Az Alapjogokért Központ ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság nyilvántartásba vette az Európai Humanista Föderáció azon kezdeményezését, amely akár uniós jogainak megvonásával is arra kényszerítené Magyarországot, hogy „EU-konform” menekültpolitikát folytasson.
Mivel uniós viszonylatban egy „fiatal” jogintézményről beszélünk, nincs kiforrott joggyakorlat azzal kapcsolatban, hogy mit lehet kezdeményezni és mit nem. Mindazonáltal nagyon ki kell forgatni a jogszabály szövegét ahhoz, hogy bele lehessen érteni a 7. cikk szerinti eljárás megindítását is, az eredeti jogalkotói akarat ugyanis biztosan nem erre irányult.
Az uniós jogalkotás sajátossága ugyanis, hogy jogszabályt sem a tagállami vezetőkből álló Tanács, sem pedig a tagállamok választott képviselőiből álló Európai Parlament nem kezdeményezhet. Erre kizárólag a Bizottságnak van joga, melynek tagjait viszont nem az uniós állampolgárok választják, ezért pedig sokszor éri a demokráciadeficit vádja.
Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés értelmében azonban mind a Tanács, mind pedig a Parlament felkérheti a Bizottságot, hogy éljen jogszabály-kezdeményezési monopóliumával. Az Európai Polgári Kezdeményezés ennek analógiája, ezt a vonatkozó rendelet is rögzíti. Tehát az eredeti elgondolás, hogy az uniós polgárok kötelezhetik a Bizottságot, hogy éljen jogszabály-kezdeményezési monopóliumával. A 7. cikk szerinti eljárást megindító aktus azonban nem esik ebbe a kategóriába, ráadásul arra nem csak a Bizottság, hanem a Tanács és a Parlament is jogosult.
Ahogy a Tanács és a Parlament felkérése sem kötelezi a Bizottságot eljárásra, úgy természetesen az Európai Polgári Kezdeményezés sem: tehát 1.000.000 aláírás esetén sem kötelező megindítani az eljárást a Bizottságnak. Ráadásul a 7. cikk szerinti eljáráshoz a Bizottság, a Tanács és a Parlament együttműködésére, egyetértésére lenne szükség a kérdésben. Ennek valószínűsége elhanyagolható, ez abból is kiolvasható, hogy még soha sem volt rá példa: a 7. cikk szerinti eljárást egyetlen egyszer sem alkalmazták.
Az Európai Parlament baloldali és liberális frakciói többször kezdeményezték már, hogy Magyarországgal szemben alkalmazzák a „rettegett” eljárást, azonban a többség mindig józan maradt és a valóságnak megfelelő határozatot hozott: a 7. cikkre nincs szükség, mert Magyarországon működik a jogállam.
Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
Arról ír az AFP francia hírügynökség a Hamburger Abendblatt című német lapra hivatkozva, hogy a „CumEx Files" elnevezésű, adócsalási botrány kapcsán az ügyészség már vizsgálja Olaf Scholz német szociáldemokrata (SPD) kancellár e-mailjet. Scholz 2015. január 1-től lebonyolított elektronikus levelezését nézik át.
Magyarország mutat példát, hogy igenis ellent lehet állni a gátlástalan globalista leigázási törekvéseknek. Ez persze egy hosszú, nehéz harc, amelyhez szövetségesek, érdekszövetségesek – akik lehetnek azért barátok is –, szabadságban, szuverén módon, élni akaró nemzetek kellenek. És vannak ilyenek – reméli Somogyi János publicista.