Orvosolni kell az elhúzódó polgári perek problémáját
Az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy véli, ismétlődő probléma, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem képes ésszerű időn belül ítéletet hozni polgári peres ügyekben. Ugyan az a per, aminek kapcsán a bíróság ezt mondta, még nem jogerős, de ezt a problémát Magyarországnak a jogerőtől függetlenül orvosolnia kell.
2015. július 16. 12:39

Egy hat évig húzódó munkaügyi perrel összefüggésben az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön kimondta: ismétlődő probléma, hogy a magyar igazságszolgáltatás nem képes ésszerű időn belül ítéletet hozni polgári peres ügyekben, és ezt Magyarországnak orvosolnia kell.

A bíróság felhívta a figyelmet, hogy csak tavaly 24 esetben marasztalta el Magyarországot ésszerűtlenül elhúzódó ítélethozatal miatt, és 400 további ilyen ügy vár döntésre Strasbourgban. A konkrét ügyben a munkáltatójával jogvitában álló férfinak ítélt meg 1000 euró (308 ezer forint) kártérítést és 2400 euró perköltséget a strasbourgi bíróság.

Az ítélet egyelőre nem jogerős. Magyarországnak a döntés véglegessé válásától számított egy éven belül kell majd orvosolnia a túlzottan elhúzódó polgári peres eljárások problémáját. "Bár a bíróság üdvözli a magyar kormány erőfeszítéseit, hogy rendezze a túl hosszú polgári perek ügyét, megjegyzi, hogy a probléma a hatóságok által 2011-ben elfogadott reform óta is fennáll" - írta közleményében a bíróság.

A konkrét ügyben, amelyet egy Telkiben élő panaszos indított a magyar állam ellen, a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az eldöntendő kérdés nem volt bonyolult, és a peres felek sem akadályozták, hátráltatták különösebben az eljárást, viszont a magyar hatóságok nem jártak el kellő szorgalommal, hogy időben lezárják az esetet. A bíróság amiatt is elmarasztalta Magyarországot, hogy nem rendelkezik olyan jogorvoslati lehetőséggel, amely a túl hosszan húzódó ügyek felgyorsítását szolgálná.

A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a telki panaszos jogainak sérelme - mind az elhúzódó per, mind a jogorvoslati lehetőség hiánya - a magyar igazságszolgáltatás strukturális problémájából ered, ami az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétes gyakorlathoz vezet Magyarországon.

A bíróság hangsúlyozta, a tagállamok joga dönteni arról, hogyan hajtják végre az ilyen ítéleteket. Választhatnak aközött, hogy felgyorsítják az eljárásokat, vagy kártérítést fizetnek azoknak, akiknek a jogai ily módon sérültek. A bíróság mindazonáltal azt is világossá tette, hogy inkább az eljárások felgyorsítása volna kívánatos, a kártérítés akkor szerencsésebb, ha az eljárás már nagyon elhúzódott, és ez ellen utólag már nem lehet tenni semmit.

A bíróság azt is tudatta, hogy a strasbourgi döntésre váró 400 ilyen magyar ügyet egyelőre berekeszti, s kivárja, hogy Magyarország milyen módon rendezi a jelzett problémát.

hirado.hu - MTI
  • Márki-Zay Péter szintén Gyurcsány lekötelezettje
    Márki-Zay egyértelművé tette, mire lehet számítani tőle, amikor azt mondta: „Egy olyan közös programot fogok végrehajtani, amelyben a zöld- és a baloldali programelemek, sőt a liberálisoknak kedves pontok is megvannak. Szó sincs tehát arról, hogy egy konzervatív kormány alakulna.”
  • Miért nyitotta ki Soros „Pandora szelencéjét”?
    A nagyjából 12 millió dokumentum a világ harmincöt vezetője, köztük jelenlegi vagy volt elnökök, miniszterelnökök és államfők kényes ügyeit taglalta: többek között offshore vagyonok, korrupció, pénzmosás és nemzetközi adóelkerülés vádját fogalmazták meg ellenük.
  • Hunor–Magor-lovasszobrot lepleztek le Agyagfalván
    Hunor és Magor együtt cselekvése, egymásra utaltsága és testvéri szeretete üzenetet hordoz a székelység és a magyarság számára.
MTI Hírfelhasználó