Azonnali cselekvés az egyedüli megoldás a kibocsátási rés csökkentésére
A 2020 előtti kibocsátás-csökkentés jelentőségére hívta fel a figyelmet az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) legfrissebb jelentése.
2015. november 12. 18:41

Nőttek ugyan a nemzetek által vállalt kibocsátás-csökkentési célszámok, de még mindig csak félúton járunk az éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges kibocsátás-csökkentés mértékéhez viszonyítva. Ezt mutatják a világ országainak nyilvánosságra hozott éghajlatvédelmi és kibocsátás-csökkentési intézkedései, ami a WWF szerint nagyon aggasztó.

A múlt héten nyilvánosságra hozott 2015 Kibocsátási Rés (Emission Gap) című jelentést értékelve, Samantha Smith, a WWF Globális Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője elmondta: "Az összehangolt intézkedések változást jelenthetnek, ugyanakkor a valódi változás eléréséhez a korábbiakhoz képest jóval nagyobb, azonnali erőfeszítésekre van szükség, még 2020 előtt. Nagyon kicsi az a szén-dioxid mennyiség, amit a légkörbe juttathatunk anélkül, hogy ezzel kiszolgáltassuk magunkat a szélsőséges és súlyos veszélyeket jelentő éghajlati instabilitásnak. Természetesen még most is változtathatunk, de az UNEP szerint életbevágó, hogy már most, 2020 előtt cselekedjünk. Világosan látszik, hogy minden országnak többet kell tennie a saját kibocsátás csökkentése és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében."

"Egy új globális éghajlatvédelmi megállapodásnak - amelyet néhány hét múlva tárgyalnak meg a világ vezetői Párizsban - biztosítani kell, hogy az országok sokkal ambiciózusabb vállalásokat tegyenek a 2020 előtti és a 2020 utáni időszakra egyaránt. Az egyezménynek tartalmaznia kell egy ún. "ambíciós mechanizmust"ami rendszeres és folyamatos lehetőséget teremthet a vállalások és teljesítéseik felülvizsgálatához." - tette hozzá Smith. Szerinte egy ilyen "ambíciós mechanizmus" növelheti az éghajlatváltozás elleni fellépés hatékonyságát azzal, hogy megnyitja a pénzügyi, technológiai és kapacitásbővítési támogatási lehetőségeket a fejlődő országok előtt, míg a fejlett országoknak saját törekvéseik fejlesztésén kell dolgozniuk.

"Ugyancsak erőteljesebb vállalásokra van szükség, amikor az éghajlatváltozásnak leginkább kitett országok és közösségek számára nyújtott segítség mértékét állapítjuk meg. A 2015 és 2020 közötti időszak kulcsfontosságú. Egyrészt már ebben az időszakban csökkentenünk kell a globális kibocsátás mértékét, másrészt a jelenleginél nagyobb elszántsággal kell célokat kitűznünk" - jelentette ki.

Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője a hazai klímavédelmi szerepvállalással kapcsolatban kiemelte: "Magyarország feladata egyrészt az energiahatékonysági és megújuló energia-termelési beruházások fellendítéséhez szükséges szabályozási és támogatási környezet javítása, másrészt az éghajlatváltozást leginkább okozó, magas karbon-intenzitású beruházások megakadályozása, mint például új szénbányák nyitása vagy a még meglévő szén-alapú energiatermelés minél korábbi kivezetése. Emellett saját éghajlati sérülékenységünket is csökkentenünk kell, de olyan módon, hogy a természeti erőforrásainkat ne érje károsodás."

wwf.hu
  • Ismét igazolódott, a baloldalon Gyurcsány Ferenc a főnök
    Az ellenzéki pártok próbálják csökkenteni a Márki-Zay Péter által okozott kárt azzal, hogy gyámság alá helyezik a kapitányt, ami azt is jelenti, hogy ismét bebizonyosodott, hogy Gyurcsány a főnök – értékelte az elmúlt hetet a Magyar Hírlapnak Kiszelly Zoltán politológus, aki kitért arra is, hogy miért lett kudarcos a baloldal nép­szavazási kezdeményezése, illetve a polgári kormánynak miért fontos a kultúra és a tudomány.
  • A többség szerint Orbán Viktor jobban képviseli az emberek érdekeit, mint Márki-Zay Péter
    Az országgyűlési választások – április harmadikára kitűzött – időpontjához közeledve egyre inkább felértékelődik a jobb- és baloldal által kínált jövőkép konfliktusának kérdése - mutat rá a Századvég legfrissebb elemzésében.
  • Elpusztít bennünket a radikális baloldali szentháromság
    Lemondott professzori rangjáról a torontói egyetem ismert kutatója, Jordan B. Peterson. A kanadai akadémikus, sztárpszichológus azzal magyarázta döntését, hogy a faji és szexuális sokszínűséget hirdető progresszív eszmék lebontják az oktatás és a tudomány intézményeit, a szólásszabadság fogalmát újraértelmezve pedig végül pusztulásba hajszolják a nyugati világ kultúráját és társadalmait is. A szerző meglepetésre Vlagyimir Putyintól is idéz: az orosz államfő a nyugati haladóknak tulajdonítja azokat az eszméket, amelyek szó szerint népirtásba torkollottak a hazájában.
MTI Hírfelhasználó