Petíció az Európai Parlament elnökének
Felvidéki jogfosztottak aláírták Budapesten az EP elnökéhez címzett beadványt
Július 1-én lesz pontosan t esztendeje, hogy Pozsonyban elfogadták a felvidéki kisebbségeket súlyosan diszkrimináló Fico-féle törvényt.
2015. június 30. 16:33

Szlovákia miniszterelnöke ekkor jelentette ki a felvidéki magyarokról, hogy „nemzetbiztonsági kockázatot” jelentenek a szlovák államra.

Annak azonban, hogy most fogják postázni az Európai Parlament elnökének, Martin Schulznak a szlovákiai kisebbségeket ért súlyos jogsértésekről szóló beadványukat, más oka is van – hangsúlyozta Lomnici Zoltán Budapesten. A Magyarság Házában tartott sajtótájékoztatójukon az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy az említett törvény nemcsak a szlovák alkotmánnyal, hanem az uniós közösségi jogokkal is ellentétes. Bár a szlovákiai szlovák és magyar képviselők évekkel korábbi keresetét a szlovák taláros testület megkapta, ám a kassai székhelyű bíróság – több évig tartó halogatása után – idén februárban sem döntött az ügyben.

Ami a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság döntését illeti, a kettős állampolgárok kérelmében foglalt panaszok nem felelnek meg az Európai Emberjogi Egyezmény 34. és 35. cikkében részletezett elfogadhatósági feltételeknek, pedig a panaszosok olyan kérdéseket feszegettek, amelyek a stasbourgi bíróság hatáskörébe tartoznak, például egészségügyi ellátás állampolgársági alapon való megvonása. Lomnici Zoltán azt is elmondta, hogy itt most egyes bíró hozott döntést, megakadályozva, hogy az ügyben több bíróból álló tanács döntsön. A jogfosztottak ezért úgy döntöttek, hogy a harcot más nemzetközi fórumon kell tovább folytatni. Pont erre való tekintettel dolgozta ki Lomnici Zoltán az említett Martin Schulznak szánt beadványt. Majd az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke azt emelte ki, hogy annak ellenére, hogy az ukrán törvények is tiltják,

Kárpátalja 150 000 magyarjából 50 000 embernek, vagyis minden harmadiknak van magyar állampolgársága, míg Szlovákia félmilliós magyarságából kétezren sincsenek, akik felvették a magyar állampolgárságot. Csak mintegy hatvanan vannak, akik bejelentették, hogy a szlovák mellé a magyar állampolgárságot is felvették. Mindez arról árulkodik, hogy a Kárpát-medence országai közül Szlovákiában a leghatékonyabb a magyarság megfélemlítése. Erre további bizonyíték, hogy a legutóbbi népszámlálás során 120 000-rel csökkent a magukat magyarnak vallók száma a Felvidéken, vagyis arányait tekintve ma itt beszélhetünk a legdrasztikusabb mértékű magyarság-fogyásról térségünkben – hangsúlyozta Lomnici Zoltán. A Magyarság Házában tartott találkozón – Lomnici Zoltánon kívül – egyébként csupa olyan felvidéki magyar kapott szót, akik a pozsonyi hatóságok előtt nem féltek bevallani, hogy a szlovák mellé felvették a magyar állampolgárságot is.

Közülük Dolnik Erzsébet, a Magyar Közösség Pártjának volt parlamenti képviselője például egyike azoknak, akik a nyitrai területi rendőrkapitányságot is beperelték néhány, a szlovák személyi igazolvánnyal kapcsolatos, illetve más egyéb magyarellenes rendelettel kapcsolatban is. A nyugdíjas pedagógus azt is elmondta, hogy a szlovák hatóságok legújabb „ötlete”, hogy az alsó tagozatos, ún. alapiskolákban 2-3 órával kevesebb óraszámban tanítják a magyar nyelvet, miközben a szlovák nyelv tanításának óraszáma változatlan maradt, ami ismét a magyarként megmaradás esélyeit rontja. Ahogy Dolnik Erzsébet fogalmazott: „Szlovákiában van egy állandó diszkriminatív, magyar-ellenes törvényalkotás”, amiben a legrosszabb az, hogy már-már szinte mindenki természetesnek veszi.

„A magyarság vonatkozásában nem helyes a kisebbség szót használni, hiszen Kárpát-medencében kell gondolkodni, és a Kárpát-medencében a magyarság többségben van!” – hangsúlyozta Kassai Gyula lelkész, aki felvidéki magyarként szintén nyilvánosságra hozta, hogy – a szlovák mellé – felvette a magyar állampolgárságot is. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban – bár az ugyanúgy a szlovák államtól kapott keretből biztosítja munkatársai fizetését, mint az összes további szlovákiai felekezet – Kassai Gyula magyar állampolgársága nem váltott ki megütközést, sőt, még esperesnek is megválasztották – jelentette ki a felvidéki magyar református pap. Kassai Gyula megköszönte Lominici Zoltánnak, hogy négy éve képviseli ügyüket, hiszen bár ő nem tartozik azok közé, aki munkahelyét elvesztette, de tud olyanról, aki viszont – igen.

Lomnici Zoltán vendégei közül talán Fehér István révkomáromi tanár helyzete volt a legérdekesebb, hiszen ő állami alkalmazottként jelentette be, hogy a szlovák mellé magyar állampolgárságot is igényelt. Erre a Fico-törvény alapján a szlovák hatóságok felszólították, hogy szolgáltassa be személyi dokumentumait. Fehér István a szlovák alkotmányra hivatkozva erre csak a szlovák útlevele esetében mutatott hajlandóságot, de csak azért – mondta – mert mint észrevette – közben annak érvényessége lejárt, így most külföldre a magyar útlevelével jár. Attól eltekintve, hogy négy éve – a még ma is döntően magyar többségű és nyelvű felvidéki Révkomáromban három állig felfegyverzett szlovák rendőr jött be az iskolába és tett fel neki az óráján szlovákul kérdéseket, amire ő csak magyarul volt hajlandó válaszolni – az iskola autonómiáját sérteni már a csehszlovák szocializmus idején sem volt ildomos északi szomszédunknál – a szlovák hatóságok nem piszkálták. Persze, kérdés, hogy személyi igazolványának 2018-as lejártakor mi fog történni vele, hiszen bankszámlát nyitni, pénzügyeket intézni például Szlovákiában is csak érvényes személyi igazolvánnyal lehet.       

A cikk közlésének eredeti helyén:
http://www.felvidek.ma/kitekinto/magyarorszag/54656-peticio-az-europai-parlament-elnokenek

Gecse Géza
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó