Többe kerülne, ha Görögország kizuhanna
Gazdaságilag előnyösebb az eurozónának, ha Görögország tag marad - mondta elemzői becslésekre hivatkozva az InfoRádió Aréna című műsorában Magas István. A Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének vezetője hozzátette: a drachmára való esetleges átállás 3-6 hónapig tarthat.
2015. július 7. 12:58

Bankházak elemzései alapján úgy tűnik, hogy az eurozóna országainak gazdaságilag jobban megéri bent tartani Görögországot, mint elengedni - fogalmazott a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének vezetője. Magas István hozzátette: ennek költsége is 100-200 milliárd eurós tétel, amelyet vagy fedezetként, vagy tartalékként kell biztosítani, ám Görögország kiugrása ennél is komolyabb károkkal járna.

"Ha Görögország kizuhanna, az összes olyan ország, amelynek tartozik, jelentős veszteséget szenvedne. Ezekkel a járulékos hatásokkal együtt az egy súlyosabb veszteség lenne."

Az euró kivezetése azt jelentené, hogy átmenetileg kettős valutarendszer működne. Az euró-drachma váltás fixált árfolyamon történne, ez azonban idővel tarthatatlanná válna, és törvényszerűen kialakulna egy fekete-árfolyam, így csak nagyon sok drachmáért lehetne ismét eurót venni - vélte Magas István. Hozzátette: így azok számára, akiknek a vagyona euróban van, ez komoly veszteségekkel járna. Az átállás pedig több mint fél évig is elhúzódhat.

"Az átmenet, ha elindulunk egy új drachmával, mire ott beállna egy olyan árfolyam, ami körülbelül jó, az három-hat hónap, elképzelhető, hogy akár egy évig is elhúzódhat, de a hat hónap jó becslés."

A tanszékvezető hangsúlyozta: az eurozóna képviselői - a népszavazás eredménye ellenére - fel fogják ajánlani a segítségüket Görögországnak.

"A kedd esti sajtókommüniké lesz feltehetően az az első üzenet, amely megmondja, hogy az eurózóna csúcsvezetői mit gondolnak erről az ügyről. Többször is elhangzott Jean-Claude Juncker szájából is, hogy a kapu nincs bezárva. Ha a legrosszabb forgatókönyv alakul is, segítséget fog ajánlani a görög népnek, mert tiszteli az akaratát."

Magas István megjegyezte: a tagországok ugyanakkor korántsem egységesek a görög féllel kapcsolatban.

"Ezt úgy kell elképzelni, hogy a pénzügyminiszterek ülnek egy hosszú asztalnál és vannak 18-an, plusz Görögország. Korábban is mindig az volt a helyzet, hogy mindenkinek meg kellett mondani, hogy tessék még a kalapba tenni pénzt, mert Görögországnak megint szüksége van rá. Az a szolidaritás, amit az eurózóna tagországok adófizetői mutatnak Görögország irányába, az véges. Országonként nem egységesen, de van egy pont, ami után muszáj azt az erőt mutatni, ami a bentmaradókat védi."

A Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszék vezetője szerint vannak még tartalékai Görögországnak, hogy hosszabb távon saját lábára tudjon állni. Magas István megnyugtatta azokat a nyaralókat, akik a dél-európai országba készülnek.
 
Hosszabb időre be kell zárni a görög bankokat, amennyiben az Európai Központi Bank nem folyósítja tovább a likviditási hitelt az ottani pénzintézeteknek - mondta a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszék vezetője. Magas István a szektor számára szerint egy állami ígéret valamit könnyíteni tudna a helyzeten. Hozzátette: az athéni kabinetnek még van mozgástere.
 
"A nyersanyag lelőhelyek ott a meleg tengereken is léteznek, és azoknak a kiaknázására is elindulnak már projektek. Anyagi előnyt is jelentene az a vezeték, ami átmenne Görögországon, ami hozná az orosz gázt. Ha arra gondolunk, hogy miből tud megélni egy ilyen remek földrajzi adottságokkal rendelkező ország, arra jutunk, hogy a turizmust kiszolgáló egyéb - pénzügyi, egészségügyi, stb. - iparágak felfuthatnak."
 
A Corvinus Egyetem tanszékvezető professzora megnyugtatta a Görögországban nyaralókat.
 
"Mindenki tudja, hogy kell vinni sok eurót a zsebben és akkor a dolog működni fog. Nem árt esetleg több, külföldi bankokra szóló bankkártya is. Jobb az óvatosság."
 
Magas István szerint a görög állami működést kell átalakítani, így hosszú távon lábra tudna állni a dél-európai ország.

InfoRádió
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó