Horthy kétszer is kikosarazta Hitlert
A kormányzó a teljes Felvidékért és Kárpátaljáért sem volt hajlandó kirobbantani egy háborút, és semmiképp nem vett részt lengyelek elleni agresszióban. Maga Mussolini figyelmeztette a magyar kormányt, hogy kihúzta a gyufát a Führernél.
2015. augusztus 22. 11:08

Hitler hatalomra jutása után Magyarország nehéz helyzetbe került. A Trianon utáni elszigeteltségből, a kisantant államok szorításából mind a diplomáciailag, mind gazdaságilag Németország és Olaszország felé talált kiutat. Ez pedig előre kijelölte a következő években követett utat. Persze nemcsak ennyin múlott, és nem állítjuk azt sem, hogy erről az útról ne lehetett volna lerántani az országot.

Németország mellett...

A nácik kezdettől szembe mentek a versailles-i diktátumokkal, így az elcsatolt területek visszaszerzését is csak az olasz-német tengelytől remélhettük. Idővel azonban, különösen az Ausztria 1938-as bekebelézésével Németország ijesztő közelségbe került, Hitler politikája pedig nyíltan egy új háború kitörésével fenyegetett.

Magyarország viszont a békés revízióban volt érdekelt, a német támogatás mellett igyekezett az angolszász hatalmak felé közeledni. Ám Nagy-Britannia és Franciaország Kelet-Európa ügyeit a "béke érdekében" a németeknek hagyta, az arany középút megtartása hazánk számára egyre lehetetlenebbnek tűnt.

...de nem mindenáron

A választás napja 1938. augusztus 21-én érkezett el. Az előző napon Berlinben titkos tárgyalások kezdődtek Hitler, Horthy és a két ország külügyminisztere között. Itt a német diktátor előállt ajánlatával: Magyarország támadja meg Csehszlovákiát, a konfliktusba pedig segítségnyújtás címén beavatkozik Németország is, és eldönti a küzdelmet. Horthynak gyakorlatilag háborút kellett volna kirobbantania, cserébe viszont hazánk megkapta volna a Felvidék teljes területét, vagyis egész Szlovákiát, valamint Kárpátalját.

A kormányzó kerek perec nemet mondott. Egyrészt nem akarta vállalni a felelősséget egy nagyon könnyen nemzetközi konfliktussá terebélyesedő háborúért. Másrészt pedig úgy gondolta, egy újabb világháborúból Németország ismét vesztesen kerül majd ki. Utóbbi véleményét állítólag Hitlerrel is közölte, mire a Führer éktelen haragra gerjedt - írja a Rubicon.hu.

A történelem - legalábbis átmenetileg és részben Horthyt igazolta. A müncheni egyezmény értelmében hazánk a nyugati hatalmak jóváhagyásával 1938 novemberének elején visszafoglalta a Felvidék déli, szinte színmagyar sávját. Ez persze messze volt a Szent István-i határok visszaállításától, de békés, nemzetközileg elismert lépés volt. A közvéleménynek persze nem volt elég, mire Hitler állítólag így fakadt ki: „a magyarok túl sokat akarnak és túl olcsón". Ki tudja, talán ha Horthy igent mond Hitler ajánlatára, a világháború már egy évvel korábban kitört volna...

Lengyelország ellen soha

A kormányzó egy évvel később, egy újabb sorsdöntő pillanatban ismét nemet mondott Hitlernek. A Lengyelország elleni villámháború gyors sikeréhez szinte elengedhetetlen volt, hogy a Wermacht dél felől is frontot nyithasson, amit az akkor már Magyarországhoz csatolt Kárpátalján keresztül terveztek megtenni. Veszélyes döntés volt, de a Teleki-kormány - Horthy tudtával és egyetértésével - kategorikusan megtiltotta. Még azt is, hogy a német katonák megállás nélkül, zárt vagonokban haladjanak át az országon.

Teleki döntésének oka főként az volt, hogy nem akarta lekötni Magyarországot a németek mellett, egyáltalán nem tartotta biztosnak Hitler győzelmét. Erősen esett a latba emellett a hagyományos lengyel–magyar barátság is. Miközben támogatásáról biztosította a tengelyhatalmakat, a magyar kormányfő udvariasan, de határozottan leszögezte: Magyarország semmiféle, lengyelek elleni agresszióban nem vesz részt.

A német vezetés tajtékzott, maga Mussolini figyelmeztette Budapestet: túllőttek a célon, ajánlatos lenne némiképp „tompítani" Berlin felé. A magyar tiltás persze nem mentette meg a lengyeleket, Hitler nem is erősködött, hogy keresztülvigye akaratát. A Tiso vezette Szlovákián keresztül a németek megnyithatták a déli frontot.

hír24.hu - Rubicon.hu
  • Visszataszító volt Márki-Zay legújabb kijelentése
    A legvisszataszítóbb ebben, hogy ő a fogyatékos szót negatív értelemben használta. Úgy, minthogyha az, hogy valaki így éli az életét, pejoratív dolog lenne, az emberi értékeinek a csökkentségét jelentené – kommentálta a Magyar Nemzet kérdésére a baloldal miniszterelnök-jelöltjének tegnapi kijelentését a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke.
  • Ismét igazolódott, a baloldalon Gyurcsány Ferenc a főnök
    Az ellenzéki pártok próbálják csökkenteni a Márki-Zay Péter által okozott kárt azzal, hogy gyámság alá helyezik a kapitányt, ami azt is jelenti, hogy ismét bebizonyosodott, hogy Gyurcsány a főnök – értékelte az elmúlt hetet a Magyar Hírlapnak Kiszelly Zoltán politológus, aki kitért arra is, hogy miért lett kudarcos a baloldal nép­szavazási kezdeményezése, illetve a polgári kormánynak miért fontos a kultúra és a tudomány.
  • A többség szerint Orbán Viktor jobban képviseli az emberek érdekeit, mint Márki-Zay Péter
    Az országgyűlési választások – április harmadikára kitűzött – időpontjához közeledve egyre inkább felértékelődik a jobb- és baloldal által kínált jövőkép konfliktusának kérdése - mutat rá a Századvég legfrissebb elemzésében.
MTI Hírfelhasználó