Új alapokra helyezik a háziorvosi tevékenységet
A jövőben a kormány a patikai tulajdonváltáshoz hasonló államilag támogatott, kedvezményes kamatozású hitelkonstrukcióval segíti a praxiscserét. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott bevétel praxisvásárlásra is felhasználható lesz. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár szerint a cél az, hogy erős, korszerű alapellátás legyen az országban, amely új szemlélettel a népegészségügyi célokat szolgálja.
2015. július 8. 12:53

Az alapellátási törvény fő célja, hogy megoldást nyújtson a háziorvosi ellátás fő problémájára, az elöregedésre, amelynek elsődleges oka, hogy a fiatalokat nem vonzza ez a pálya. A KSH adatai szerint az ezredfordulón még 6729 háziorvos dolgozott az országban, 2013-ban már csak 6345. Ennél is jobban érzékelteti a probléma súlyát, hogy a praktizáló doktorok 40 százaléka már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, több mint egyharmaduk 60 éven felüli, és mindössze 17 százalékuk 45 év alatti. A többségük szeretne is élni a nyugdíjazás lehetőségével, ám mivel a háziorvosok a rendszerváltás óta vállalkozóként dolgoznak, és – a kedvezőtlen finanszírozás miatt – jellemzően minimálbérre vannak bejelentve, nem tehetik meg, hogy kiszálljanak. Eladhatnák ugyan a praxist, ha lenne rá vevő, ám a gyér kereslet miatt csak nagyon nyomott áron értékesíthetők. A fiatal háziorvosok többségének ugyanis nincs akkora jövedelme vagy olyan családi háttere, amivel lehetősége lenne egy praxis megvásárlására, és ebben piaci hitelek sem segítenek. Mindezek miatt mostanra annyira befagyott a piac, hogy csak a nagyobb betegszámú, fővárosi, illetve nagyvárosi praxisok tudnak gazdát cserélni.

Erre a paradox helyzetre nyújt megoldást, hogy a jövőben a kormány a patikai tulajdonváltáshoz hasonló, államilag támogatott, kedvezményes kamatozású hitelkonstrukcióval segíti a praxiscserét, valamint hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott bevétel ennek megvásárlására is felhasználható lesz.Ez az elképzelések szerint valamelyest orvosolhatja a betöltetlen háziorvosi helyek problémáját is. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet alapellátási igazgatóságának vezetője, Vajer Péter egy konferen­cián nemrég arról beszélt, hogy míg az utóbbi években jellemzően 180 körül volt azoknak a praxisoknak a száma, ahová legalább egy éve nem találtak háziorvost, a tartósan betöltetlenek száma idén váratlanul emelkedni kezdett, és már eléri a háromszázat. Amennyiben a jelenlegi tendencia folytatódik, 2018-ra számos térségben 50 százalékra emelkedik a betöltetlen körzetek aránya – idézte Vajer Pétert a Medicalonline szakportál.

A jövő évi költségvetés szerint 2016-ban további 10 milliárd forinttal bővül a háziorvosi praxisok finanszírozása, ami havonta újabb mintegy 130 ezer forinttal növeli a bevételeket. Míg az idei, ugyanilyen nagyságrendű összeget a háziorvosok jövedelmi helyzetének javítására, addig a jövő évi keretet már a háziorvosoknál dolgozó asszisztensek bérének növelésére szánják. Ezért abból a tervek szerint csak azok a praxisok részesülnek majd, amelyek igazolni tudják, hogy alkalmazottaikat jogszerű munkaszerződéssel és a más területen foglalkoztatott asszisztensekhez hasonló bérezéssel foglalkoztatják. A parlament korábban döntött arról is, hogy az önkormányzatok 2016-tól mentesíthetik a háziorvosokat az iparűzési adó megfizetése alól.

Az új alapellátási törvénnyel kapcsolatban Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár még korábban azt mondta: céljuk, hogy erős, korszerű alapellátás legyen az országban, és ez nemcsak arról szól, hogy legyen elegendő szakember, be legyenek töltve a praxisok, hanem hogy egy új szemlélettel, a népegészségügyi célokat szolgálja az alapellátás. Ennek érdekében azok a háziorvosok, akik más szakképzettséggel is rendelkeznek, annak megfelelő tevékenységet is végezhetnek az egészségbiztosítóval kötött szerződés alapján. Erre ösztönözni is fogják őket, hogy azt a beteget, akit nem szükséges, ne küldjenek tovább szakrendelőbe vagy kórházba. Az ezzel kapcsolatos változtatásoknál egy évek óta zajló mintaprogram tapasztalatait is figyelembe vette a szaktárca. Ennek segítségével négy hátrányos helyzetű észak- és kelet-magyarországi kistérségben, összesen 16 településen 32 ezer felnőtt és 10 ezer gyermek egészségügyi ellátását szervezik újjá, a gyakorlatban modellezve az alapellátás minőségi megújítását. Ebben új elem az erőforrások települések közötti megosztása: úgynevezett praxisközösségek segítenek abban, hogy mindenütt és mindenki a megfelelő szakemberhez jusson, akinek olyan eszközök állnak a rendelkezésére, amelyekkel az eddiginél magasabb színvonalú szolgáltatásokat, többek között szűréseket tud nyújtani az ott élőknek.

El kell számolni a pénzzel

Magyarországon jelenleg több mint 13 ezer szolgáltató végez egészségügyi alapellátási tevékenységet. Ezek összesen csaknem 12 500 orvost, illetve mintegy 16 ezer szakdolgozót foglalkoztatnak. A legtöbb szolgáltató (6355), valamint a legtöbb orvos (6425) és szakdolgozó (8010) a háziorvosi szolgálatoknál dolgozik. Az egészségügyi alapellátás továbbra is az önkormányzatok feladata marad, de minden hónapban el kell számolniuk a helyhatóságoknak arról, mire költötték az OEP-től e célra kapott pénzt. (Korábban problémát jelentett például, hogy az önkormányzatok által foglalkoztatott védőnőknek nem mindenhol fizették ki a béremelést.)

Napi Gazdaság Online
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
  • Református óvodát adtak át Sárospatakon
    Református óvodát adtak át Sárospatakon szerdán, a létesítmény a kormány anyagi támogatásával a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programja keretében épült fel.
MTI Hírfelhasználó