A Föld jövője dől el
A Föld jövője dől el a párizsi klímacsúcson - jelentette ki Francois Hollande francia államfő hétfőn a Párizs környéki Le Bourget-ban az ENSZ 21. klímakonferenciáját megnyitó beszédében.
2015. november 30. 17:20

Arra kérte a nyitónapon megjelent mintegy 150 állam- és kormányfőt, hogy ne okozzanak csalódást a rendezvény jelentette "hatalmas remények" után.

A francia köztársasági elnök történelminek nevezte a konferenciát, és arra szólított fel, hogy a készülő globális klímavédelmi egyezmény "egyetemes és kötelező érvényű legyen".

Az Egyesült Államok részéről John Kerry külügyminiszter a konferencia előtt már előzetesen jelezte, hogy hazája nem szeretne jogilag kötelező érvényű megállapodást aláírni.

"A legnagyobb kihívás, hogy a versenyalapú globalizációról áttérjünk az együttműködésen alapuló globalizációra. Az Észak és Dél, az ember és a természet közötti partnerségre. Párizs ehhez nyújt kivételes alkalmat" - fogalmazott a francia elnök.

"December 12-én megállapodásra kell jutni Párizsban" - hangsúlyozta a francia elnök.

Álláspontja szerint egy "jó és nagy megállapodás" három feltételen múlik.

Először is hiteles feladatokat kell felvázolni ahhoz, hogy a légkör felmelegedése 2, sőt 1,5 fok alatt tartható legyen. Másrészt "szolidáris választ kell adni az éghajlati kihívásra", harmadrészt pedig egyetlen állam sem vonhatja ki magát a saját kötelezettségvállalásai alól, még akkor sem, ha a fejlődési igényeiket is figyelembe vesszük - részletezte Francois Hollande.  

"A fejlett országoknak vállalniuk kell a történelmi felelősséget, ők azok, amelyek éveken át a legtöbb üvegházhatású gázt bocsátották ki. A feltörekvő országoknak fel kell gyorsítaniuk az energetikai átmenetet, a fejlődő országokat pedig támogatni kell a klímahatásokhoz való alkalmazkodásban" - mutatott rá Francois Hollande.

"A jóérzés, a szándéknyilatkozatok nem lesznek elegendők. Határvonalhoz értünk, Párizsnak egy alapvető átalakulás kezdetének kell lennie" - hívta fel a figyelmet a francia elnök, aki szerint a világ békéje forog kockán, mert a "felmelegedés konfliktusokat hordoz magában ... olyan migrációkat okozhat, amelyek több menekültet indítanak útnak, mint a háborúk"

Ezzel párhuzamosan a francia elnök szerint megvan annak a veszélye, hogy az államok nem tudják a lakosságuk alapvető igényeit kielégíteni az éhínség, a vidék exodusa vagy az összecsapások kockázata mellett, azért, hogy az emberek olyan, egyre ritkább javakhoz jussanak, mint például az ivóvíz.  

"Néhány nap alatt néhány évszázadról fogunk dönteni. A legnagyobb veszély nem az, hogy a célunk nem elég ambiciózus, és hogy azt nem érjük el, hanem az, hogy túl kicsiny és hogy elérjük" - mondta Francois Hollande.

"A falhoz értünk. Ez a fal az önzéseinkből, a félelmeinkből, a belenyugvásainkból épült" - vélte a francia államfő.

A december 11-ig tartó találkozó célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

Áder János a civilizációt veszélyeztető hatások megelőzésére szólított fel

A döntéshozók erkölcsi felelősségére mutatott rá és a klímaváltozás civilizációt veszélyeztető hatásainak megelőzésére szólított fel hétfőn Áder János köztársasági elnök az ENSZ 21. klímakonferenciája nyitónapján elmondott beszédében, a Párizs közeli Le Bourget-ban.

