Rómában és a világon megnyitották a templomok szent kapuit
Ferenc pápa megnyitotta az irgalmasság rendkívüli szentévének második római szent kapuját a lateráni Szent János-bazilikában vasárnap, és ezzel egy időben az olaszországi és a külföldi egyházmegyékben is egymás után nyílnak meg a templomok szent kapui Magyarországtól Ausztráliáig.
Utoljára frissítve: 2015. december 13. 14:50
2015. december 13. 13:40

A katolikus egyház vezetője kézzel tárta ki a lateráni Szent János-bazilika szent kapuját és néhány percig a küszöbén imádkozott. Ferenc pápa a kaputól a bazilika főoltárához ment több ezer hívő imája és mobiltelefonos fényképezése közepette.

Az irgalmasság december 8-án kezdődött rendkívüli szentévének legelső napján Ferenc pápa a Szent Péter-bazilika szent kapuját nyitotta meg. Most a második legnagyobb római székesegyházként ismert Szent János-bazilika, valamint a városfalakon kívüli Szent Pál-bazilika szent kapuja következett. Utóbbit James Harvey bíboros, a bazilika főpapja tárta ki. Ezzel egy időben szent kapukat nyitottak a világ egyházmegyéiben. Olaszország városainak bazilikái mellett számos egyszerűbb templomban és börtönökben, menhelyeken, kórházakban is szent kapuk nyílnak: Milánóban kilenc, a szicíliai Palermóban négy templomban.

A Vatikáni Rádió jelentése szerint szent kaput nyitottak a szíriai Aleppóban a Szent Ferenc-plébánián, amelyet októberben lövedék talált el, Kambodzsában a helyi püspökség központjában és Ausztráliában is. A budapesti Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szentmise keretében megnyitotta az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye egyik szentévi kapuját. Ez az első szentév, amikor nemcsak Rómában, hanem a világ legkülönbözőbb részein is szent kapuk nyílnak.

A lateráni Szent János-bazilikában mondott homíliájában Ferenc pápa kijelentette, a mai emberiséget aggodalom és erőszak sebzi, de nem szabad engednünk a kétségnek, szomorúságnak, fáradtságnak, Isten nem hagyja, hogy a hatalommal bírók kényük-kedvükre uralják a világot.

Ferenc pápa az "erőszak számtalan megnyilvánulásától" terhelt mai kort a Bibliában idézett világgal hasonlította össze, amikor "nagy visszaéléseket és erőszakot követtek el főleg a hatalom emberei". Ferenc pápa úgy fogalmazott, Isten megvédelmezi népét, nem hagyja, hogy "kormányzói önteltségének rabja" legyen.

A világban megnyitott szent kapukkal kapcsolatban az egyházfő hangsúlyozta: "ez az egyszerű gesztus örömre szólít. Megkezdődik a nagy megbocsátás ideje. Ez az irgalmasság szentéve. Elérkezett az ideje az Atya gyengédsége felfedezésének (...) ez a szeretet meghaladja az igazságosságot is, nincsen határa".

A következő szent kaput Ferenc pápa december 18-án Róma legnagyobb menhelyén nyitja meg. A negyedik és egyben utolsó római bazilika, a Santa Maria Maggiore szent kapuját a pápa január elsején nyitja meg.

Ferenc pápa a Szent Péter téren délben mondott beszédében hangsúlyozta, hogy advent harmadik vasárnapján a szíveket örömnek kell megtöltenie. Megjegyezte, hogy "a mai világban bátorság kell az örömhöz, hit kell hozzá (...) a jövővel kapcsolatos kétségek és félelmek közepette". Az egyházfő megtérésre, igazságosságra, szolidaritásra, alázatra szólított fel, mivel létezésünk csak így lesz "teljeséggel emberi és keresztény". Keresztelő Szent János intelmeit idézve Ferenc pápa a korrupció ellen emelte fel szavát, hangsúlyozva, hogy már akkor is volt csúszópénz és "azóta a világ nem változott sokat".

A pápa külön köszöntötte a világ börtöneiben levő rabokat.

Az egyházfő üdvözölte a párizsi klímakonferencia eredményeit, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi közösségnek és az egyéneknek is teljesíteniük kell a vállalt kötelezettségeket a környezeti változástól leginkább sújtott népek iránti "tényleges szolidaritással".

Ferenc pápát negyvenhat évvel ezelőtt 1969. december 13-án szentelték pappá.

---------------------------------------------------

Erdő Péter: küldetésünk, hogy megnyissuk az irgalom és a bocsánat kapuját

Küldetésünk, hogy Isten kegyelméből megnyissuk az irgalom és a bocsánat kapuját, és hirdessük, hogy az ember már itt a Földön Istenhez tartozik - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap a Szent István-bazilika szent kapujának megnyitása után a zsúfolásig megtelt székesegyházban.

 

Erdő Péter hangsúlyozta: a hívő ember feladata, hogy az "önzéstől való megszabadulás, az öröm és az újrakezdés forrásává" váljon a többi ember számára.

"Ilyen lélekkel és gondolatokkal lépjünk át idén a szentévi kapun, fogadjuk el és adjuk tovább a világnak Isten irgalmasságának ajándékát" - kérte a bíboros.

Ferenc pápa az irgalmasság évét meghirdető, Misericordiae vultus kezdetű bullájában rendelte el, hogy a vatikáni Szent Péter-bazilika szent kapujának december 8-i megnyitását követő vasárnap szerte a világon, minden egyházmegyében nyissák meg az "irgalmasság kapuit".

A székesegyházakban, kegyhelyeken, börtönökben és kórházakban is nyitható kapuk célja, hogy aki átlép rajtuk, "megtapasztalja a vigasztaló, megbocsátó és reményt adó Isten szeretetét" - olvasható a dokumentumban.

Erdő Péter homíliájában hangsúlyozta: advent harmadik vasárnapján "az egyház az öröm színét vegyíti a várakozás sötétjébe". "Van okunk örülni, mert készül a megígért Megváltóval, Istennel való találkozásunk". A találkozáshoz pedig két dolog szükséges: az ember megtérése és Isten segítő szeretete.

Keresztelő Szent János, a megtérő ember képviselője azt hirdeti: hogy mindenkinek, még a vallásos előírásokat megtartó embernek is szüksége van a megtérésre.

De hirdeti azt is, hogy mindenki számára lehetséges, és nincs olyan reménytelen élethelyzet, amelyben már ne lehetne megtérni - tette hozzá Erdő Péter.

Ez a megtérés pedig "kihat az emberekkel való viszonyunkra is: odafordulást kíván a másik emberhez, igazságosságot a másik ember iránt" - figyelmeztetett.

Az Istennel való találkozás másik nagy feltétele magának az Istennek "erőt adó, átformáló kegyelmi jelenléte". "Ez teszi lehetővé és teljessé a megtérésünket, ez hozza meg várakozásunk beteljesedését, és ez az az isteni kegyelem, amit méltán nevezünk irgalmasságnak" - tette hozzá a bíboros.

A szentmise végén az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye plébániáinak, iskoláinak, szociális létesítményeinek képviselői átvették Erdő Pétertől azokat a molinókat, amelyek az egyházmegye intézményeiben egész évben hirdetik majd - ahogy a bíboros fogalmazott -, hogy "nyitva van az irgalmasság kapuja".

A szertartás után Erdő Péter az MTI-nek elmondta: az első szentévet VIII. Bonifác pápa hirdette meg 1300-ban azzal a szándékkal, hogy a szentév a kereszténység századfordulóinak ünnepe lesz. Az újkorban már nemcsak 100, hanem 50 évenként vagy még gyakrabban is meghirdették. "Utoljára 2000-ben volt a nagy jubileum éve".

A bíboros elmondta: az ószövetség beszél arról, hogy ideális esetben 50 évenként "meg kell újítani magunk körül a világot". Ilyenkor el kell engedni az adósságot, vissza kell adni az adósság fejében másnak juttatott földeket, el kell tépni az adósleveleket, és szabadon kell bocsátani az adósrabságban sínylődőket. "Volt ebben nagyon sok emberi tapasztalat is - mutatott rá Erdő Péter - hiszen az adósság fölgyülemlése, a napi kötelezettségek egyfajta szövedékké válása, sokszor akadályozza, gúzsba köti a társadalmat." A jubileumi év tehát a nép megújulását szolgálja. Ez - "legalábbis eszményként" - megjelent az ószövetségben, azt azonban nem tudjuk, hogy valójában hányszor és hol gyakorolták  - fűzte hozzá.

Mindenesetre ez az eszmény él tovább a szentévekben, így ezek a "jubileumi alkalmak mintegy amnesztiaként jelentkeznek", természetesen keresztény felfogásban, és Isten és ember, nem pedig ember és ember viszonylatában.

A szentév során elnyerhető bűnbocsánatnak ugyanakkor mindig feltétele a bűnbánat és a megtérés - hangsúlyozta Erdő Péter. Az Istenhez való "alázatos közeledés" jele a szent kapu is, hiszen mielőtt belépünk egy kapun, megtöröljük a lábunkat, letisztítjuk magunkról az út porát.

 

 

 

 

MTI
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Feltételekkel támogatja hazánk az uniós hitelfelvételt
    Feltételekkel, de hozzájárul Magyarország az európai uniós hitelfelvételhez – így döntött ma az Országgyűlés, miután elfogadta a kormánypártok erről szóló javaslatát. Ennek értelmében hazánk csak akkor támogatja a hétvégi uniós csúcson a mentőcsomagot, ha a felvenni készült 750 milliárd eurót kizárólag a gazdaság talpraállítására és például új munkahelyek létrehozására fordítják. Feltétel az is, hogy a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országoké és kikötötték azt is, hogy a folyamatban lévő, úgynevezett hetes cikk szerinti eljárásokat a hitelfelvétel elfogadása előtt le kell zárni.
  • Identitásunk finomítása végett fontosak a múlt részletei
    Történelmi múltunk aprólékos és szisztematikus feldolgozása nélkül "nem tudhatjuk, kik is vagyunk valójában és merre tartunk az egyre inkább elszemélytelenedő világunkban" - mondta az Alkotmánybíróság elnöke Juhász Imre alkotmánybíró Fiume - egy középkori város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének bemutatóján kedden Budapesten.
  • Gulyás Gergely: manapság lázadás normálisnak lenni
    Manapság lázadás konzervatívnak, normálisnak lenni - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kultúrharc a XXI. században című konferencián, Budapesten kedden.
MTI Hírfelhasználó