Az igazság Canossa-járása
avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel története
Az igazságtétel tárgyalások és többirányú kompromisszumok megkötése útján történt,Az igazságtétel tárgyalások és többirányú kompromisszumok megkötése útján történt, amely magán hordta azokat a korlátokat, amelyeknek eltávolításához 20 év kellett. amely magán hordta azokat a korlátokat, amelyeknek eltávolításához 20 év kellett.
2015. szeptember 28. 10:12

„Az igazságtétel egyrészt a sérelmet szenvedettek erkölcsi, jogi és – az ország teherbíró képességéhez képest megengedhető – anyagi sérelmeinek orvoslását, másrészt a bűnök még élő elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonását, harmadrészt a bolsevik típusú diktatúra hatalomra jutásának és regnálásának történeti feltárását és elméleti bírálatát jelenti.

A gyakorlatban ehhez kapcsolódik a diktatúra intézményrendszerének teljes lebontása, s egyidejűleg a jogállami intézmények helyreállítása. Magyarországon mindez nem egy forradalom útján, hanem tárgyalások és többirányú kompromisszumok megkötése útján történt, amely magán hordta azokat a korlátokat, amelyeknek eltávolításához 20 év kellett, s amelynek a végére a 2012. évi Alaptörvény tett pontot." (Részlet Kahler Frigyes: az Igazság Canossa-járása, avagy a rendszerváltoztatás és az igazságtétel történetéhez című könyvéből.) 

A kötetet a RETÖRKI adta ki és az Antológia Kiadó gondozásában 2014-ben jelent meg Lakiteleken, melyet olvasásra szívesen ajánlunk.

Dr. Kahler Frigyes 1942. szeptember 12-én született Mátészalkán. Történész, jogász. Jogi diplomáját 1965-ben szerezte meg Szegeden, 1977-ben végezte el a történelem szakot Debrecenben. Bölcsészdoktori értekezését 1978-ban védte meg. Tanított a Miskolci Egyetem és az ELTE Jogtudományi Karán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Egyetemi docensi kinevezését 1989-ben kapta. Az 1993-ban létrehozott, a kommunizmus bűneit vizsgáló Történelmi Tényfeltáró Bizottság elnöke volt. Történész szakértőként részt vett Mindszenty József boldoggá avatásának előkészítésében. Jelenleg a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum külsős munkatársa.

Kutatási területe: a kommunista diktatúra jogrendszere és a diktatúrából a jogállamba való átmenet a büntetőjog területén. Ezen belül az 1945 utáni időszakban a jogrendszer felszámolása és a diktatúra eszközévé silányítása, különös tekintettel a koncepciós perekre. Az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlásának története és a kádári megtorlás következményei. A rendszerváltoztatás büntetőjogi kérdései, különös tekintettel az igazságtétel ellentmondásos folyamatára.

Fontosabb kötetei: Joghalál Magyarországon 1945-1989 (1993), Kinek a forradalma? (M. Kiss Sándorral közös munka, 1997), A Brusznyai-per (1998), A Mindszenty-per, III/III-as történelmi olvasókönyv (1998), Szemtől szembe a múlttal (1999), „Mától kezdve lövünk” (Közös munka M. Kiss Sándorral, 2003).

gondola
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó