Lovagkereszt a szobrásznak
A Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést vette át Rieger Tibor M. S. mester-díjas, Szent Márton-díjas szobrászművész. Az alkotónak a Magyarok Nagyasszonya című művét avatták fel augusztus 22-én a Csallóközben.
2015. augusztus 23. 18:08

E két apropóból ostromolta meg kérdésekkel a Présház Hírportál.

- Művész úr, a Lovagkereszt már elnevezésével is rokonszenves értékrendet fejez ki. A mai magyar képzőművésznek fontos-e lovagi erényekkel védeni a keresztény Európát?

- Ez a középkorból megmaradt fogalom mára, a huszonegyedik századra igen csak elhalványult. A középkori társadalom három fő részre tagozódott: az alapot a szellem embere, a papság jelentette, akik jól, rosszul, de az evangéliumi életet sugallták, a másik alap a társadalom dolgozó része, az anyagi feltételeket megteremtő rész és végül a lovagi, harcos kaszt, amely a társadalom egészét védelmezte. A mai képzőművész pedig, ha helyes úton jár, a papság helyett is az evangéliumi élet pártjára áll, amivel persze csak vesztes lehet a huszonegyedik században, de akkor is ezt kell tennie, egyben a lovagi kaszt szerepét betöltve. Kérdés azonban az, hogy a lovagi eszmékben, ahol ott van a nők, az anyaság iránti tisztelet, mely a Szűz Anya tiszteletéből ered, mit tud elérni ma, ahol a születési ráta 1,3. Az anyaság tisztelete is háttérbe szorult az anyagi javak mögé. Úgy érzem olykor mintha egy félelmetes hangos áradattal fordulnék szembe halk hangommal, de " Itt állok, másként nem tehetek"

- A Magyarok Nagyasszonya című alkotásával kis gyermekkora helyszínére, a Csallóközbe megy vissza. Jellemzi-e mai, megválaszolandó kihívásainkat, hogy az alkotás még gipszben jut közönsége - s egyben közössége - elé, a bronzba öntés költségeit ma, amikor százmilliók, milliárdok ömlenek "kulturális" célokra, össze kell gyűjteni?

- Szent István halála előtt így fordult az Égiekhez : Ég királynője, e világ jeles újjászervezője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a Te oltalmadra bízom, nekik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom. Iránytűnek szánom én ez a művet a csallóközi magyaroknak. Hírverés e szobor körül egyáltalán nem volt, így nem rovom föl, hogy anyagi támogató még nem bukkant fel. Én a szobrot, ami egy kettőszázhetven centi magas mű, ajándékként teljesen ingyen készítettem, sajnos azonban a bronzöntésre már nincsen pénzem, így támogatókat várok. A milliárdok gazdái sajnos odáig még nem jutottak, hogy rájöjjenek arra, hogy az értékekért olykor le kellene hajolni. Elvégre könnyebb a két könyékkel tolakodók közt szétosztani a pénzt.

- Az európai Balassi-folyamat hullámverése átcsaphat-e a Csallóközre is, ha az ottani közösségek élesebb szemmel fedezik föl saját kultúrájukat?

- A Csallóköz és a Felvidék magyarsága mindenekelőtt szeretne büszke lenni az anyaországi magyarokra. A Balassi-kultusz is akkor hat igazán a határon túlra és akkor fedezik fel igazán saját kultúrájukat, ha ezt mi is megtesszük és egy sajátos magyar kultúrát teremtünk. Van még mit tennünk.

preshaztarsasag.wix.com/preshaz
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó