Hétköznapi csoda bajai hajléktalanokkal
Három év alatt hajléktalanok közreműködésével újjávarázsoltak egy romos tanyát Baján. A birtokon, ahol korábban a gaz volt az úr, ma hatvan mangalicát, több mint húsz kecskét és körülbelül száz baromfit tartanak, emellett zöldséget és gyümölcsöt termesztenek. A programban eddig több mint egy tucat fedél nélküli, nehéz sorsú ember vett részt, közülük egy férfi a tanyán kapott állást, míg többen piaci alapon tudtak elhelyezkedni. Visszatértek az életbe.
2015. július 4. 09:06

– Oda is telepíteni kell majd villanypásztort, mert a szomszéd telek kerítését be fogják dönteni a kecskék. Nemcsak a mi tanyánkra kell vigyáznunk, hanem a szomszéd birtokokra is – mutat a távolba Bánné Kiss Erzsébet, a bajai Cédrus Református Egyesített Szociális Intézmény vezetője. A szervezet használatában levő, ma már virágzó tanya 2012-ben került a református egyház tulajdonába. − Amikor 2009-ben elindult a szociális intézményünk, szinte azonnal szerettünk volna egy saját tanyát. Sok idős ember és pszichiátriai beteg lakik nálunk, akik korábban családi házas környezetben éltek, és akiket nem látogatnak. Úgy gondoltuk, ha lenne egy takaros birtokunk, oda kijárogathatnának a lakóink – jegyzi meg Bánné Kiss Erzsébet.

Kérésük meghallgatásra talált, nem sokkal később jelentkezett náluk egy idős férfi, és felajánlotta a tanyáját, cserébe annyit kért, hogy beköltözhessen a Cédrus által fenntartott otthonba. A birtokot 2012-ben kapta ajándékba a református egyház, amely a bajai szociá­lis intézménye rendelkezésére bocsátotta az ingatlant. A tanya akkor nem volt körbekerítve, az épület romos állapotban volt, a terület parlagon hevert.

− Tudtuk, hogy az ingatlant fel kell újítani, és akkor jött az ötlet, hogy ehhez a hajléktalanjaink segítségét is igénybe lehetne venni. Először János és Tibor lakott kint, és keményen dolgozva csinosítgatták a birtokot. Elbontották a romos gazdasági épületeket, kigazolták a földeket, és amennyire tudták, rendbe tették a főépületet. Három év alatt pedig eddig jutottunk – tárja szét a karját mosolyogva Bánné Kiss Erzsébet.

Mára pályázati pénz segítségével újjáépítették a tanyát, karámokat építettek ki, ahol hatvan mangalicát, több mint húsz kecskét és körülbelül száz baromfit tartanak. Az állománynak köszönhetően tavaly több mint kétezer liter kecsketejet tudtak bevinni a konyhájukra, emellett tizenöt mangalicát dolgoztak fel. A kolbász és a szalonna nagy kedvenc az intézmény lakói körében. A birtokon egy puli és két gyöngytyúk vigyáz a rendre, utóbbiak állítólag éberebbek és hangosabbak, mint a kutya.

– A föld itt nem túl jó minőségű, ezért a terület egy részén lucernát vetettünk, ahol a kecskék legelnek. Ültettünk gyümölcsfákat is, de azok jelentős része kipusztult, csak néhány dió- és meggyfa maradt meg – jegyzi meg Bánné Kiss Erzsébet. − A csicsóka viszont kifejezetten jól érzi magát – veszi át a szót Puhl Péter, a Cédrus élelmezésvezetője. − Tavaly több mázsát felszedtünk a földből, mégis egyre nagyobb területen hajt ki. Az pedig ott a fogyatékos fiatalok veteménykertje, ők többek között napraforgót, uborkát, paprikát, csemegekukoricát, babot, hagymát és padlizsánt termesztenek – teszi hozzá.

A közfoglalkoztatással kombinált programban az elmúlt három évben tizenhárman dolgoztak a tanyán, öten kint is laktak. A többség becsületesen kitölti az idejét, csak egy-két hajléktalan szállt ki, és tért vissza a korábbi életéhez. - Azok közül, akik kint laktak, János ma már az intézményünk alkalmazottja, tanyagondnokként felügyeli a birtokot. Tibor hazaköltözött a szüleihez, egy férfi Komárom mellett, egy fémmegmunkáló cégnél kapott állást, de más is el tudott piaci alapon helyezkedni. Ez nem tűnik nagy eredménynek, de minden egyes ember, aki innen kikerül, egy megmentett élet – mondja a Cédrus vezetője. Hozzáteszi: nagyon sokat köszönhetnek a közfoglalkoztatásnak. S nemcsak azért, mert a program segítségével tudják foglalkoztatni a hajléktalanokat, hanem azért is, mert amióta van közfoglalkoztatás, lényegesen kevesebb nehéz sorsú ember jelentkezik náluk.

Bánné Kiss Erzsébet megjegyzi azt is, hogy ma már sokan elismerik a munkájukat. Követőkről azonban nem tud, bár arról hallott, hogy máshol is kísérletet tettek a tanyaprogram megvalósítására. − Tudok egy sikertelen próbálkozásról, ahol azért nem működött a dolog, mert magukra hagyták a hajléktalanokat a tanyán. Ez óriási hiba, mi folyamatosan figyelemmel kísérjük a munkájukat, segítjük őket. Szeretettel, türelemmel fordulunk hozzájuk, mindig megkérdezzük, mire van szükségük. Enélkül nem működik – jelzi a Cédrus vezetője.

Közben a tanyán a nagy meleg ellenére jó hangulatban dolgozik János és még három férfi, akik az átmeneti szálláson laknak. Egyikük, a cigány származású Gyuri, roppant hálás amiatt, hogy részt vehet a programban, szorgalmasan dolgozik. − Sokaknak nem szimpatikus a fizimiskám, így a kinti életben nagyon nehezen vagy egyáltalán nem kaptam munkát és albérletet. Itt viszont számítanak rám, és én is megbecsülöm magam – mondja büszkén.

Ezután János „otthonába” invitál minket. A kamrában felakasztva lógnak a nagy tábla szalonnák és a kolbászok, mindenütt rendet és tisztaságot tapasztalni, látszik, hogy van gazdája a tanyának. − Télen vendégül láttam itt a családot, a rokonaimat, birkapörköltet főztünk. Mindenki elismerően beszélt a munkánkról, ami jólesett. A Németországban élő lányommal is tartom a kapcsolatot, csirkéket nevelek nekik, ilyet kint nem kapnak, az biztos. Alig várom, hogy megint lássam, annál is inkább, mert jön az unoka – mondja boldogan János, aki csak amiatt panaszkodik, hogy előző nap felöklelte Zsiga, az újonnan érkezett bakkecske. A férfi ezután visszatér a többiek közé, és folytatják a munkát. Éppen magtárat építenek, ahol elraktározzák a gabonát az állatoknak. Készülnek a jövőre.

------------------------------------------

A befogadó falu sikerei

Hajléktalanprogramnak indult, majd településrehabilitáció lett a befogadó falu kezdeményezéséből, amelyet a Tutor alapítvány és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kezdett el 2004-benTarnabodon. A programban tíz fővárosi hajléktalancsaládot költöztettek a hevesi faluba, ahol házat és lehetőséget kaptak az újrakezdésre. Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője elmondta, az öt család még mindig a településen lakik, többen pedig azért költöztek el a faluból, mert máshol saját ingatlant vásároltak. - Tarnadobon jelenleg is óvodát, iskolát, gyermekházat és szociális szövetkezetet működtetünk, és nem engedjük el a programban részt vevő családok kezét sem - tette hozzá.

Borsodi Attila

Napi Gazdaság Online
  • Javaslat a Korrupcióellenes Munkacsoportnak
    A baloldali politikus ugyanis 2015. szeptember 29-én egy online újságnak az ügyre utalva a következőket mondta: „Amúgy nem azt mondtam, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Hanem azt, hogy az SZDSZ is tele van korrupciós ügyekkel. Fontos az az is.” Egészen különleges üzenet ez a veterán politikustól.
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • Gyorsan le kell győzni a gender-ideológiát
    Orbán Viktor „éles eszű, vicces, briliáns és teljesen magabiztos”, egyáltalán nem olyan, ahogy a nyugati média ábrázolja – írja az American Conservative című lapban Rod Dreher amerikai újságíró, a budapesti Danube Institute vendége, aki külföldi újságírók és kutatók kis csoportjának tagjaként csütörtökön részt vett egy beszélgetésen a magyar kormányfővel. Hozzáteszi: Orbán két órát töltött velük, és még a legkeményebb kérdésekre is tartalmasan válaszolt.
  • Dokumentumfilm Batthyány-Strattmann László életéről
    Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök, az esemény másik fővédnöke arról beszélt, hogy "ezekben a nehéz időkben" külön köszönetet érdemelnek azok, akik egy olyan embernek, mint Batthyány-Strattmann László, nemcsak az emlékét őrzik, hanem az életét és példáját is hozzáférhetővé teszik a mai társadalom számára.
  • Hazánk első szuperszonikus kutatórakétája
    Sikeresen startolt a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Aerospace Team által megépített megépített, 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakéta csütörtökön - közölte az MTI-vel pénteken a projekt főtámogatója, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
MTI Hírfelhasználó