Nincs nemzeti identitás emlékezet nélkül
Nincs nemzeti identitás emlékezet nélkül - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter pénteken Budapesten, a XIV. Országos Kegyelet és Emlékezet Konferencián tartott nyitóelőadásában.
2015. november 20. 16:48

Trócsányi László kifejtette: minden civilizáció, minden nemzet kialakítja sajátos viszonyát a halottakhoz, elhunytakhoz. A zsidó-keresztény hitben és kultúrában a halál nem teljes elmúlás - mondta a miniszter, példaként kiemelve erre a temetőkben is gyakran olvasható feliratokat: "Csak az hal meg, akit elfelejtenek", "Szívünkben örökké élsz".

Az európai kultúrkörben a temető nemcsak a gyász és az elmúlás, hanem az emlékezet helye is. A kegyeleti helyek, sírok, emlékművek gondozása nemcsak a múlt ápolása, hanem a jövő érdekében végzett munka is: jó példák felmutatása, s a rossz példák megértése, néven nevezése. Mindezen munkában kiemelt érdemei vannak a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI), amely mint a kormányzati emlékezetpolitika fő képviselője tevékenykedik a gondozásában álló kulturális örökségekért.

A miniszter előadásában kitért arra, hogy Európa-szerte, köztük Párizsban és Bécsben több olyan temető van, amelyek fontos, sokak által látogatott nemzeti emlékhelyek is egyben, ezért is nagy örömnek tartja, hogy Budapesten a Fiumei úti sírkert is hasonló hely lett.

 A budai Várban, a Magyarság Házában tartott konferencián Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI elnöke és Faragó Péter, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója a két szervezet közötti együttműködési megállapodást írtak alá. A NÖRI elnöke azt mondta: bízik benne, hogy ennek révén még többen ismerik majd meg a fővárosban és szerte az országban található emlékhelyeket.

Radnainé Fogarasi Katalin beszédében azt mondta: intézetük feladata elsősorban a hozzájuk tartozó mintegy hatezer síremlék ápolása, megújítása. Ezzel együtt viszont a NÖRI kiemelten fontos feladata, "ars poeticája" a fiatalok megszólítása - hangsúlyozta az elnök.

Radnainé Fogarasi Katalin szavai szerint fontos, hogy a fiatalok minél többet tudjanak a történelemről. Az elmúlt év egyik legfontosabb eredményeként azt emelte ki, hogy november 4-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban bemutatták az Életreítéltek című saját gyártású dokumentumfilmet, amelynek révén minél többen ismerhetik meg a "méltatlanul ismeretlen" nemzeti emlékhelynek, az 1956-os forradalom egyik tragikus helyszínének, a Kisfogháznak a történetét.

Emellett a NÖRI elnöke a számára egyik legemlékezetesebb eseményként azt emelte ki, amikor október 23-án mintegy félezer diáknak tartott rendhagyó történelmet órát a rákoskeresztúri Új köztemetőben. Radnainé Fogarasi Katalin azt mondta: tapasztalatai szerint sokkal impulzívabb hatást érnek el, amikor a fiatalok az emlékhelyeknél, személyes tapasztalatokat szerezve ismerik meg a történelem eseményeit.

Úgy vélte: sok fiatal van, akik csak keveset tudnak 1956-ról. Ezért is a jövő évi feladataik, eseményeik közül az egyik legfontosabbként kiemelte: 2016. június 4-én a rákoskeresztúri Új köztemetőben felavatnak egy új látogatóközpontot, amelynek kiemelt célja, hogy a fiatalokkal is megismertessék 1956 tragédiáját.

A NÖRI elnöke elmondta: jövőre az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából még az ideinél is mozgalmasabb évre készülnek. Radnai Fogarasi Katalin az idei események, eredmények mellett a folyamatban lévő munkálatokra, tervekre is kitért.
Elmondta például, hogy már előkészítés alatt áll a Recski Történelmi Emlékhely hatásvizsgálati tanulmánya is. Ennek kapcsán szomorú aktualitásként felidézte, hogy a héten életének 93. évében elhunyt Krasznay Béla, a Recski Szövetség Egyesület országos elnöke. A konferencia résztvevő egy perces néma felállással emlékeztek meg róla.

A mauzóleum-felújítások a nemzeti identitás erősítését is szolgálják

A mauzóleum-felújítások a nemzeti identitás erősítését is szolgálják, így azok megújulása és megnyitása a közönség előtt kiemelt jelentőséggel bír - fogalmazott L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára pénteken a XIV. Országos Kegyelet és Emlékezet Konferencián.

"A kormány által elindított felújítási programok mögött minden esetben tudatos identitásformáló, nemzeti tudatot erősítő megfontolások állnak" - emelte ki L. Simon László, aki a konferencián a Széchenyi-mauzóleum és a keszthelyi Festetics-mauzóleum felújítását mutatta be.

Az államtitkár felidézte, hogy a nagycenki mauzóleum gondozását először 1778-ban kezdte meg Széchényi Antal özvegye, Barkóczi Zsuzsanna. Időközben az építmény minden része rossz állapotba került, ezért a szakemberek szigetelték az oldalfalakat, vakolatokat cseréltek, korszerű szigetelési rendszert építettek be, felújították a homlokzatot, kicserélték az ajtókat, a vasrácsokat és a teljes felületen elvégezték az összes bádogos munkát.

Helyreállították továbbá a kriptába vezető lépcsőket, restaurálták a kripta kőburkolatát, valamint megtörtént a korszerűtlen világítótestek cseréje is a kriptában lévő márványtáblák felújítása mellett. Mint mondta, a család 46 tagja mellett a mauzóleumban nyugszik Széchényi Pál pécsi püspök, kalocsai érsek is, akinek mumifikálódott maradványait, valamint a bőrrel és szegecsekkel díszített kettős üveg és tölgyfakoporsót is restaurálták. Az épületet 127 millió forintos állami forrásból újult meg.

Az államtitkár építészeti szempontból kifejezetten izgalmasnak nevezte a keszthelyi Festetics-mauzóleum 1925-ben emelt vasbeton épületének idén augusztusban befejeződött rekonstrukcióját, amelynek során elvégezték a szigetelést, a homlokzat- és műkőfelújítást, rendbe tették a kripta lejárat is. A száz évvel ezelőtti állapot és forma visszaállítása 175 millió forintos állami forrásból valósult meg.

L. Simon László beszélt arról is, hogy a tervek szerint december 31-ig elkészülnek Keszthelyen a kiskastély felújításával és újabb üteme zárul le a főépület egyik szárnya felújításának is. "Tervünk az, hogy arra ösztönözzük a kastélyba látogatókat, hogy nézzék meg ezt a mauzóleumot és sétáljanak el a keszthelyi temetőbe is" - tette hozzá.

L. Simon László elmondta, hogy az elmúlt évek felújításai nyitánya annak a folyamatnak, amely alapján a közeljövőben nemcsak a nemesi családok síremlékei újulhatnak meg, hanem a magyar politikatörténet fontos személyiségeinek nyughelyei is.

A Nemzeti Sírkert együttese a nemzeti emlékezet szempontjából az egyik legfontosabb helyszíne a magyarságnak, a Kossuth-mauzóleum megújítása ezért is bír kiemelt jelentőséggel - emlékeztetett a konferencián a mauzóleum felújítását tervező Mezős Tamás építész professzor.

A szakember felidézte, hogy Kossuth Lajos halálakor, 1894-ben megindult a méltó nyughely kialakításának folyamata, 1900-ban hirdettek pályázatot a mauzóleumra. A nyertes tervező Gerster Kálmán lett, szobrait Stróbl Alajos készítette. A mauzóleum 1903 és 1909 között épült fel, 1909. november 25-én temették át oda Kossuth Lajost feleségével, lányával és húgával együtt, később ott helyezték nyugalomra Kossuth fiait is.

Az építész elmondta, hogy a felújítás legnagyobb problémáját a víz okozta, az átázó födémek súlyosan károsították a részben Róth Miksa által tervezett üvegmozaikokat is. Mint mondta, a falban a vízmennyiség akkora volt, amennyit képes volt felvenni, ezért helyreállították a szigetelést felülről és alulról egyaránt, továbbá megújították a szellőztető rendszert, amely mellé egy automatikus gépi rendszert is beépítettek. A kő- és mozaikfelületek restaurálása mellett a szarkofágok hiányzó elemeinek pótlása is megtörtént, a látogathatóság szempontjából pedig a belső és külső terek világítását is felújították, a környéket rendbe tették.

Az építész elmondta, hogy a Géniusz-szobor leemelésekor kiderült, azzal még foglalkozni kell, bíznak benne, hogy a közeljövőben erre is sor kerül.

A mauzóleumot november 25-én, Kossuth temetésének évfordulóján adják át. A Kossuth-mauzóleum 2001 óta a Nemzeti Sírkert része és műemléki védelem alatt áll.

Hőskultusza ápolásában lemaradásban van az ország

Több európai országhoz képest Magyarország súlyos lemaradásban van hőskultuszának ápolásában - hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára pénteken egy budapesti konferencián.

Magyar Levente kiemelte: sem sikeres jelenre, sem fényes jövőre nem vagyunk méltók addig, amíg egyetlen mártírsír van, amelyen nem olvasható, vagy egyáltalán nincs felirat, amíg egyetlen olyan hősi halott is van, akiről azt sem tudjuk hol nyugszik. Márpedig - mint kiemelte - az első világháborúban elesett mintegy 660 ezer honfitársunk közül mintegy 80 ezerről tudjuk hol fekszik, nagyjából 200 ezer felkutatható sír lehet.

Mint kifejtette: Magyarország szuverenitásának elvesztése 1944 óta, előbb a "katonai ideológiai elnyomás", majd a rendszerváltást követően "saját fásultságunk miatt" nem tudtuk eltemetni hallottainkat. A KKM államtitkára szerint majdnem negyed évszázadot vesztegetett el az ország.

Magyar Levente: úgy fogalmazott: "késésben vagyunk hőseink előtti tisztelgésben", ugyanakkor megjegyezte: soha nincs késő munkához kezdeni. Ennek nyomán az elmúlt években a magyar kormány már jelentős forrásokat biztosított a hadisír-gondozásra, hamarosan felállítják az első világháborús központi emlékművet is. Magyar Levente hozzátette: reményei szerint erre az emlékműre mind a 660 ezer hős magyar katona nevét felvésik majd.

A KKM államtitkára pénteken a budai Várban, a Magyarság Házában a XIV. Országos Kegyelet és Emlékezet Konferencián A külföldi hadisír-gondozás szerepe kegyeleti kultúránkban címmel tartott előadást.

Magyar Levente kifejtette, hogy történelem során a magyaroknak többször a legnagyobb katonai hatalmakkal kellett megvívniuk. Az "állandó nemzeti motívum, a szabadságvágy" által vezérelt magyarok generáció pedig egyszer sem az ellenség erejének mérlegelésének függvényében szálltak harcba - jegyezte meg az államtitkár. Mint kiemelte: a magyarok 1703-ban, a Rákóczi-szabadságharc során - és azóta többször is - tűzzel, lelkesedéssel,  "elemi élni akarással" szálltak harcba. Ennek a "nemzetmegtartó erejéből élünk a mai napig" - tette hozzá Magyar Levente, kiemelve: történelemi tragédiáink, a szabadságharcok "egyetlen áldozata, egyetlen csepp vér sem volt hiábavaló", mert nemzetként megmaradtunk és szabadok vagyunk.

