Úraéledt az egyházi iskolarendszer
Több évtized kényszerszünet után mára újraéledt az egyházi iskolarendszer - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Kunszentmiklóson a református templomban, a Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános iskola felújítása és új épületszárnyának átadása alkalmából tartott avatóünnepségen.
2015. október 31. 16:24

A kormányfő hangsúlyozta, 2010-ben, a nemzeti kormány hivatalba lépésének évében Magyarországon az óvodától a középiskoláig 119 ezer fiatal tanult egyházi iskolában, akiknek a száma 2014-re már 195 ezerre nőtt.

Emlékeztetett, az egyházi iskolarendszer, "az első bencés iskolától kezdve a protestáns kollégiumokon át a mai oktatási intézményekig annyi jó magyart és jó szakembert, tudóst, papot, lelkipásztort, katonát, édesanyát és édesapát adott a nemzetnek".

Nem véletlenül nevezik a református hagyományban az iskolákat az anyaszentegyház virágoskertjének - mondta, hozzátéve, hogy nem kívánunk erről lemondani a jövőben sem.

A miniszterelnök szerint, amit az egyház tenni tud a szegények, az elesettek, a betegek gondozásában, az ifjúság nevelésében, a magyar kultúra, s azon belül a magyar nyelv őrzésében és ápolásában, arra a 21. századi magyarságnak legalább annyira szüksége van, mint elődeinknek volt. A mai zilált Európáról nem is beszélve - fűzte hozzá.

Orbán Viktor hangsúlyozta, nem lehetne "beszédesebb képet" találni a reformáció 498. évfordulója illusztrálására, mint a kunszentmiklósi iskola megújítását.

Az iskola régi épületét, szavai szerint a "hagyományost, az örökséget, azt, ami bevált" nem lerombolni kell, hanem megújítani.

A miniszterelnök utalt az 1960-as években épített, most lebontott épületszárnyra, "amely nem bizonyult tartósnak, alig élte túl a szocializmust". Orbán Viktor szólt arról, hogy az új épülethez az építőanyagon túl olyan terv kellett, amely egyszerre hozza mindazt, amit a 21. század modern technikája lehetővé tesz, és mégis illeszkedik ahhoz, ami már megvan, ami már bevált. "Ez a kettő együtt maga a reformáció" - fogalmazott.

Megfogalmazása szerint a fundamentum, minden magát kereszténynek nevező közösség számára kétezer év óta ugyanaz.

"Nem egy elv, nem egy gondolatrendszer, nem egy ideológia, hanem egy személy, s a vele való kapcsolat" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, azért mert egy élő kapcsolatról van szó, szükséges az új utak keresése, kellenek az új inspirációk.

A kormányfő szerint a 21. század elején a magyaroknak az a lecke van feladva, hogy képesek vagyunk-e mindazt, amit ezer év magyar történelme, kultúrája, tudása és bölcsessége ránk hagyott, úgy megőrizni, hogy abból jövőt lehessen építeni.

Orbán Viktor emlékeztetett a magyar történelemre, amelynek során "sokszor kellett mások helyett, meg nem értve, egyedüliként helyt állni". Olyanokért is ki kellett állnunk, "akik talán nem is tudták, nem is hitték, hogy erre a helytállásra szükség van" - fűzte hozzá.

Úgy fogalmazott: az egyházi iskola őriz és újít, 21. századi tudást és készséget ad, amelyek az évszázadok alatt felhalmozott értékekre építenek.

Orbán Viktor beszédét latinul, a Soli Deo gloria - egyedül az Istené a dicsőség - jelmondattal fejezte be.

A református templomban tartott istentiszteleten Bogárdi Szabó István püspök hirdetett igét, majd az ünnepséget követően az iskola új épületszárnya előtt Orbán Viktor miniszterelnök és Szolnoki Attila, az iskola igazgatója átvágták a nemzeti színű szalagot.

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó