Komolyan kell venni, hogy háborús területről érkeznek
A terrortámadások arra hívják fel a figyelmet, komolyan kell venni, hogy az Európai Unióba olyan háborús területről érkeznek emberek, amelyekkel az unió különböző országai - különböző mértékben - hadban állnak - mondta a miniszterelnök, miután a Parlamentben találkozott Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával.
Utoljára frissítve: 2015. november 19. 17:55
2015. november 19. 16:10

 A csütörtöki találkozó után a közmédiának nyilatkozva Orbán Viktor arra figyelmeztetett, hogy az érintett területekről diverzáns csoportokat küldhetnek Európába, és ennek az eredménye a terror.

Szerinte a párizsi terrortámadások után már nem terrorfenyegetésről, hanem valóságos terrortámadásokról kell beszélni, és Magyarország komolyan veszi a terrorháborút.

Orbán Viktor szerint a délről érkező migránshullámot még szigorúbban kell ellenőrizni.

A miniszterelnök elmondta: biztosította a NATO főtitkárát, hogy Magyarország folytatja azokat missziókat, amelyekben részt vesz. Emlékeztetett: eredményes a magyar közreműködés a NATO kereteiben a balti térség légtérvédelmében, és egységet küldtek Litvániába is az elmúlt évben. Magyarország az Afganisztánban vállalt kötelezettségeit 2016-ban is teljesíti, a nemzetközi missziókban való részvételét az élőerőt tekintve nem csökkenti.

Közölte: a magyaroknak jó okuk van arra, hogy büszkék legyenek a katonáikra, amint a magyar kormány is büszke arra, hogy ezer kiváló magyar katona teljesít szolgálatot missziókban az ország határain kívül. Ezt "az arányt és mértéket fenn fogjuk tartani" - tette hozzá.

A miniszterelnök arra is kitért, hogy a NATO walesi csúcstalálkozóján ígéretet tett arra, hogy Magyarország a többi országgal egyezően emeli a katonai kiadások mértékét. A cél az, hogy a hadikiadások elérjék a nemzeti össztermék 2 százalékát, ez hosszú távú cél, és minden évben növelni kell a kiadásokat - magyarázta.

Úgy vélte, ez Magyarország nemzeti érdeke is, a hadsereg erősítése szükséges és elengedhetetlen, mert "a magyar hadsereg ma nincs abban az állapotban, hogy  az ország katonai biztonságához kellő mértékben hozzá tudjon járulni".  "Az erő mértékét" növelni kell, ez a nemzeti érdekünk, és meg is tesszük - mutatott rá.

Orbán Viktor kifejtette: két válsággóc fenyegeti jelenleg a térségünket. Az egyik az ukrajnai helyzet, és Magyarország Ukrajnával a lehető legszorosabban együttműködik, jó irányba fejlődik az ország, de még messze van attól, hogy stabil országnak lehessen tekinteni, ezért Magyarország mindent segítséget megad Ukrajna stabilizálásához - mondta.

Közölte: a másik válsággóc a déli térség, ahonnan a migránsok és velük együtt terroristák is érkeznek ma Európába. Magyarország itt is jelentős szerepet vállal, pénzügyi segítséget nyújt és katonákat is küld, akik részt vesznek a kiképzési feladatokban, fontos szerepet játszanak a nemzetközi közösség elismerését is kiváltva.

A kormányfő kijelentette: a migránshullám kezelésében az ellenőrzéseket még szigorúbbá tenni, mindenkiről tudni kell kicsoda, honnan jött és mit akar, ennek hiányában nem lesz béke és biztonság Európában, az emberek életét csak így lehet megvédeni.

Jens Stoltenberg ugyancsak a közmédiának nyilatkozva hangsúlyozta: a múlt heti párizsi terrortámadások nemcsak ártatlan emberek ellen irányultak, hanem alapvető értékeink, a nyitott, szabad, demokratikus társadalmak ellen is, és ezeket meg kell védeni.

Kiemelte: Magyarország értékes szövetségese a NATO-nak, több különböző módon is hozzájárul a biztonságunkhoz. Jens Stoltenberg közölte, nagyon hálás, amiért Magyarország részt vesz a balti térség és Szlovénia légterének védelmében, továbbá hozzájárul az afganisztáni és koszovói műveletekhez.

A NATO főtitkára üdvözölte, hogy a magyar kormány bejelentette védelmi kiadásainak növelését, ez - mondta - fontos Magyarországnak és az egész szövetségnek.

Úgy látja, nagy kihívásokkal nézünk szembe Európában. Több NATO-tagállam felajánlotta támogatását Franciaországnak, hírszerzési információkat osztanak meg egymással. Azt is vizsgálják, hogyan tudnak további, helyi kapacitásokat létesíteni az érintett régióban, hogy a kormányok képesek legyenek megvédeni magukat és maguk is felléphessenek a szélsőségek és a terrorizmus ellen a saját erejükkel, amelyet a NATO támogat. Ez az oka annak, hogy a NATO aktívan részt vesz az afganisztáni védelmi erők kiképzésében és más országokban is hasonló tevékenységet végez - magyarázta. Mint mondta, azért fontos ezen országok védelmének megerősítése és stabilitása, mert ha ők képesek fellépni a szélsőségesekkel szemben a saját területükön, akkor "mi is nagyobb biztonságban vagyunk".

Jens Stoltenberg szerint a migrációs válság valójában humanitárius kérdés, és ha a problémát a gyökerénél, vagyis a bevándorlók hazájának számító régióban kezeljük, és politikai megoldást javasolunk a térség konfliktusaira, a saját védelmünket is garantáljuk.

Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban a főtitkár úgy vélekedett, Oroszország egyre agresszívabb Ukrajnában, és a közelmúltban a tűzszünet megsértése egyre gyakoribb. Aggasztó a lehetősége annak, hogy kiújulhat a harc Kelet-Ukrajnában, ezért minden félnek teljes mértékben be kell tartania a minszki megállapodást és a tűzszünetet - hangoztatta.

Jens Stoltenberg végül közölte: a NATO reagál a megváltozott biztonsági környezetre, megduplázták a válaszadó erőik méretét, új akciócsoportot hoztak létre, amely képes órákon belül reagálni. Emellett irányító központokat létesítettek nyolc szövetséges kelet-közép-európai országban, és Magyarországon is lesz ilyen. Továbbá növelték a jelenlétet a szövetség keleti részén - mondta.

NATO-főtitkár: meg kell védeni a nyitott, demokratikus társadalmakat

A múlt heti párizsi terrortámadások nemcsak ártatlan emberek ellen irányultak, hanem alapvető értékeink, a nyitott, demokratikus társadalmak ellen is, és ezeket meg kell védeni - mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Budapesten.

A főtitkár az Országházban megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd tárgyalásukat követően kiemelte: Magyarország értékes szövetségese a NATO-nak, több különböző módon is hozzájárul a biztonságunkhoz. Jens Stoltenberg közölte, nagyon hálás, amiért Magyarország részt vesz a balti térség és Szlovénia légterének védelmében, továbbá hozzájárul az afganisztáni és koszovói műveletekhez.

A NATO főtitkára üdvözölte, hogy a magyar kormány bejelentette védelmi kiadásainak növelését, ez - mondta - fontos Magyarországnak és az egész szövetségnek.

Oroszországnak az Iszlám Állam állásait kell támadnia Szíriában

Oroszországnak az Iszlám Állam állásait kell támadnia Szíriában - mondta a NATO főtitkára csütörtökön Budapesten az MTI-nek adott interjújában. Jens Stoltenberg egyúttal méltatta Magyarország szövetségesi szerepét az atlanti szervezetben.

 "Nagy örömmel látnám, hogy Oroszország az Iszlám Államra mér csapásokat" - mondta a norvég politikus arra a kérdésre, lát-e változást Oroszország szíriai válsággal kapcsolatos politikájában az utóbbi időben. Mostanáig Oroszország főként olyan régiókban támadott célpontokat, amelyek nem az Iszlám Állam ellenőrzése alatt állnak - közölte a főtitkár, hozzátéve, hogy az orosz utasszállító repülőgép Sínai-félsziget feletti lelövése óta azért már voltak orosz légicsapások a dzsihadista szervezet ellen például Rakkában.

Stoltenberg üdvözölte, hogy Oroszország újabban részt vesz a szíriai konfliktus tárgyalásos megoldását célzó, megújult erőfeszítésekben. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy ennek érdekében nemrég Bécsben kezdődtek széles körű nemzetközi tárgyalások. A NATO erőteljesen támogatja a politikai megoldás keresését - fűzte hozzá.

Franciaország kedden a párizsi terrortámadásokra reagálva hivatalosan támogatást kért az európai uniós tagállamoktól a terorizmus elleni katonai műveletekhez.