A KKM államtitkára szerint hős elődeink megmutatták "van miért küzdeni, de van is miért reménykednünk". Ezzel együtt megjegyezte: ahhoz, hogy a jövő építésére méltók legyünk felszínre kell hozni és tovább kell örökíteni minden hős magyar katona "dicső emlékezetét".

A múlt ápolása a nemzeti identitást erősíti

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) azért született, hogy a múlt ápolásával erősítse a nemzeti identitást, hiszen a múlt rekonstrukciója emlékeket ápol és kötődést teremt - fogalmazott Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a pénteki, XIV. Országos Kegyelet és Emlékezet Konferencián.

Az elnök a programot lezáró beszédében kiemelte, hogy az előadók jelentős hangsúlyt helyeztek prezentációikban a leromlott állapotú kastélyokra. "Olyan romhalmazokat láttunk itt, amelyeken egyetlen bomba vagy golyónyom sem fedezhető fel" - fogalmazott Boross Péter, majd rámutatott, hogy ezeket a nemzeti értékeket ennyi évtized után csak hatalmas erőfeszítésekkel lehet helyrehozni.

Boross Péter úgy vélte, hogy a nemzeti nagyjaink síremlék-rekonstrukciós munkái vagy a műemléki kastély- és emlékhely-felújítások egy olyan utat jelölnek, amelyen "egyre erőteljesebben haladunk és bízhatunk abban, hogy ezek a konferenciák egyre eredményesebb szaldókról tudnak számot adni az érdeklődőknek".

Mint mondta, a konferencia előadásai ráirányították a figyelmet arra, hogy ügyelni kell elődeink sírjaira és igyekezni kell, hogy azok egyfajta zarándokhellyé válhassanak minden magyar számára.

A pénteken zajló konferencián előadást tartott Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke és Trócsányi László igazságügyi miniszter. L. Simon László parlamenti államtitkár a nagycenki Széchenyi-mauzóleum és a keszthelyi Festetics-mauzóleum felújításáról beszélt, Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár a külföldi hadisírgondozás szerepét mutatta be a kegyeleti kultúrában, Papp Gábor, a NÖRI főosztályvezetője a temetőről mint európai kulturális turisztikai célpontról beszélt, Mezős Tamás építész a Kossuth-mauzóleum rekonstrukcióját ismertette, Szalczinger József, a Törökbálinti Kegyeleti Park létrehozásáról számolt be, de előadást tartott Bodrogai László Anzelm, az Eszterháza Központ főigazgatója és Markó Béla, a Rákoskeresztúri új köztemetőbe tervezett Látogatóközpont építésze is.

 

MTI
  • Magyarország nem fordulhat vissza
    Orbán Viktor kifejtette: a Magyarország előre megy, nem hátra mondatban benne van az a küzdelem, amelyet Magyarország az elmúlt 12 évben folytatott, hiszen 2010-ben egy csődbe jutott ország volt, az országot "kivéreztették és tönkretették". De "nagyon kemény munkával 12 év alatt a korábbi baloldali kormányzás hibáit és bűneit Magyarország kijavította" - mutatott rá.
  • Az orosz medve nem játék
    2021-ben Belaruszban egy olyan destabilizációs akció történt, amely meglehetősen hasonlított a 2014-es, kijevi forradalomnak nevezett puccsra. Az orosz vezetés most hamarabb ébredt, és gyorsan rea­gált. Fehéroroszország esetleges elvesztését konkrét nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelték.
  • Nemzeti Régészeti Intézetet alapítanak
    A kormány hosszas szakmai előkészítés és egyeztetés után döntött arról, hogy a Várkapitányság Régészeti és Tudományos Igazgatósága a Nemzeti Múzeum részévé váljon, így ismét az MNM végezheti a régészeti örökségvédelmi feladatokat a lelőhelyek felderítésétől a feltáráson és feldolgozáson át a közönségkapcsolatokig - közölte a múzeum pénteken az MTI-vel.
MTI Hírfelhasználó