"Van egy visszatérő álmom" - kezdte beszédét a köztársasági elnök. Ebben az álomban a még meg nem született unokája kéri számon az államfőn 25 év múlva azt, hogy a világ miért nem akadályozta meg a klímaváltozás azon negatív hatásait, amelyek akkorra már közvetlenül veszélyeztethetik az emberi civilizációt. "Vajon 25 évvel ezelőtt ti megakadályozhattátok volna mindazt, ami mára bekövetkezett? Miért nem hallgattatok a tudósokra? Miért hagytátok figyelmen kívül a kutatási eredményeket? Hiszen tudtátok, hogy az üvegházhatású gázok mennyisége már 2015-ben olyan magas volt, mint az azt megelőző 800 ezer évben sohasem. Tudtátok azt is, hogy 3 millió évvel ezelőtt a Föld történetében volt már hasonló mennyiségű szén-dioxid a légkörben, és azt is tudtátok, hogy mi volt mindennek a következménye. Mindössze 3 fokkal magasabb földfelszíni hőmérséklet, de 9 méterrel magasabb tengervízszint" - sorolta a köztársasági elnök.

Áder János szerint ha az emberiség nem változtat mostani felelőtlen magatartásán, annak olyan súlyos következményei lehetnek, mint "az aszályok, árvizek, elsivatagosodás, pusztító természeti katasztrófák, éhínség, migráció és háborúk".

A köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az ezredforduló óta a tudományos érveken túl már a saját bőrünkön érezhetjük a természet jelzéseit.

Majdani unokája nevében tette fel a kérdést, hogy az emberiség miért nem vonta le időben a megfelelő következtetéseket, amelyek azt bizonyították, hogy a klímaváltozásnak súlyos gazdasági következményei is lesznek, és miért nem honosította meg a klímabarát technológiákat, miért nem támogatta nagyobb mértékben az erre irányuló kutatásokat, miért nem hallotta meg a világ vallási vezetőinek intéseit, amelyek a jövő generáció iránti felelősségre figyelmeztettek.

Áder János beszéde végén reményét fejezte ki, a következő napokban eldől, hogy mit tudunk válaszolni ezekre a kérdésekre, és 25 év múlva az unokáinknak nem kell feltenniük ezeket a kérdéseket.

A klímakonferencia nyitónapján majdnem 150 ország állam- vagy kormányfője szólal fel, köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár.

A december 11-ig tartó találkozó célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.

Obama felelősségteljes döntést, Merkel kötelező érvényű megállapodást szorgalmazott

Felelősségteljes döntésre szólította fel a világ vezetőit Barack Obama amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár pedig kötelező érvényű megállapodás megkötését szorgalmazta hétfőn az ENSZ 21. klímakonferenciája nyitónapján elmondott beszédében, a Párizs közeli Le Bourget-ban.

A világ első számú gazdaságaként és az üvegházhatású gázok második legnagyobb kibocsátójaként az Egyesült Államok elismeri, hogy szerepe volt a globális felmelegedésben, és kész cselekedni ellene - jelentette ki Obama.

Angela Merkel úgy fogalmazott, hogy kötelező érvényű keretmegállapodásra kell jutni a tanácskozáson. Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztette a gazdag országokat, hogy teljesíteniük kell a fejlődő országok pénzügyi támogatására vállalt ígéretüket.

MTI
  • Orbán Viktor: az Európai Bizottság elnökének közleménye szégyenletes
    "Az Európai Bizottság elnökének közleménye szégyenletes, mert valótlan állításokra épül. A nemrég elfogadott magyar törvénytervezet védi a gyermekek jogait, garantálja a szülők jogait, és nem vonatkozik a 18 éven felüliek szexuális orientációval kapcsolatos jogaira, így semmilyen diszkriminatív elemet nem tartalmaz" - áll Orbán Viktor miniszterelnöknek az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.
  • Piros-fehér-zöldben a stadionok
    Az Operaház új központja, az Eiffel Műhelyház is nemzeti színű kivilágítást kap szerdán este, a magyar-német meccs alatt – közölte az Operaház főigazgatója, Ókovács Szilveszter az Origóval. Az intézmény ezzel csatlakozott ahhoz az egyre népesebb táborhoz, mely kiáll az ellen, hogy Magyarországot politikai indíttatásból, a labdarúgást felhasználva lehessen provokálni.
  • Az EU-nak hiányosságai vannak a nemzeti kisebbségvédelem terén
    Az Európai Uniónak hiányosságai vannak a nemzeti kisebbségvédelem terén, és a 47 tagállamot, köztük a mind a 27 uniós tagországot magában foglaló Európa Tanács féléves magyar elnöksége jó alkalmat kínál, hogy felhívjuk ezekre az elmaradásokra a figyelmet - jelentette ki szerdán Juhász Hajnalka, a KDNP országgyűlési képviselője az MTI-nek adott nyilatkozatában.
MTI Hírfelhasználó