Romániai választások - indul a "Szóljunk be Magyarországnak!"-kampány?
Feszült belpolitikai témák alakítják a napirendet valamennyi olyan országban, amely érintett a menekültválságban és szomszédos Magyarországgal.
2015. szeptember 23. 17:36

A hirado.hu szakértő segítségével járt annak utána, hogy milyen belső ellentétek játszanak közre, amikor Románia miniszterelnöke „olvas be” Orbán Viktornak.

Nagy port kavart a szerb kormányfő kirohanása, aki második világháborús, elfogadhatatlan elemhez hasonlította a szerb-magyar határon épült kerítést: Szerbia „nem fog falakat emelni és nem fog Auschwitzban élni” - mondta Aleksandar Vucic. Az osztrák Werner Faymann kancellár szintén Európa legsötétebb korszakához hasonlította a magyarországi intézkedéseket. (A holokauszttal való példálózást azóta több zsidó szervezet is kikérte magának.)

A legkeményebb kritikát talán Románia miniszterelnöke, Victor Ponta fogalmazta meg a magyar kormány migrációs politikájával szemben. Szerint a magyar intézkedésekhez hasonlót „eddig csak az 1930-as, 1940-es években látott” Európa.

Tényleg bukott politikus a román kormányfő?

Nem alaptalanul nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Victor Ponta román kormányfőt bukott politikusnak. A román közéletet ugyanis szinte napról napra az tartja lázban, hogy az úgynevezett korrupcióellenes ügyészség (DNA) kit fog éppen eljárás alá vonni. A szervezet komolyan gondolja a munkáját, hiszen Victor Ponta is a látóterébe került: okirat-hamisítással és hivatallal való visszaéléssel vádolják egy korábbi privatizációs ügylet kapcsán – mondta a hirado.hu-nak Barabás Tibor János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.

Victor Ponta pozíciója az ellene irányuló eljárás óta igencsak bizonytalan. A gyanúsítás óta lemondott a Szociáldemokrata Pártban (PSD) betöltött elnöki tisztségéből, és egyre többen nyilatkoznak úgy, hogy a miniszterelnöki széktől is meg kéne válnia a szocialista politikusnak. Ezt az álláspontot képviseli Románia államfője, Klaus Iohannis, de Ponta távozását sürgette a minap Günther Kirchbaum is, aki a német parlament alsóházának, a Bundestag Európa-ügyi bizottságának a vezetője.

Victor Ponta érzi a rá nehezedő nyomást, és azt se feledjük, hogy túl van egy vesztes államfői választáson, ahol nagy meglepetésre történetesen Klaus Iohannis ellenében maradt alul. Ha még ez nem lenne elég, Pontára ránőtt koalíciós partnere is, az egyre népszerűbb Gabriel Oprea román belügyminiszter.

A támadások ellenére mindazonáltal sikerült növelnie a népszerűségét, és itt érthetjük meg, hogy miért jött kapóra Pontának Magyarország tulajdonképpeni lenácizása a kerítésépítés ürügyén - tette hozzá.

Erdélyt is féltik, és nagyon akarják Moldvát

Victor Ponta cselekvését annak fényében kell vizsgálnunk, hogy hamarosan országgyűlési választások lesznek Romániában. Választást nyerni pedig csak akkor lehet, ha népszerű egy politikus a választók körében.

Ponta ennek megfelelően az elmúlt időszakban több hangulatjavító gazdasági intézkedést tett, csökkent például az áfa, és úgy tűnik, hogy a román gazdaság szépen pörög. Persze kérdés, hogy mennyire tartható fenn ez hosszabb távon, ugyanis a román GDP-t tulajdonképpen csak a fogyasztás pörgeti, és közben elhalványulnak a beruházások – hívta fel a figyelmet Barabás Tibor János.

Ha tehát Ponta, illetve pártja sikeresen akar nekivágni a közelgő országgyűlési választásoknak, akkor nem alapozhat túlzottan a gazdasági sikerekre. (A gazdaság állapotát közvetve jól jellemzi az az adat, hogy dübörög az elvándorlás is Romániából, a lakosság száma 19 millió alá esett, és súlyos a szakemberhiány.) És itt jön képbe a mesterségesen fűtött nacionalizmus.

A román belpolitikában a korrupció mellett meghatározó téma a Moldovai Köztársasággal való egyesülés. A többségében román anyanyelvűek lakta terület igencsak érzékeny pont keleti szomszédunk számára, az első világháború után 20 évig Romániához tartozott, de Oroszország is érdekszférájaként határozta meg Moldovát, és végül 1940-ben elfoglalta a románoktól.

Azóta nyíltan ki nem mondott, de a román elit által egységesen elfogadott prioritás Moldova és Románia egyesülése, amihez szükség van a román közvélemény feltüzelésére. Ehhez pedig kapóra jön a „magyarkártya”, amely mindig jól használható eszköz a román politikusok kezében, és a magyarok ellen szépen ki is játszható, mivel a román többség amúgy is ellenzi a székelyföldi autonómiatörekvéseket.

Ráadásul Victor Ponta addig „hergelheti” a közvéleményt a migránsokkal kapcsolatban Magyarország ellen, ameddig Románia is azon kevés államok között van, amelyekben a lakosság hozzáállása a migránsok iránt pozitív. Ezt már Alfred Bulai szociológus fejtette ki egy felmérésre hivatkozva, aki szerint ez a pozitív elvi hozzáállás addig fog tartani, ameddig csakis a tévében látnak a románok menekülteket - ha a szomszédban találkoznak velük, akkor drasztikusan elutasítók lesznek.

Nem lehet sokáig kerítésezni

A szakértő azt is elmondta, hogy a román miniszterelnök sokáig nem tarthatja fenn az ellenséges hangnemet Magyarországgal szemben, éppen a gazdasági kapcsolatok fontossága miatt, amelyekre nagyon szüksége van most Romániának. A kivándorlás mellett azért is, mert az Európai Unió az úgynevezett ellenőrzési mechanizmus keretén belül folyamatosan figyeli, hogy a költségvetési hiány ne emelkedjen 3% fölé, és Ponta adócsökkentési csomagja éppen ebbe az irányba tereli a folyamatokat.

Ráadásul Ponta ellenzéke, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) egy hajszállal, de népszerűbb a kormányzó szocialistákhoz képest. Egy júniusi felmérés szerint a szocialisták 37%-on állnak, míg az ellenzék 41%-kal megnyerné a választásokat, úgy, hogy kommunikációjában kevésbé képvisel nacionalista álláspontot és hagyományosan jobb kapcsolatokat ápol a választásokon meghatározó szerephez jutható Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel.

hirado.hu/F.Z.
  • A szélsőbaloldal új fasizmusa
    József Attila a kommunizmust szapulta, Trump most az úgynevezett „liberalizmus” – neveztessék éppen „neoliberlizmusnak” vagy cinikus hazugsággal „neokonzervativizmusnak” – rombolása ellen próbálja megvédeni hazáját. A gyökér azonos.
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • Szigorúan ellenőrzött slágerrock 1.
    Nem mondható, hogy a könnyűzene mindig forrongó és érdekességeket szolgáltató világát ne figyelte volna árgus szemekkel a Kádár-rendszer, amire jó példa, hogy Lendvai Ildikó a KISZ KB Kulturális Osztályának helyettes vezetőjeként 1980-ban több tucat oldalon keresztül tájékoztatta Pozsgay Imre kulturális minisztert – aki a rendszerváltozás során kulcsfontosságú szerepet vitt az állampárt részéről annak lebontásában – az ifjúság szórakozásának néhány időszerű kérdéséről.
  • A Brexit utáni Európai Unió olyan, mint egy buli, ahol megitták az összes italt és a lányok is hazamentek
    Máthé Áron történésszel, szociológussal, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettesével beszélgettünk a Közép-Európa számára vetített hamis ábrándokról, a magyar–német viszony múltjáról és jövőjéről, a nagyhatalmi érdekérvényesítésről a nemzeti érdekkel szemben és az Egyesült Királyság unión kívüli jövőjéről.
  • Magyarország az EU átlagánál jobban teljesít
    A kötelezettségszegési eljárásokban hazánk jobban teljesít, mint az uniós átlag, ugyanis gyorsabban sikerül megoldanunk azokat – derül ki az igazságügyi miniszter szombati Facebook-bejegyzéséből. Varga Judit pontról pontra cáfol egy napokban megjelent álhírt, amely ismét hazánkat igyekszik lejáratni.
MTI Hírfelhasználó