A hetvenes évekig folyt az egyházüldözés
Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) „Egyház és propaganda” címmel szervezett előadást és kamarakiállítást december 3-án a KönyvTÁRlat és a Propaganda a XX. században sorozata keretében. Az előadó Tomka Ferenc nyugalmazott egyetemi tanár volt.
2015. december 5. 12:59

Földesi Ferenc, az OSZK különgyűjtemények igazgatója, utalva az előadóterem végében megszemlélhető kiállításra, bevezetőjében felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti könyvtár plakát- és kisnyomtatványtárában őrzött anyagokból válogatott újságcikkekben, körlevelekben, egyéb nyomtatványokban, valamint a történeti interjúk tárának munkatársai válogatta filmhíradókban milyen gyakran jelent meg az egyházellenes propaganda. Tartott mindez 1951-ig – fogalmazott az igazgató –, utána csend következett, mintha megszűnt volna a magyar katolikus egyház.

Tomka Ferenc atya, nyugalmazott egyetemi tanár, a Halálra szántak, mégis élünk! – Egyházüldözés 1945–1990 és az ügynökkérdés című, a témában eddig megjelent egyetlen monográfia szerzője előadásában kiemelte: a kommunista propaganda minden eszközével találkozunk a rendszer évtizedekig fő ellenségének számító katolikus egyház ellen folytatott harcban.

Ennek legbrutálisabb eszközei a koncepciós perek voltak. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint Rákosi Mátyás és Kádár János lediktálták, hogyan folyjanak a perek. Ezek az eljárások szovjet mintára, tanúk mellőzésével zajlottak, mivel a vádlott vallomása elegendő bizonyítéknak számított. Mindszenty József emlékiratai pontos képet mutatnak a vallomások veréssel, alvásmegvonással, kábítószerrel való kikényszerítéséről.

A bíboros kézzel írt beismerő vallomásáról két külföldre menekült grafológus (akik hamarosan autóbalesetben elhunytak) beismerte, ők hamisították. A beismerés dacára a hamis dokumentumot továbbra is megjelentették a hercegprímást lejárató könyvekben.

A propaganda pontos terv szerint haladva használta a sajtót. Mindszenty még az ÁVH foglya, amikor cikk jelent meg a Szabad Népben, amely azt hirdette: Kádár János belügyminiszter tudtul adja, a bíboros a súlyos bizonyítékok miatt megtörve beismerte az összeesküvést, kémkedést, valutaüzérkedést.

A Grősz-perben használták először az „amalgámper” kifejezést. Jegyzőkönyv őrzi Révai Józsefnek a per előkészítésekor mondott utasítását, miszerint a vádlottakat „amalgám-módszerrel” válogassák ki: vagyis össze kellett kapcsolni egymást nem ismerő embereket. A fő eljárás mellett 22 mellékper folyt, amelyekben 17 halálos ítéletet hoztak, és 216 személyt börtönöztek be.

Akkoriban több mint egymillió tagot számláltak a katolikus egyesületek, amelyek megsemmisítése szintén a kommunisták fő törekvései közé tartozott. Efféle koncepciós eljárás adta hóhérkézre Kiss Szaléz ferences szerzetest, a Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösség alapítóját három diákkal együtt, miközben harminc társukat Szibériába deportálták. Mindezt öt szovjetek ellen elkövetett állítólagos merényletért és egy vöröskatona meggyilkolásáért. A katona megerőszakolta az egyik fiatal, Kizmann Ottó édesanyját.

Az egyházi iskolabezárások legismertebb esete a pócspetri. A falu lakói az elöljáróság elé vonultak, hogy megvédjék iskolájukat. A kivezényelt rendőrök közül az egyik puskája elsült, és halálosan megsebesítette magát. Az esetet gyilkosságnak minősítették, a jegyzőt egy hétre rá kivégezték, a plébánost halálra ítélték. Lám, mi folyik a katolikus iskolákban – harsogta a propaganda; a megjelent tudósítások az egyház, a „klerikális reakció” társadalomra veszélyes voltáról igyekeztek meggyőzni a közvéleményt.

A kommunista rendszer propagandájának hathatós eszköze volt a békepapi mozgalom. Tomka Ferenc felidézte, hogy kispapként a hatvanas években kerülték Beresztóczy Miklós kötelező előadásait. Beresztóczy bevallotta nekik, hogy nyolc hónapig bírta a kínzásokat, utána vállalta a békemozgalom vezetését. A mozgalom létrehozását szintén Kádár és Rákosi kezdeményezték, ezáltal akarták szembefordítani a papokat püspökeikkel.

1964-ben a Magyar Népköztársaság és a Vatikán megállapodásával az állam azt a képet mutatta a külföld felé, hogy véget ért az egyházüldözés. Ugyanakkor belső jegyzőkönyvek tanúsítják: úgy igyekeztek kézben tartani a katolikus egyházat, hogy annak ne menjen híre.

Három esztendővel azelőtt egyetlen éjszaka alatt 800 embert tartóztattak le, ám erről a történelemkönyvek zöme a mai napig hallgat. Így fordulhatott elő, hogy utóbb az Államvédelmi Hatóság tagjai közül többen, ha kellett dokumentumok megsemmisítésével bújtak ki a felelősségre vonás alól a rendszerváltáskor. A gulyáskommunizmusban az egyház továbbra is célkeresztben maradt. Noha a történelemkönyvek szerint 1960-ban véget értek a perek, azok valójában 1972-ig folytak, az elítéltek száma elérte az ötszázat.

1984-ben a KISZ és a művelődési minisztérium marxizmus-leninizmus oktatási főosztálya megbízott egy szociológuscsoportot annak vizsgálatára, honnan van ereje a katolikus egyháznak ifjúsági mozgalmait megszervezni, hogy a jól működő módszert átvehessék.

Noha a papság mindössze négy százalékát szervezték be ügynöknek, akik fele sosem jelentett, a rendszerváltáskor, a kommunista hatalomátmentés idején túlzó arányokat publikáltak, ezzel is igyekezve lejáratni az egyházakat – emlékeztetett Tomka Ferenc.

Az előadást követően a Contras Ton együttes Provokált tradíciók című koncertjét hallgathatta meg a közönség.

Ditzendy Attila

Magyar Kurír
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Déli határunkon tűzharcok folytak, sérültek is vannak
    Bűnözők folytattak katonai jellegű akciót hazánk ellen a déli határon: tűzharc zajlott, sérültjeink is vannak. Brüsszel süketnek és vaknak tetteti magát – derült ki Bakondi György rádiónyilatkozatából.
  • Szent Miklós Napok
    Szent Miklós ünnepe, és egyben a nevét viselő templom búcsúja jövő keddre esik, és ez zárja az idei Szent Miklós Napok programsorozatot Gyergyószentmiklóson, amely rendezvény szombattól kínál élményeket minden korosztálynak.
  • Magyarország 365 fotópályázat – díjazottak
    Kihirdették csütörtökön Budapesten az idei Magyarország 365 fotópályázat díjazottjait. A neves szakemberekből álló zsűritől 16 pályázó kapott elismerést.
MTI Hírfelhasználó