Halmy Kund: Cenzúra?
Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának (TKKO) működése, 1982
Nevezhetjük-e cenzúrának azt a rendszert, amely a késő Kádár-korban meghatározta a kulturális értékek létrehozóinak életét?
2015. július 27. 12:30

Voltak-e cenzorok, konkrét területekkel, meghatározott feladatokkal? A kulturális élet operatív irányítását kézben tartó MSZMP KB testület, a Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztály egyedül betölthette ezt a szerepet, vagy a pártállamban széttagoltan oldották meg a cenzori feladatot? Esetleg a döntések java részét még feljebb, a hatalom csúcsain, a KB Titkárságon hozták meg? Mennyire deformálta az alkotók munkáját az öncenzúra?

Egy rövid betekintésben lehetetlen vázolni azt a - maga korában is szinte átláthatatlanul rétegzett - hivatali rendszert, melynek fennmaradt iratanyaga több tízezer oldal, pártszervenként csoportosított dokumentumtömeg. A TKKO-n keresztül - figyelembe véve a többi MSZMP KB-hoz köthető osztály, bizottság, munkaközösség működését - csak egy szelete mutatható be a kommunista hatalomgyakorlás működési mechanizmusának, a döntéshozatal forrásainak és irányának. Ezen belül is kiindulópontnak 1982-t választottuk. Azt az évet, amikor a változások kezdete a felszín alatt, ha csak bizonyos megnyilvánulásokból is, de kivehető volt. A diktatúra utolsó stabil éve? Vagy lejtmenetének egyértelmű kezdete? Ez szemlélet és egyéni tapasztalatok kérdése.

A kultúra részterületeiről származó példák érzékletesek: az irányítás kifinomultságát és összehangoltságát jelzik, ugyanakkor a marxista-leninista dogmák végsőkig való érvényesítését, és a rendszerváltáson is túlmutató kommunista véd-és dacszövetséget is láthatóvá teszik.

A kötetet RETÖRKI adta ki és az Antológia Kiadó gondozásában 2015-ben jelent meg Lakiteleken, melyet olvasásra szívesen ajánlunk.

Halmy Kund történész, politológus. 2001-ben végzett az ELTE politikaelmélet és a Károli Gáspár Református Egyetem történelem szakán. 2001 és 2012 között a Terror Háza Múzeum szakmai munkájában vett részt, 2004 és 2012 között a múzeum kutatási osztályvezetője volt. Számos időszaki kiállítás anyagának gyűjtését koordinálta (Magyar Tragédia sorozat, kiállítások a hatvanas évek ifjúsági kulturális törekvéseiről, ill. az 1989-es határnyitásról, valamint a kommunizmus ázsiai hatásairól).Egyik legfontosabb munkája a Hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum szakmai anyaggyűjtésének koordinálása volt. 2006-ban abszolutóriumot szerzett a PPKE Történelemtudományi Doktori Iskolájában. 2012-14 között ösztöndíjas kutató, az állampárt érveléstechnikáját és kommunikációját kutatta a rendszerváltást megelőző és az azt követő években. 2013-tól a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet ás Archívum (RETÖRKI) kutatója.

gondola
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • „Késelés történt, agyonlőtték a gyanúsítottat”
    A „politikai korrektség” pszichoterrorja hatott. Egy újságíró agya áldozatul esett: meghibbant attól a megfeleléskényszertől, amelyet környezete kialakított benne. Nem merte leírni azt, hogy a tettes, a bűnöző, a terrorista.
  • Fontos adóügyi könnyítésekről döntött az Országgyűlés
    Több lényeges adóügyi változtatásról is határozott az Országgyűlés, ezekről Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek nyilatkozva úgy fogalmazott: a vállalkozások és a magánszemélyek meglehetősen nagy csoportját érintik, és egyszerre szolgálják a versenyképességet, a gazdaság újraindítását és a visszaélések visszaszorítását.
  • Kocsis Máté: „Nagy svindler” Gyurcsány Ferenc
    Nagy svindlernek nevezte Gyurcsány Ferencet a Fidesz frakcióvezetője, miután a DK elnökéről kiderült, hogy tőle függésben levő fiatalokkal akarta saját népszerűségét bizonyítani. Kocsis Máté már korábban is arra figyelmeztette az ifjú korosztályt, hogy keressenek rá, és meglátják, ki is az igazi Gyurcsány Ferenc. „Jó nektek, hogy titeket már nem vernek agyon, ha tüntetni mentek” – írta a kormánypárti politikus.
  • Az EU nem védi Európa déli határát a migránsok ellen
    A csempészhajók - szépítő kifejezéssel NGO-hajók - kiszolgálják az embercsempészeket, és taxiztatják a csempészésért vagyonukkal fizető, becsapott afrikaikat. Nem tudni, milyen érdekeltség bújik meg a háttérben, mert az Unió - ellentétben a józan ésszel - nem védi a kontinenst.
MTI Hírfelhasználó