Az MTI kérdésére, hogy ennek következtében a NATO is aktívabb szerepet vállalhat-e Szíriában, a főtitkár azt mondta: a NATO-tagállamok részt vesznek az IÁ elleni, az Egyesült Államok vezette koalíció légicsapásaiban, és több NATO-tag felajánlotta segítségét Franciaországnak például a hírszerzésben. A katonai szövetség úgy veszi ki a részét a terrorizmus elleni harcból, hogy segítséget nyújt a régió kormányainak - így Jordániának és Iraknak - a haderejük kiképzésében, megerősítésében - mondta. "És természetesen jelen vagyunk Törökországban, amely a NATO tagja" - tette hozzá.

"Ez nem a Nyugat és a muzulmán világ közötti harc. Ez olyan harc, ahol a muzulmánok vannak a frontvonalban. A muzulmánok a terrorizmus első számú áldozatai, és nekünk támogatnunk kell őket az ezekkel a bűnözőkkel szembeni küzdelmükben, mint például az Iszlám Állam" - jegyezte meg.

A NATO-tagállamok következő csúcstalálkozóját jövő júliusban Varsóban rendezik meg. A főtitkár korábban elmondta, hogy a találkozó egyik fő témája az alkalmazkodás lesz a szövetség megváltozott biztonsági környezetéhez.

"A csúcstalálkozó előkészítése jól halad. (...) A reagálás (a biztonsági környezet változására) már most is folyamatban van. Még többet kell viszont még tennünk, és pontosan ezt fogjuk megvitatni a varsói csúcstalálkozón" - mondta Stoltenberg az MTI-nek. Felidézte, hogy a szövetség fokozta katonai jelenlétét keleti tagállamaiban, több hadgyakorlatot és több légi járőrözést folytat. Ezen felül megduplázta reagáló erőik létszámát, és nyolc új vezénylési központot hoz létre a közép-kelet-európai tagállamokban, köztük Magyarországon.

Az észak-atlanti szövetség a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi bekebelezésére és az ukrajnai válság fejleményeire reagálva, tavalyi walesi csúcsértekezletén döntött keleti szárnya megerősítéséről. A szervezet ennek érdekében hoz létre előretolt vezénylési központokat, úgynevezett integrációs egységek (NFIU - NATO Forces Integration Unit) gyorsreagálású erőinek. A mintegy 40 fős egységek feladata, hogy segítsék a tervezést és a gyakorlatozást és veszély esetén megkönnyítsék az ország védelmét megerősítő NATO-erők fogadását. Magyarországon Székesfehérváron létesül ilyen központ.

A NATO védelmi miniszterei idén júniusban döntést hoztak arról is, hogy a katonai szövetség reagáló erőinek létszámát 13 ezerről 40 ezerre emelik.

Stoltenberg méltatta Magyarország szövetségesi szerepét a NATO-ban. "Magyarország értékes tagja a szövetségnek" - mondta. Magyarország légtérellenőrzést végez a Baltikumban, részt vesz a légtérellenőrzésben Szlovéniában is, bázist biztosít a stratégiai légi szállítási missziónak és részt vesz a koszovói és afganisztáni NATO-békefenntartó műveletekben - sorolta. "Magyarország tényleg nagyon fontos szerepet tölt be, és mi nagyon hálásak vagyunk ezért" - zárta szavait a főtitkár.

MTI
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • „Késelés történt, agyonlőtték a gyanúsítottat”
    A „politikai korrektség” pszichoterrorja hatott. Egy újságíró agya áldozatul esett: meghibbant attól a megfeleléskényszertől, amelyet környezete kialakított benne. Nem merte leírni azt, hogy a tettes, a bűnöző, a terrorista.
  • Semjén: Mindszenty József életpéldája erkölcsi iránytű
    Mindszenty József hercegprímás, szent életű és vértanúsorsú bíboros életpéldája erkölcsi iránytű volt életében és napjainkban is az - hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeum új épületszárnyának alapkőletételi ünnepségén.
  • Áder: jól kezeltük a járványt
    Magyarország és Szlovénia a lakosságszámához viszonyítva a legjobban teljesítők közé tartozik az Európai Unióban a koronavírus-járvány kezelésében, mind a megbetegedések, mind az elhalálozások alacsony száma alapján - mondta Áder János köztársasági elnök csütörtökön Budapesten.
  • A demokraták nagy novemberi szocialista forradalmat álmodnak
    Szocialista forradalomra készül a Demokrata Párt, írja új könyvében a jobboldali Breitbart szerkesztője. Joel Pollak szerint az utcai zavargások csak az első lépései annak a folyamatnak, amivel Trump ellenzéke magához ragadná a hatalmat.
MTI Hírfelhasználó