2,7-3,5 Celsius-fok lehet a hőmérséklet-emelkedés 2100-ra
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett 183 nemzeti felajánlás alapján 2,7 és 3,5 Celsius-fok között lehet a globális hőmérséklet-emelkedés 2100-ra, ami magasabb az ENSZ által előirányzott célnál - közölte Christina Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára Párizsban egy nappal az ENSZ klímavédelmi csúcstalálkozójának kezdete előtt. A klímacsúcs delegációinak tagjai, akik vasárnap délután megkezdték az egyeztetéseket a klíma-megállapodásról egyperces csenddel emlékeztek a november 13-i merényletek 130 áldozatára.
2015. november 30. 11:24

Egyperces csenddel emlékeztek a november 13-i merényletek 130 áldozatára a párizsi klímacsúcs delegációinak tagjai, akik vasárnap délután megkezdték az egyeztetéseket a klíma-megállapodásról a francia főváros közelében található Le Bourget kiállítócsarnokban, egy nappal a hivatalos megnyitó előtt, amelyre mintegy 150 állam- és kormányfő hivatalos.

"Lényeges, hogyan tudunk az gazdálkodni az idővel. Minden nap előrébb kell lépnünk" - mondta Laurent Fabius francia külügyminiszter, az ENSZ december 11-ig tartó 21. klímakonferenciájának elnöke az egyperces megemlékezést követően. "Számítok önökre a kompromisszum megtárgyalásában és tető alá hozásában a következő órákban" - mondta a 195 delegáció tagjának a francia külügyminiszter az első, rövid munkamegbeszélés előtt.

A találkozó célja, hogy most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá a tagállamok annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. A hivatalos megnyitó előtti nap a delegációk a tárgyalások kereteit és módszereit határozzák meg.

Francois Hollande francia államfő egy ambiciózus és kötelező érvényű klíma-megállapodásért emelt szót vasárnap, miután találkozott Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel.

"Időszakosan felül kell majd vizsgálni a kötelezettségvállalásainkat és hozzájárulásainkat, hogy (a légkör felmelegedése) tényleg két fok alatt maradjon a század vége előtt" - hangsúlyozta a francia elnök az Elysée-palotában.

Francois Hollande vasárnap este Hszi Csin-ping kínai elnökkel vacsorázik, ez lesz az utolsó kétoldalú diplomáciai egyeztetés a klímacsúcs hétfői hivatalos megnyitója előtt. Kína a világ második legnagyobb gazdasága és a legjelentősebb környezetszennyező állam.

Vasárnap egyébként már több ország vezetője megérkezett a francia fővárosba és megemlékezett a terrortámadások áldozatairól a Bataclan koncertteremnél, ahol november 13-án kilencven embert ölt meg három öngyilkos merénylő. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök Manuel Valls francia kormányfővel együtt hajtott főt, később Michelle Bachelet, Chile elnöke helyezte el ugyanitt a megemlékezés virágait. A terrortámadásokban ugyanis három chilei állampolgár is életét vesztette.

A hétfői megnyitón - amely szintén a terrortámadásokra való megemlékezéssel fog kezdődni - közel 150 ország állam- vagy kormányfője lesz jelen, köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár. Áder János magyar köztársasági elnök is részt vesz és felszólal a nyitónapon.

Nem valósítható meg a 2 fokos cél

Christina Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára vasárnap azt mondta: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett 183 nemzeti felajánlás alapján 2,7 és 3,5 Celsius-fok között lehet a globális hőmérséklet-emelkedés 2100-ra, ami magasabb az ENSZ által előirányzott célnál. Így nem valósítható meg az a cél, hogy 2 Celsius-fokon belül maradjon a globális hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti időkhöz képest.

A keretegyezményhez csatlakozott 195 ország közül 183 tette meg felajánlását az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, amely a párizsi csúcstalálkozón kidolgozandó egyezmény alapjául szolgál.

A 183 ország az üvegházhatású gázok kibocsátásának megközelítőleg 95 százalékáért felelős, köztük vannak a legnagyobb szennyezők, mint Kína, az Egyesült Államok, az Európai Unió és India.

A világ 10 legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója felelős az emisszió mintegy 70 százalékáért: Kína 24, az Egyesült Államok 15, az Európai Unió 10, India 6, Oroszország 4,9, Japán 2,9, Brazília 2, Irán és Indonézia egyaránt 1,6-1,6, valamint Kanada 1,5 százalékkal.

Az egy főre jutó éves kibocsátásban azonban Katar áll az élen 36 tonnával, őt az Egyesült Államok és Ausztrália követi 17-17 tonnával. A negyedik helyen Oroszország áll 11 tonnával, az ötödik Németország 9 tonnával, majd Nagy-Britannia 7,8 tonnával, Kína 5,4 tonnával és India 1,4 tonnával.

Az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázkibocsátás 35 százalékáért az energiaipar, 24 százalékért a mező-és erdőgazdálkodás a felelős, 21 százalékot juttat a légkörbe az ipar, 14 százalékot a közlekedés és 6 százalékot az építőipar.

A globális emisszió 76 százalékát a szén-dioxid, 16 százalékát a metán, 6 százalékát a dinitrogén-oxid és 2 százalékát a fluor alapú gázok teszik ki.

Az ENSZ 2010-ben fogadta el a célkitűzést, hogy a klímaváltozás legrosszabb hatásainak - az áradásoknak, aszályoknak és a tengerszint-emelkedésnek - a megelőzéséhez legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet a Föld légkörének hőmérséklete az iparosodást megelőző időkhöz viszonyítva.

Ahhoz, hogy a 2 Celsius-fokos emelkedés tartható legyen, az üvegházhatású gázkibocsátásnak 2025-ben nagyjából 11-13 milliárd tonnával, 2030-ban 15-16 milliárd tonnával kell kevesebbnek lennie a felajánlott mennyiségeknél a tudósok becslései szerint.

Visszafordíthatatlan következmények

Klímakutatók emlékeztetnek arra, hogy egy 2 Celsius-fok fölötti felmelegedésnek már visszafordíthatatlan következményei lennének. A brit meteorológiai szolgálat novemberben közzétett előrejelzése szerint már idén egy Celsius-foknál nagyobb lehet a Föld hőmérsékletének növekedése az 1850 és 1900 közötti időszak átlagához viszonyítva a januártól szeptemberig mért adatok alapján.

Ezzel a Föld klímaváltozása túljutott a veszélyes felmelegedés kapujának tekintett 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedéshez vezető út felén.

MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó