Kezdődik a szentév
Ferenc pápa, az irgalmasság szent évét elindítva, a Szent Péter-bazilika szent kapujának a megnyitásával jelképesen megtette a lépést.
2015. december 8. 09:45

Szent kapunak nevezik a négy római bazilikának (a Szent Péter-, a lateráni Szent János-, a Santa Maria Maggiore- és az egykori római városfalakon kívüli Szent Pál-bazilikának) azt az ajtaját, amelyet a katolikus egyházi hagyomány szerint csak a szentévekben nyitnak ki. Ezekben az időszakokban a bazilikákba zarándokló hívek ezen a kapun lépnek be. Megfelelő lelki felkészülés után az áthaladás bűnbocsánat elnyerését is jelenti.

Ferenc pápa kedden a Szent Péter téren kezdődő mise keretében nyitja ki a Szent Péter-bazilika szent kapuját, amely a legutóbbi, 2000-ben rendezett szentév lezárása óta zárva volt. Megnyitása a szentév kezdetét is szimbolizálja.

Elsőként a pápa lép át a szent kapun, vagyis a külső előcsarnokból belép a bazilikába. Az egyházfőt a bíborosok, püspökök, papok, szerzetesek, majd a laikusok követik. A szentév végéig nyitva tartó szent kapun ettől kezdve folyamatosan haladhatnak át a hívők.

"A szent kapu a templom jelképe, amely önmagában is szent helynek számít. A szent kapun át a templomba való belépés a megtisztulás megtapasztalása: a profánból a szentbe való bejutás" - magyarázta Tóth Tamás pápai káplán, a római Pápai Magyar Intézet rektora az MTI-nek.

A szentév megnyitási szertartásának helyszínei a Szent Péter tér, a szent kapu, valamint a Szent Péter-bazilika. A ceremónia minden mozzanata jelképekben és üzenetben gazdag. A Szent Péter téren kiállítják a lengyelországi Jaroslawban őrzött Irgalmas Szűz Mária-ikont is, amely a szentév kezdetére érkezett meg Rómába.

A legutóbbi szentévvel ellentétben, amelyet II. János Pál pápa vezetésével tartottak 2000-ben, az irgalmasságnak szentelt mostani - rendkívüli - szentév nem tömegeseményekről szól. Talán a római bazilikák szent kapuinak kinyitásánál is fontosabb, hogy most először a világ egyházmegyéiben is helyi "szent kapukat" nyitnak, nem csak a templomokban, hanem a menhelyeken, börtönökben, kórházakban is. A szentévet meghirdető, Az irgalmasság arca (Misericordiae vultus) című pápai bullában Ferenc pápa a 2016. november 20-ig tartó kiemelt időszak céljaként a szegények megszólítását és vigasztalását jelölte meg, a "modern társadalom rabszolgáinak" felszabadítását, a méltóság visszaadását azoknak az embereknek, akiket korábban megfosztottak tőle.

A Vatikán bejelentése szerint Ferenc pápa a szentév minden péntekén valamilyen "rendkívüli gesztust" tesz: ez elsősorban családok, közösségek, betegek, hajléktalanok, rabok, menekültek meglátogatása lesz. Az egyházfő így kívánja felhívni a figyelmet a társadalomban tapasztalható kirekesztésre és szegénységre. Ferenc pápa 2013. márciusi megválasztása óta azt szorgalmazza, hogy egyháza tárja ki kapuit a rászorulók előtt, a társadalom peremére szorultakat fogadják be a templomokba.

A szentév egyik kiemelkedő eseménye kalkuttai Teréz anya szentté avatása lesz szeptember 4-én. A szegénység elleni küzdelem szószólójaként Nobel-békedíjjal is kitüntetett néhai apácát II. János Pál avatta boldoggá 2003-ban.

Megnyitották a vatikáni biztonsági kapukat, sorban állnak a hívők 

A szentév megnyitásának szertartására igyekvők már a Vatikán határánál álltak sorban kedd reggel.

A Szent Péter térre vezető római utcák végén felállított biztonsági kapukat a tervezettnél korábban, már fél hét előtt megnyitották. Az olasz rendőrség fémdetektoros ellenőrzés után egyenként engedi át a zarándokokat, majd a Szent Péter tér oszlopcsarnokában fémdetektorral ismét átvizsgálják őket.

Az Angyalvárhoz közelebb eső ellenőrzési ponton olaszok és külföldiek is várakoznak a bejutásra. Érkeztek idősebb hölgyek Észak-Olaszországból, spanyol fiatalok hátizsákkal. Egy nő argentin zászlóval a kezében, egy másik rózsafüzért morzsolva imádkozott. Róma környékéről és Nápolyból is érkeztek zarándokok, akik az éjszaka keltek útra.

A terrorveszéllyel és az emiatti félelmekkel kapcsolatos kérdésekre mindegyikük azt válaszolta, hogy nem fél. "Nem félünk! Örülünk! Ünnepnap a mai, mivel Ferenc pápával együtt lehetünk itt a szent kapu megnyitásán!" - mondta egyikük. Rómában nincsen téli időjárás, a sorokban senki sem fázik.

Ötven-százezres tömeget várnak a szentév megnyitására. A Ferenc pápa vezette szentmise fél tízkor kezdődik a Szent Péter téren.

  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Német érdekeltségek is kampányoltak Duda ellen
    Kik és hogyan avatkoztak be külföldről a lengyel elnökválasztásba? (II. rész)
  • Életbe léptek a beutazási korlátozások
    Hatályba léptek a koronavírus külföldről történő behurcolásának veszélye miatt elrendelt beutazási korlátozások.
  • Feltételekkel támogatja hazánk az uniós hitelfelvételt
    Feltételekkel, de hozzájárul Magyarország az európai uniós hitelfelvételhez – így döntött ma az Országgyűlés, miután elfogadta a kormánypártok erről szóló javaslatát. Ennek értelmében hazánk csak akkor támogatja a hétvégi uniós csúcson a mentőcsomagot, ha a felvenni készült 750 milliárd eurót kizárólag a gazdaság talpraállítására és például új munkahelyek létrehozására fordítják. Feltétel az is, hogy a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országoké és kikötötték azt is, hogy a folyamatban lévő, úgynevezett hetes cikk szerinti eljárásokat a hitelfelvétel elfogadása előtt le kell zárni.
MTI Hírfelhasználó