Kedvezően változtak a diákhitel feltételei
Eddig több mint 360 ezren vették igénybe a diákhitelt, összesen 278 milliárd forint értékben – derült ki a Diákhitel Központ 2014-es jelentéséből. Bugár Csaba vezérigazgató a Napi Gazdaságnak elmondta, hogy a hitelt felvevők 97 százaléka pontosan törleszti a részleteket, elsősorban azok nem fizetnek, akik nem fejezik be a felsőfokú tanulmányaikat.
2015. július 29. 09:04

A tavalyi év végére meghaladta a 360 ezret a Diákhitel Központ eddigi ügyfeleinek a száma, a szervezet 2001-es indulás óta összesen több mint 278 milliárd forint hallgatói hitelt folyósított, ebből a tavalyi évben 16,8 milliárdot – olvasható a társaság éves jelentésében.

Bugár Csaba kifejtette, hogy ez a hitel felelős gondolkodást és döntést igényel a hallgató részéről, ennek a kialakítását, a szükséges pénzügyi ismeretek elsajátítását azonban már korábban el kell kezdeni, ezért a 2014-es országjáró előadó körútjukat folytatni fogják a gimnáziumokban és az egyetemi városokban. Hozzátette: szerencsés lenne, ha a diákok már a középiskolában is tanulnának pénzügyi ismereteket. Fontos megértetni, hogy ez nem egy piaci termék, hanem egy kiszámítható hitel, amelynek alacsony a kamata, és bármikor lehetőség van a külön díj nélküli előtörlesztésre, mivel nonprofit társaságként működik a szervezet – fejtegette Bugár Csaba. A vezérigazgató kiemelte azt a jogszabályi változást, amely kitolta az igénylők korhatárát, így február elsejétől 40 éves korig lehet kérni a diákhitelt, lehetővé téve ezzel, hogy a másoddiplomás képzéseken tanulók is éljenek a lehetőséggel.

A szervezet jelentése szerint a központ az előírásoknak megfelelően 0 forintos adózás előtti és szintén 0 forint mérleg szerinti eredményt könyvelt el 2014-ben.

A hallgatói hitelrendszerről szóló, módosított kormányrendeletnek köszönhetően tavaly november végétől kedvezőbb feltételekkel lehet törleszteni, mert 36 hónapig kérhetik indoklás nélkül az ügyfelek a törlesztőrészletük csökkentését. A hitelszerződést már nem 6, hanem 12 havi elmaradás után mondhatják fel.

A jelentés kiemeli, hogy a szabad felhasználású Diákhitel1 kamata a rendszer fennállása óta a legalacsonyabb szintre, 4,9 százalékra csökkent július 1-től. Az intézkedéstől azt várják, hogy növekedjen a diákhitelt felvevők száma – nyilatkozta lapunknak Bugár Csaba, a Diákhitel Központ vezérigazgatója. A képzési önköltség felhasználására fordítható Diákhitel2 esetében továbbra is 2 százalék az ügyfelek számára felszámított kamatláb, az ezen felüli részt az állam fizeti.

Az elmúlt években kevesebben élnek a lehetőséggel, amit részben a csökkenő hallgatói létszámmal, részben pedig a 2008-as válságot követő általános hitelellenességgel, a munkahellyel kapcsolatos biztos jövőkép hiányával magyarázott Bugár Csaba. Hozzátette, hogy a Diákhitel2-t felvevők aránya is nő, és a kamatkülönbség miatt sokan inkább ezt választják, mint a szabad felhasználású változatot. A közvélemény-kutatásokból kiderült, hogy jelentős a szülői ráhatás, a hitellel kapcsolatos döntést a diák a szüleivel közösen hozza meg, akik sok esetben inkább vállalják a gyermekük tanulmányainak finanszírozását, hogy ne kelljen hitelt felvenni – fogalmazott Bugár Csaba. A hitelt felvevők 97 százaléka rendesen törleszti az adósságát, egyharmaduk már teljesen ki is egyenlítette a tartozását. A nem fizetők elsősorban azok közül kerülnek ki, akik nem fejezik be a felsőfokú tanulmányaikat – tudtuk meg a vezérigazgatótól.

Nem kereshetnek a minimálbérnél kevesebbet a diákok

Egy múlt csütörtökön megjelent kormányrendelet rögzíti, hogy az iskolaszövetkezeteknek fizetendő szolgáltatási óradíj nem lehet kevesebb a minimálbér 1,178-szorosánál. A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége üdvözli a diákok érdekeit és az iskolaszövetkezetek piacát egyaránt támogató rendeletet – olvasható a szervezet közleményében. A kormányzatnak az iskolaszövetkezeteket érintő intézkedései sorában egy éven belül ez a harmadik, amely a szféra tisztulását, és ezzel a diákok jövedelemhez és szakmai tapasztalathoz jutásának biztonságát és lehetőségeik szélesítését célozza – áll a dokumentumban. A közlemény szerint a passzív hallgatói státussal rendelkezők munkavállalásának lehetővé tétele már idén nyáron több ezer diáknak jelent bevételi lehetőséget, a mostani intézkedés pedig garantálja, hogy a diákok biztosan megkaphassák legalább a minimálbért

Napi Gazdaság Online
MTI Hírfelhasználó