Több száz magyar fiatal találkozik Ferenc pápával
A magyarországi és határon túli egyházmegyékből Rómába érkezett több mint 1600 magyar fiatal vesz részt kedden a római Szent Péter téren a Nemzetközi Ministráns Szövetség (CIM) találkozóján, amelyhez Ferenc pápa is csatlakozik - mondta el Palánki Ferenc egri segédpüspök az MTI-nek Rómában.
2015. augusztus 4. 15:30

Több mint ezer fiatal a magyarországi egyházmegyékből érkezett. A többi magyar ajkú ministráns Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból utazott a Vatikánba.

A zarándokokat Rómába kísérő Palánki Ferenc, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) ifjúsági referense és hivatásgondozó bizottságának elnöke elmondta, hogy 14-24 év közötti fiatalokról van szó. A Nemzetközi Ministráns Szövetség (CIM) minden ötödik évben szólítja Rómába tagjait. Az augusztus 8-ig tartó mostani nemzetközi találkozó a tizenegyedik: huszonkét országból kilencezer fiatal érkezett. A háromezer fős osztrák küldöttség után a magyar ajkúak vannak a legtöbben. Annál is inkább, mivel a nagy létszámú német ministránsközösség tavaly külön találkozott Ferenc pápával.

A magyar fiatalokat többek között Német László nagybecskereki püspök, a CIM elnöke, valamint Böcskei László nagyváradi püspök és Orosz Atanáz miskolci görögkatolikus püspök kísérte Rómába. A ministránsok kedd délután részt vesznek a római Szent Péter téren zajló közös és többnyelvű imádkozáson, amelyhez hat órakor Ferenc pápa is csatlakozik. A Szent Péter téri ministránstalálkozó eseményeit magyar nyelven a Vatikáni Rádió magyar nyelvű adása egyenesben közvetíti.

A Rómába érkezett magyar fiataloknak szerdán a Szent Ignác-templomban mutatnak be magyar nyelvű misét.

--------------------------------

Ministránsok nemzetközi zarándoklata: „Itt vagyok, engem küldj!”

Augusztus 2. és 8. között tartják Rómában a ministránsok nemzetközi találkozóját, amelyen 1155 magyar ministráns is részt vesz. Csiszár Klárát, a zarándoklatot szervező Coetus Internationalis Ministrantium (CIM) alelnökét kérdeztük a szövetség működéséről.

– Mikor és milyen feladatkörrel hozták le a CIM nemzetközi szervezetet?

– A CIM (Coetus Internationalis Ministrantium) nemzetközi ministráns szövetséget 1960-ban hozták létre a Köln melletti Altenbergben. Alapító országoknak számítanak Németország, Franciaország és Svájc. Az akkor alakuló szervezet a ministránsokat a béke eszközeiként próbálta összefogni, elsősorban az egyházmegyés referensek által. Az évek során tagjaiban egyre inkább gyarapodott szervezet. A zsinatot követő időszaktól kezdődően egyre nagyobb hangsúlyt kapott az egyházmegyei ministránsreferensek liturgikus képzése, az egyházmegyék közötti kapcsolat támogatása és ápolása, és természetesen a nemzetközi római ministránszarándoklat szervezése, melyet először 1962-ben rendezett meg a CIM. 2010-ben ünnepeltük a szövetség alapításának 50. évfordulóját. A jubileum alkalmával elsősorban nem visszatekintettünk, hanem próbáltunk előretekinteni és az idők jeleinek kontextusában olyan időszerű és célszerű víziókat igyekeztünk megfogalmazni, melyek a következő időszakban, a ministránspasztorációban dolgozó referensek számára irányadóak lehetnek.

– Mely országok vesznek részt ma a CIM munkájában?

– Egyházmegyei referensek révén jelenleg számos európai ország képviselteti magát a szövetségben: Ausztria, Belgium, Franciaország, Horvátország, Luxemburg, Magyarország, Olaszország, Portugália, Románia, Svájc, Szerbia, Szlovákia, és Németország. Ez jelenleg körülbelül 56 főt jelent.

– Hogyan épül fel a CIM?

– A CIM munkáját egy statútum szabályozza. Ennek értelmében a közgyűlés négyévente választ elnökséget. Minden püspöki delegációval rendelkező CIM-tag (jelenleg az említett körülbelül 56 fő) a közgyűlésen belül szavazati joggal rendelkezik. Az elnökség választása titkos szavazás útján történik. A jelenlegi elnökséget 2013-ban választotta a közgyűlés Budapesten, a hagyományos éves találkozó alkalmával. Második mandátumát tölti elnökként Német László nagybecskereki megyéspüspök; Tanja Konsbruck egyházmegyei ministránsreferens Luxemburgból, aki a kincstárnoki feladatokat végzi; Victor Benz főtitkár, a franciaországi Metz egyházmegye ministránsreferense; első alkalommal került be a vezetőségbe Alexander Bothe, a német püspöki kar megbízott ministránsreferense és Luis Leal, a lisszaboni egyházmegyés atya, Portugália országos ministránsreferense. Jómagam 2013 óta vagyok a CIM alelnöke, előtte két mandátumban voltam ötödik vezetőségi tag. Az úgymond mindennapi ügyeket a vezetőség rendezi. Mi évente három alkalommal gyűlünk össze vezetőségi gyűlésre. Munkánkról a közgyűlésnek számolunk be. Jelenleg fő feladatunk volt a nemzetközi ministránszarándoklat szervezése, ezt a munkát 2013 novemberében kezdtük el.

– Beszélt előretekintésről, a nemzetközi tapasztalatcsere során milyen közös megoldást igénylő kérdések merülnek fel feladatként?

– Munkánknak három fő iránya van: képzések szervezése referensek számára, ötévente a római zarándoklat előkészítése és igény esetén országos szintű vagy országhatárokon túlmutató ministránsprogramok anyagi támogatása. Ennek értelmében nem tekintjük feladatunknak helyi problémák megoldását vagy kihívások receptszerű orvoslását. Úgy gondoljuk, a szubszidiaritás elvét kell követnünk, éppen ezért sajátosan helyi problémákról a referensek beszélnek ugyan, de azokat az illetékeseknek helyben kell orvosolni.

Ami a CIM számára fontos, az egy kapcsolati hálózat biztosítása ministránsreferensek számára, mely elég erős ahhoz, hogy ötévente több ezer ministránst elvigyen Rómába, a Szentatyával való találkozásra. Ugyanakkor az éves találkozók alkalmával igyekszünk olyan előadásokat és műhelymunkákat tartani és kínálni a referensek számára, melyek kifejezetten az egyházmegyei ministránspasztorációt erősíthetik, és melyeket egy-egy egyházmegye ennyire specifikusan nem kínálhat. Fontos pillére munkánknak a regionális szintű ministránsokat megszólító programok anyagi támogatása. Jelenleg három nyelvcsoport működik a CIM keretében: német, francia és magyar. A nyelvcsoportok programjait, ha szerényen is, de valamelyest anyagilag is tudjuk támogatni. A ministránsreferensek közösségének évtizedek óta talán a legszebb gyümölcse az, hogy tudunk egymásról, kapcsolatban vagyunk egymással. Tudjuk azt, hogy Portugáliában ki foglalkozik ministránspasztorációval, Franciaországban milyen ötletek vannak születőben, vagy azt, hogy Luxemburg éppen milyen kihívásokkal küzd hitoktatás témában. Nyugat-Európa is látja és követi a kelet-európai sajátosságokat. Meglepődve bár, de elfogadják, hogy vannak magyar nyelvterületek, ahol csak fiúk ministrálhatnak, tudnak arról is, hogy Kelet-Európában a ministránsok nagy többsége nem csak akkor jár el szentmisére, ha éppen be van osztva ministrálni. Sokszínű az egyház, és ezt a ministránsokkal való munkában is jól lehet látni, tapasztalni. A ministránsok pedig majd Rómában élhetik ezt meg, és ünnepelhetnek együtt Ferenc pápával, függetlenül attól, hol élnek ezen a világon és milyen kihívásokkal kell szembenézniük otthon. Mert ami fontos, az az, hogy mindannyian Krisztushoz tartoznak és küldetésük van a mai világban, és nincsenek egyedül. Az egyház figyel rájuk, tud rólunk és szereti őket.

– Mit üzen a ministránsok közösségének az idei találkozó mottója?

– A 11. ministránszarándoklat mottóját Izajás prófétától kölcsönöztük: „Itt vagyok, engem küldj!“. Úgy véltük, ez a rövid mondat lényegre törően foglalja össze a hivatás lényegét. Hivatás nincs küldetés nélkül. A hivatás mindig válasz Isten hívására, és itt nem csak a papi és szerzetesi hivatásokra gondolok. Egy „itt vagyok“ állapot ismételt átélése, mely akár az Istenben való elmerülést, az Isten előtti éber egyszerű jelenlétet is kifejezi. Ez egy állandó történés, állandó készenlét, és jelenlét Isten előtt, mely a küldetés konkrét formáját előzi meg. A ministránsok is újra és újra átélik ezt az életben, persze más hangsúllyal, mint a felnőttek. Ők most gyakorolják be, hogyan válhat „az itt vagyok“ küldetéssé. Ők abban a korban vannak, amikor keresik az élet értelmét, hivatást választanak, példaképeket keresnek, kapaszkodót az életben. Szeretnénk ebben a keresésben nem egyedül hagyni őket, hanem melléjük állni és bátorítani őket arra, hogy a ministránsszolgálat által az „itt vagyok“ egyre inkább az Isten előtti jelenlétet fejezze ki és ebben a jelenlétben egyre inkább tettre kész, éber szívű emberekké váljanak.

– Hogyan áll össze a római program?

– A programot 2013 novemberében kezdtük szervezni. Elsőként mottót, majd logót választottunk. Ezt követően kezdődött el a program kidolgozása. A hivatás–küldetés dinamikájára épül fel a Szentatyával való találkozást megelőző színes program is, melynek témáját hivatás–utak címmel fogalmaztuk meg. A zene eszközével próbáljuk megszólítani a fiatalokat. Németországból Gregor Linssen és kórusa dolgozta fel a mottót, ezt adják majd elő. Erdélyből Kelemen Gábor az Új remény együttessel hoz értékes gondolatokat a témában, természetesen megzenésítve. Fehéroroszországból hét szeminarista zenél a fiataloknak, ők is arról mesélnek, mi a saját küldetésük, hivatástörténetük. Olaszországból Mimmo Lervolino atya, országszerte ismert énekes ugyancsak írt a témához egy dalt, melyet Rómában a ministránsoknak ajándékoz. Belgiumból a WestRim együttes népi motívumokkal díszített dalokat hoz Rómába, érdekes, szép zenéjükkel fogják mélyíteni a hivatás–küldetés gondolatát.

A színes nemzetközi hivatás–utak fesztivált követően Ferenc pápa vezeti az esti ima liturgiáját és áldásával bátorítja majd ministránsokat a szolgálatra. A közös program augusztus 4-én, délután 16 órakor kezdődik, a Szentatyát 18.30-ra várjuk és reményeink szerint 19.30-ig marad velünk a Szent Péter téren. Tudomásunk szerint a Vatikáni Rádió és a Vatikáni Televízió élőben közvetíti majd az eseményeket, így az otthon maradottak is bekapcsolódhatnak majd az ünneplésbe.

hirado.hu - MTI, Magyar Kurír
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • A woke imperializmus meleg fogadtatása
    Ha az embereknek meg lehet tiltani, hogy valakit a számukra ismerős néven említsenek, az arra utal, hogy a woke ideológia terjesztői már nem is palástolják autoriter hajlamaikat. Az ilyen gyakorlat a legrosszabb középkori igazságszolgáltatási szokásokra emlékeztet – írja Frank Füredi.
  • A Parlamentben nyílt meg a Kurultaj
    Több mint 20 nemzet képviselőjének jelenlétében a Parlamentben nyílt meg a Bugacon pénteken kezdődő Kurultaj hagyományőrző rendezvény.
  • A háborúk felelősei
    Kizárt, hogy Putyin (elemzést érdemlő) „dühe” ne játszott volna szerepet a támadási parancs előzményeként. Ő az, aki bármit csinált, a közvéleményt befolyásolni képes nyugati médiában csak és kizárólag negatív jelzővel illették, miközben elnöksége alatt a korábban szétzilált Oroszország újfent katonai és gazdasági hatalom lett – fogalmaz Földi László.
MTI Hírfelhasználó