Európai Polgári Kezdeményezés: egy félreértett jogintézmény?
Az Európai Polgári Kezdeményezés céljaival összeegyeztethetetlen a 7. cikk megindítására vonatkozó javaslat.
2015. november 30. 19:32

Az Alapjogokért Központ ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság nyilvántartásba vette az Európai Humanista Föderáció azon kezdeményezését, amely akár uniós jogainak megvonásával is arra kényszerítené Magyarországot, hogy „EU-konform” menekültpolitikát folytasson.

Mivel uniós viszonylatban egy „fiatal” jogintézményről beszélünk, nincs kiforrott joggyakorlat azzal kapcsolatban, hogy mit lehet kezdeményezni és mit nem. Mindazonáltal nagyon ki kell forgatni a jogszabály szövegét ahhoz, hogy bele lehessen érteni a 7. cikk szerinti eljárás megindítását is, az eredeti jogalkotói akarat ugyanis biztosan nem erre irányult.

Az uniós jogalkotás sajátossága ugyanis, hogy jogszabályt sem a tagállami vezetőkből álló Tanács, sem pedig a tagállamok választott képviselőiből álló Európai Parlament nem kezdeményezhet. Erre kizárólag a Bizottságnak van joga, melynek tagjait viszont nem az uniós állampolgárok választják, ezért pedig sokszor éri a demokráciadeficit vádja.

Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés értelmében azonban mind a Tanács, mind pedig a Parlament felkérheti a Bizottságot, hogy éljen jogszabály-kezdeményezési monopóliumával. Az Európai Polgári Kezdeményezés ennek analógiája, ezt a vonatkozó rendelet is rögzíti. Tehát az eredeti elgondolás, hogy az uniós polgárok kötelezhetik a Bizottságot, hogy éljen jogszabály-kezdeményezési monopóliumával. A 7. cikk szerinti eljárást megindító aktus azonban nem esik ebbe a kategóriába, ráadásul arra nem csak a Bizottság, hanem a Tanács és a Parlament is jogosult.

Ahogy a Tanács és a Parlament felkérése sem kötelezi a Bizottságot eljárásra, úgy természetesen az Európai Polgári Kezdeményezés sem: tehát 1.000.000 aláírás esetén sem kötelező megindítani az eljárást a Bizottságnak. Ráadásul a 7. cikk szerinti eljáráshoz a Bizottság, a Tanács és a Parlament együttműködésére, egyetértésére lenne szükség a kérdésben. Ennek valószínűsége elhanyagolható, ez abból is kiolvasható, hogy még soha sem volt rá példa: a 7. cikk szerinti eljárást egyetlen egyszer sem alkalmazták.

Az Európai Parlament baloldali és liberális frakciói többször kezdeményezték már, hogy Magyarországgal szemben alkalmazzák a „rettegett” eljárást, azonban a többség mindig józan maradt és a valóságnak megfelelő határozatot hozott: a 7. cikkre nincs szükség, mert Magyarországon működik a jogállam.

Alapjogogokért Központ
  • Vissza kell utasítani a nemzetek elleni támadásokat
    Vissza kell utasítani a nemzetek elleni támadásokat, a nagyhatalmi arroganciát azért, hogy ne üldözhessenek és pusztíthassanak el milliókat - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Bonyhádon, a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapján.
  • A tram-train reneszánsza Európában
    Egyre népszerűbb Európában a tram-train rendszere, ennek jele, hogy hat német és osztrák város összesen több mint félezer szerelvényt rendelt a Stadlertől. Ugyanilyen járművek közlekednek Szeged és Hódmezővásárhely között is, számuk, ha majd mindegyiket forgalomba helyezik, eléri az egy tucatot.
  • A magyarok többsége a Fidesz győzelmét várja
    A megkérdezettek 68 százaléka kormánypárti győzelemre számít, még az ellenzéki szimpatizánsoknak is csak kevesebb, mint a fele bízik a kormányváltásban - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából
MTI Hírfelhasználó