszólag ellentmondásos, hiszen a művészet minden ága a tudomány által létrehozott eszközök, technikák, felfedezések alapján születik meg. De fordítva is igaz: a tudománynak is vannak olyan régiói, amikor nem elég "csak tudni" valamit, amikor a tudós meghaladja önmagát, és az isteni üzenet is megjelenik a tudományos felfedezés mögött is - fűzte hozzá Fekete György.

Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora a Péter apostol II. leveléből vett idézetet - "a ti hitetekhez ragasszatok jócselekedet, a jócselekedethez tudományt" - értelmezve rámutatott: "e nagyszerű páros, a hit és a tudás közé összekötő erőként a Jézustól tanult erkölcsre, jócselekedetre van szükség.

A SzIA a Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályából alakult 1915-ben, és a tudományok katolikus szellemű művelését tűzte ki céljául. A két világháború közötti időszakban számos tudományos társulattal - köztük protestáns szervezetekkel is - tartotta a kapcsolatot, és az MTA tagjainak jelentős része egyben a SzIA-nak is tagja volt.

Az akadémia működését az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) nyomására 1951-ben beszüntette. A rendszerváltozás után hivatalosan 2003. március 10-én alakult újjá, és 2004-ben vette fel a Szent István Tudományos Akadémia nevet.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Trianon 100 - Gulyás: a magyar nemzet életben maradt
    A magyar nemzet az egyetlen, amely képes volt véghezvinni azt a csodát, hogy egy sikeres és befejezett gyilkossági kísérlet után és ellenére is életben maradt - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki online kormányinfón, a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján.
  • Többször kellett bravúr a megmaradásunkhoz
    Fájdalmas, hogy Trianon után száz évvel változatlanul nagy magyar tömegek élnek idegen fennhatóság alatt. A magyar kormány ebben a helyzetben azt teszi következetesen, ami egyedül lehetséges: megerősíti a magyarság pozícióit a térségben – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Boross Péter.
  • Bayer Zsolt: Udvarhelytől Fiuméig
    „Marosvécsen, a kastély kőasztalánál pedig ott ül a fél magyar irodalom.”
MTI Hírfelhasználó