Emléktábla '56 lengyel-magyar kapcsolatainak
Ünnepélyesen felavatták szerdán az 1944-es varsói felkelés és az 1956-os magyar forradalom lengyel-magyar kapcsolatainak emléket állító táblát Budapesten, a VIII. kerületi Corvin közben.
2015. október 21. 16:55

 A lengyel-magyar barátság két kevésbé ismert történelmi próbatételét megörökítő, kétnyelvű, fekete gránitból készült emléktáblát a Bethlen Gábor Alapítvány, Józsefváros önkormányzata és az Országos Lengyel Önkormányzat állíttatta. Az ünnepségen Sára Botond Attila, a VIII. kerület alpolgármestere köszöntötte a jelenlévőket, Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet üzenetét Michal Andrukonis követtanácsos olvasta fel. Felszólalt Wittner Mária 1956-os forradalmár, az avatóbeszédet pedig Szalai Attila volt varsói diplomata mondta. Fellépett Tolcsvay Béla Kossuth-díjas énekes és zeneszerző.

A tábla egyfelől arra emlékeztet, hogy 1944 nyarán a németekkel szövetségben lévő magyar alakulatok Varsó környékén nem voltak hajlandók szembeszállni a lengyel felkelőkkel. Titokban fegyverrel és élelemmel látták el őket, sebesültjeiket tábori kórházaikban ápolták, többen közülük pedig át is álltak a hazájukért harcoló lengyelek oldalára. Varsó környékén a lengyelek máig odaadóan gondozzák azoknak az elesett és a németek által "árulás" miatt kivégzett magyar katonák sírjait.

Másrészt a tábla felidézi, hogy 1956-ban Magyarországon tanuló lengyel egyetemisták is felhúzták a Nemzetőrség karszalagját. Mai ismeretek szerint tizenöt-húszan lehettek, akik a hívás ellenére nem mentek haza Lengyelországba, hanem beálltak a nemzetőrségbe, és együtt járőröztek a magyar felkelőkkel.

A tábla megörökíti azt a lengyel történelemben páratlan rokonszenvet és segítséget is, amelyet a lengyel társadalom a magyar forradalom alatt és után Magyarországnak nyújtott. A pénzadományokból több mint 21 millió zloty gyűlt össze, miközben az akkori átlagfizetés nem érte el az ezer zlotyt. Az ebből vásárolt élelmiszer, gyógyszer, kötszer, vérplazma és egyéb adomány értéke kétszerese volt annak, amit Magyarország 1956-ban a világ más népeitől együttesen kapott.

Húsznál több lengyel újságíró és tudósító is érkezett Budapestre, nekik volt köszönhető, hogy a lengyelek - a szovjet tömb országai közül egyedüliként - valósághű képet kaptak mindarról, ami Magyarországon történt.

Az emléktábla a leventepuskát szorongató '56-os pesti srác szobrához közeli házfalon kapott helyett. Az 1944-es varsói felkelésben hősi halált halt lengyel "kis felkelő" szobrának alakja látható rajta, mintegy párjaként a budapesti 56-os gyermekharcosénak. A pesti srác szobrának felállításához egyébként annak idején éppen a varsói gyerekfelkelő szobra adta az ötletet Pongrátz Gergelynek, a Corvin közi forradalmárok egykori parancsnokának.

A lengyel nagykövet üzenetében a két nép sorsközösségére helyezte a hangsúlyt, amely - mint írta - egyik titka az ezeréves, nehéz időkben is beigazolódó barátságnak. A kölcsönös rokonszenv és empátia, a két nép közötti barátság gyakran a politikai vezetők választásai ellenére is érvényesült. Az emléktábla nemcsak a közös történelem két rendkívül fontos eseményére utal, hanem egyben az emlékezet visszaállításának aktusa és jelképes köszönetnyilvánítás is hőseinknek - írta üzenetében a lengyel nagykövet.

MTI
  • A kormány az ország biztonságát és a gazdaságot is megvédi
    Az elhúzódó háborús helyzetben az új magyar kormány két legfontosabb feladatának az ország biztonságának és gazdaságának megvédését nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Kormányinfón. Gulyás Gergely bejelentette, hogy péntektől csak magyar rendszámú autók tankolhatnak rezsicsökkentett árú üzemanyagot, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a kormány által nyolc területen bevezetendő extraprofit-különadó részleteiről számolt be.
  • A Kádár-rendszer feltárása nélkül nem érthetjük a jelent
    Száztíz évvel ezelőtt született Kádár János, aki hazánk XX. századi történelmének egyik legmeghatározóbb figurája lett.
  • A digitalizált világ diktatúrába torkollhat
    „Ha a mesterséges intelligenciának átadjuk a döntést, akkor valóban jöhet egy fordulat, amikor valóban már egzisztenciális fenyegetést fog jelenteni az emberi létezésre” – mondja Miklos Lukacs de Pereny.
MTI Hírfelhasználó