Nőtt a születések és a halálozások száma is
Többen születtek és többen is haltak meg 2015 első négy hónapjában, mint egy éve ugyanebben az időszakban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
2015. június 24. 09:29

A KSH jelentésének adatai szerint 2015 első négy hónapjában 29 ezer 184 gyermek született, 3 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A születések száma mind a négy hónapban több volt, mint 2014-ben. Különösen a januári emelkedés volt jelentős, amikor az egy évvel korábbihoz képest 5,3 százalékkal növekedett az újszülöttek száma.

A halálozások száma 48 ezer 929 volt, ami nagymértékben, 12 százalékkal, számszerűen 5355-tel haladta meg a 2014. január-áprilisi értéket. A halálozások száma mind a négy hónapban magasabb volt az egy évvel korábbinál, a legnagyobb mértékű növekedést februárban regisztrálták, amikor 25 százalékkal többen haltak meg. A KSH jelezte: a halálozások számának növekedésében közrejátszhat a tetőző influenzajárvány és az előző évi alacsony érték.

A halálozások száma nagyobb mértékben emelkedett, mint a születéseké, így a természetes fogyás a 2014. január-áprilisi 15 ezer 227-tel szemben 2015 első négy hónapjában 19 ezer 745-re nőtt.

A KSH tájékoztatása szerint 2015. január-áprilisban az anyakönyvezett 7297 házasságkötés 6,9 százalékkal, számszerűen 468-cal haladta meg a 2014. január-áprilisi értéket. Mind a négy hónapban többen kötöttek házasságot, mint az előző év azonos időszakában. Különösen az esküvői szezonon kívül eső januárban regisztráltak jelentős emelkedést, amikor 13 százalékkal többen kötöttek házasságot, mint egy éve.

Közölték: ezer lakosra 9 élve születés és 15,1 halálozás jutott. Az előbbi 0,3, az utóbbi 1,7 ezrelékponttal magasabb a 2014. január-áprilisinál. A természetes fogyás mértéke (1,4 ezrelékponttal) 6,1 ezrelékre emelkedett. Az év első négy hónapjában ezer élve születésre 3,9 csecsemőhalálozás jutott, ami 1,0 ezrelékpontos csökkenés az előző év január-áprilisihoz hasonlítva. A házasságkötési arányszám 2,3 ezrelékes értéke 0,2 ezrelékponttal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
 

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó