Napjainkban fejeződik be a rendszerváltoztatás
A 80-as évek közepétől a magyar ellenzéki mozgalom egyik szimbolikus alakja, kertjében, Lakiteleken 1987. szeptember 27-én sátrat állított, ahová meghívta a pártállammal szemben álló értelmiségi barátait. Ez a találkozó lett a Magyar Demokrata Fórum mozgalommá válásának jelképes indulása, és annak a pártnak a kezdeménye, amely az első szabad választások után, Antall József vezetésével kormányozta az országot. A tanár, aki megszervezte a lakiteleki találkozót, ma az Országgyűlés alelnöke. A Kossuth Rádió Arcvonások rendszerváltoztatásról szóló sorozatának vendége, Lezsák Sándor volt.
2015. november 11. 10:16

A rendszerváltoztatás napjainkban fejeződik be Magyarországon - véli Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója, az Országgyűlés jelenlegi alelnöke. Szerinte a 2010-es Fidesz-KDNP választási győzelemmel és a kétharmados többséggel sikerült véghezvinni azt, ami az MDF-nek 1990-ben nem sikerült. Az új alaptörvény meghatározó elemei ott vannak már az 1987-es lakiteleki nyilatkozatban is, amely a rendszerváltoztatáshoz vezető út egyik meghatározó állomása volt.

Mindig is vonzotta a vidék

Lezsák Sándor egy véletlennek köszönhetően került a Bács-Kiskun megyei Lakitelekre, ahol otthonra lelt, és évtizedeken keresztül építette a Lakitelek Népfőiskolát, amely mára nemzetközi szintű központtá fejlődött. Fővárosi gyerekként mindig is vonzotta a vidék, az ott élő emberek és a nagyszüleitől látott családi minta.

Erzsébetvárosban nőtt fel, mégis idegennek érezte magát Pesten

A VII. kerületben nőtt fel, a Kertész utcába járt iskolába, a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett. Minden évben alig várta a szünidőt, amelyet a nagyszüleinél, egy szabolcsi kis faluban tölthetett, ahogy mondja, számára az volt átlátható és a természetes. A fővárost személytelennek érezte.


Egy életre szóló feladatot kapott

Érettségizett, képesítés nélküli nevelőként Lakitelekre került, ahol oroszt tanított. A nagy álma az volt, hogy egy tanyasi iskolában taníthasson.

Közben elvégezte a szegedi Tanárképző Főiskolát. Pedagógusi és írói munkássága nyomán Lakitelek hamarosan egyfajta szellemi bázis is lett, amelyből végül kinőtte magát a rendszerváltoztatás bölcsőjeként is emlegetett lakiteleki találkozó, amelyen 170-en vettek részt. Lakitelek környezetében erősödött egy szellemi erőtér, amely mozgósítani is képes volt. A találkozó után úgy érezte, egy életre szóló feladatot kapott, mert – ahogy mondta – a szervező munka birtokában a felelősség is az övé volt.

Nem tört ki polgárháború, bár a lelkekben ott volt a bizalmatlanság

A megalakuló Magyar Demokrata Fórum megnyerte az első szabad országgyűlési választásokat. Az MDF célja a szabad, független, demokratikus Magyarország volt, amely egy nemzetként éli meg jelenét, jövőjét és felelős minden magyarért – éljen a világ bármely részén.

Az első szabad országgyűlési választások után az Antall József vezette kormány súlyos gazdasági, társadalmi nehézségekkel találta szemben magát, amelyhez hozzáadódtak a koalíciós és az MDF-en belüli feszültségek is. A kormányzat azonban minden probléma ellenére négy évig állta a sarat, és sikerült olyan alapdolgokat elérni, mint az önkormányzatiság, a gazdasági privatizáció, a munkanélküliség kezelése.

„Pisztolylövés nem dörrent és a pofonok száma is száz alatt maradt”

Lezsák Sándor szerint ennek a négy évnek a nagy erénye az volt, amit Antall József úgy fogalmazott meg, hogy „pisztolylövés nem dörrent és a pofonok száma is száz alatt maradt”. Nem tört ki polgárháború, bár a lelkekben ott volt a bizalmatlanság, a sértődöttség, a feszültség. Úgy véli, a nyolcvanas években elkezdődött rendszerváltoztató folyamat akkor ért véget, amikor megszavazták az új, Fidesz-KDNP alaptörvényt.

hirado.hu - Kossuth Rádió