Dzsihád a bécsi muszlim óvodákban
Vége a liberalizmusnak: radikális lépést tervez Ausztria
Ednan Aslan, a Bécsi Egyetem Iszlám Intézetének professzora tanulmányából drámai információk derültek ki az ausztriai muszlim óvodákkal kapcsolatban.
2015. december 8. 13:01
Ednan Aslan, a Bécsi Egyetem Iszlám Intézetének professzora készített egy tanulmányt, amelyet a napokban publikáltak, és amelyből drámai információk derültek ki az ausztriai, elsősorban bécsi muszlim óvodákkal kapcsolatban. Sebastian Kurz, a külügyekért és integrációért felelős osztrák miniszter azonnal bezáratná a zárt óvodákat.

A tanulmány szerint a mintegy 150 bécsi muszlim óvodába nagyjából 10 ezer gyermek jár, és a – szülők elvárásainak megfelelően az intézmények – igyekeznek teljesen zárt környezetet biztosítani a kicsik nevelésére. Párhuzamos társadalom építésén fáradoznak a szülők és az óvodák vezetői, amelyben a gyerekek nem tanulnak németül, és az iszlámon kívül más hatás nem érheti őket.

A Kronen Zeitung már november 25-én „A bécsi óvodákban az oktatás célja a dzsihád?” címmel jelentetett meg egy írást, amelyben már felvázolta a tanulmány által napvilágra hozott problémát, mivel az egyik bécsi óvoda minősítésekor kiderült, hogy egy vitatott oktatókönyvet is használnak.

A Dzsihád, mint a muszlim gyerekek nevelésének utolsó szakasza

A Fatima Grimm által jegyzett tankönyv a muszlim gyerekek nevelésének négy fázisát jelöli meg. A negyedik, egyben utolsó szakasz a dzsihád megismerése. „A gyerekek 15 éves korukig fogékonyak a dzsihád szellemiségének megtalálására” – írja a szerző a 19-20. oldalon, majd így folytatja: „ Az Istenért vívott harc elsősorban karddal vívandó meg, de amikor ez nem lehetséges, vagy nem szükséges, tollal, ásóval, szikével, vagy varrótűvel és fakanállal is lehetséges harcolni.”

A könyv pikantériája, hogy a könyv megjelenése óta elhunyt szerző, Fatima Grimm apja Karl Wolff, az egykori SS-Obergruppenführer, akit 300 000 ember a treblinkai megsemmisítő táborba történt deportálása terhel.

A tanulmány óriási politikai vihart kavart

Ausztria, de legfőképpen Bécs Csipkerózsika-álmából ébredezik. A politikusok egymás után alkotnak elmarasztaló véleményt a főváros vezetéséről, amely lehetővé tette, hogy az óvodák helyzete idáig fajuljon. Sonja Wehsely, a szocialista SPÖ egészségügyért és szociális kérdésekért felelős városi tanácsosa Sebastien Kurz külügyi- és integrációs miniszter felelősségét feszegeti a kérdésben, ami érthető, elvégre a fiatal miniszter néppárti politikus. Kurz egyébként tömören és röviden fogalmazta meg álláspontját: „Meggyőződésem, hogy azonnal be kell zárni a legtöbb muszlim óvodát”.

A sokat emlegetett muszlim integráció ezzel Ausztriában véglegesen vakvágányra futott. Az a folyamat ugyanis, ami az óvodákban elkezdődik, a terrorszervezetek kiképzőtáboraiban zárul – írja a Kronen Zeitung.

Kronen Zeitung/Magyar Idők Online
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A nemzetet békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni
    A magyar nemzetet 2010 után a meglévő határok mellett, békés eszközökkel tudtuk újra egyesíteni - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a XI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumon.
  • Nácizás
    A nácizó képviselő abban reménykedik, hogy a globális hatalmi átrendeződés lokális zavarosában halászva talán neki is akad majd valami „jutalomfalat” a „globális gazditól” – írja Bogár László.
  • Két válságot is sikeresen kezelt már a kormány
    Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma az Országgyűlés gazdasági bizottságában „brutális látleletet” adott a kormányzásról. A baloldali képviselő szerint a kormány és a jegybank nem működik együtt, mert a Nemzeti Bank felszólítása ellenére a kormány a beruházásokat nem halasztotta el, ezért a válság örvényei durvábbak nálunk, mint a környező országokban.
MTI Hírfelhasználó