Ez lehet az állampapír előnye és hátránya
Manapság talán a legbiztonságosabb és nem is rosszul kamatozó befektetés, ha állampapírt veszünk. Ezzel tulajdonképpen az államnak adunk kölcsönt előre meghatározott kamatra és időre. De hol és hogyan vásárolhat magánszemély állampapírt? Mennyi lehet a hozama? Mi lehet az előnye? - a többi közt ezekre a kérdésekre kerestek válaszokat a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
2015. október 25. 08:33

Kétféle kockázattal szembesülnek a befektetők. Az egyik a termék kockázata. Ha valaki, mondjuk, részvénybe fekteti a pénzét, fennáll a veszélye annak, hogy a tőke értékéből is veszít - az állampapír esetében ilyen kockázat nincs. Mind a tőkére, mind a kamatra állami garancia van. A másik kockázat a szolgáltatói kockázat attól függően, hogy ki hol vásárolja meg az eszközt. Pontosan a tavaszi események világítottak rá arra, hogy nem mindegy, milyen szolgáltatót választunk. A lakosság alapvetően három csatornán keresztül vásárolhat állampapírt: az államkincstárnál, itt a számlavezetés díjmentes, a lakossági banki forgalmazói körnél és a postán – mondta el a műsorban Barcza György, az Államadósság-kezelő Központ vezetője.

Mészáros Róbert pénzügyi tanácsadó megerősítette, hogy a lakosság élénkülő érdeklődést mutat az állampapírok iránt.

Hozzátette: a vagyonabc.hu oldalon képezik az olvasókat, hogyan nézzék saját pénzügyeiket. Szerinte az állampapír egy közeli, kéznél lévő eszköz arra az esetre, ha a pénzünket el akarjuk helyezni, de hogy konkrétan kinek lehet ajánlani, az egyéni történet. Egy kiegyensúlyozott portfólióban egy logikus választás, de nem mindegy, hogy egy V. kerületi virágbolt-tulajdonos pár millió forintját kell elhelyezni, vagy egy lottómilliárdos vagyonát.

Arra a kérdésre, mi van, ha valakinek csak 50 ezer forintja van, azt válaszolta: ennyi pénzért nem érdemes állampapírt venni, sőt, még a bankba sem elvinni, inkább otthon képezzünk belőle tartalékot.

Barcza György egyúttal arra hívta fel a figyelmet: van olyan papírjuk, melynek a címletértéke 10 ezer forint. Ha ez 2,75 százalékkal kamatozik, a hozadéka 1375 forintot tesz ki egy év alatt. Ettől nyilván az ügyfél nem ájul el, de ha ahhoz képest nézzük, milyen más lehetőségei vannak, akkor ez még mindig egy jó megtakarítás – érvelt az ÁAK.

Hangsúlyozta: minden háztartásban kell lennie a váratlan kiadások miatt egyfajta „megtakarítási puffernek”, és ezen felül lehet beszélni befektetésről.

Mészáros Róbert arra hívta fel a figyelmet: az állampapírnak is vannak kockázatai. Mivel forintban van, alapvetően a forintkockázat, és ha túl nagy részét teszi ki a portfóliónknak, akkor velejárója a kis hozam kockázata. Mindeközben nagyon jó, hogy a lakosság kezd nyitni a bankbetétek felől más irányokba, és a tanuló fázisban nagyon jó lépés, ha ismerkednek az állampapírral és vásárolnak belőle.

Ha valaki állampapírt akar vásárolni, legegyszerűbb, ha beüti, hogy allampapir.hu, itt tájékozódhat valamennyi termékről. A számlanyitáshoz persze be kell menni egy kincstári fiókba. Onnantól kezdve azonban interneten mindent el lehet intézni, vagy akár személyesen is, ha valaki azt jobban szereti – tájékoztatott Barcza György.

hirado.hu - MTI
  • Ismét igazolódott, a baloldalon Gyurcsány Ferenc a főnök
    Az ellenzéki pártok próbálják csökkenteni a Márki-Zay Péter által okozott kárt azzal, hogy gyámság alá helyezik a kapitányt, ami azt is jelenti, hogy ismét bebizonyosodott, hogy Gyurcsány a főnök – értékelte az elmúlt hetet a Magyar Hírlapnak Kiszelly Zoltán politológus, aki kitért arra is, hogy miért lett kudarcos a baloldal nép­szavazási kezdeményezése, illetve a polgári kormánynak miért fontos a kultúra és a tudomány.
  • A többség szerint Orbán Viktor jobban képviseli az emberek érdekeit, mint Márki-Zay Péter
    Az országgyűlési választások – április harmadikára kitűzött – időpontjához közeledve egyre inkább felértékelődik a jobb- és baloldal által kínált jövőkép konfliktusának kérdése - mutat rá a Századvég legfrissebb elemzésében.
  • Elpusztít bennünket a radikális baloldali szentháromság
    Lemondott professzori rangjáról a torontói egyetem ismert kutatója, Jordan B. Peterson. A kanadai akadémikus, sztárpszichológus azzal magyarázta döntését, hogy a faji és szexuális sokszínűséget hirdető progresszív eszmék lebontják az oktatás és a tudomány intézményeit, a szólásszabadság fogalmát újraértelmezve pedig végül pusztulásba hajszolják a nyugati világ kultúráját és társadalmait is. A szerző meglepetésre Vlagyimir Putyintól is idéz: az orosz államfő a nyugati haladóknak tulajdonítja azokat az eszméket, amelyek szó szerint népirtásba torkollottak a hazájában.
MTI Hírfelhasználó