A klímaváltozás hatása a világ élelmiszer-ellátására és a kereskedelmére
A globális felmelegedés alapjaiban változtatja meg hol és hogyan termeljük meg az élelmünket, hatására csökkenhet bizonyos mezőgazdasági termények táplálkozás-élettani értéke.
2015. június 18. 14:09

Ezt állapította meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legújabb jelentése, amely egyúttal kitér arra is, mit jelentenek mindezek az éhezés és szegénység elleni küzdelem és a globális élelmiszer-kereskedelem szempontjából.

A Klímaváltozás és élelmiszerellátó rendszerek című kiadvány az elmúlt húsz év legfontosabb, a klímaváltozás helyi és világszintű hatásait vizsgáló, az élelmezésügyre és mezőgazdaságra fókuszáló kutatásait és megállapításait foglalja össze.

„A klímaváltozás egyre komolyabb fenyegetést jelent a globális élelmiszer-ellátásra és a helyes táplálkozással kapcsolatos célok elérésére, ezért azonnali és összehangolt válaszra van szükség…,” hívta fel a figyelmet a kötet előszavában a FAO természeti erőforrások osztályának igazgató-helyettese Maria Helena Semedo.

„Több figyelmet kellene fordítani a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő ösztönzőkre, például a kereskedelemre, amely előlendítheti a világ élelmiszer-termelésében jelentkező negatív hatások elleni küzdelmet,” olvasható ugyanitt.

Mezőgazdaság és az élelmiszerellátás nyomás alatt

A klímaváltozás tovább nehezíti a mezőgazdasági termények, élelmiszer, takarmány és üzemanyagok iránti kereslet kielégítését, ami a gyarapodó népesség és az egyre magasabb jövedelemszintek miatt amúgy is gyors ütemben növekszik.

A mezőgazdaság ki van téve a helyi időjárási viszonyoknak és emiatt a klímában bekövetkező változás különösen erősen hat rá.

Az egyenlítő környékén a melegebb és egyúttal szárazabb környezeti viszonyok negatív irányba módosíthatják a termésátlagokat, miközben a visszafogott hőmérséklet-növekedés, rövidtávon, előnyös lehet a mezőgazdasági termelésre.

„A klímaváltozás valószínűleg növelni fogja a globális egyenlőtlenségeket, mivel a negatív hatásait leginkább a kevésbé fejlett és ezért sérülékeny országok kénytelen elszenvedni a legerősebben,” mondta a kötet szerkesztője, Aziz Elbehri, a FAO kereskedelmi és piaci osztályának munkatársa.

A könyv nem csak a jelenség következményeit veszi sorra, azt is vizsgálja, hogy bizonyos klímaváltozás ellen tett lépések milyen mellékhatásokkal járhatnak. Jelenleg a növényi alapú bioüzemanyagok bár megújuló erőforrásnak számítanak, mégis az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését idézhetik elő az azzal együtt járó erdőirtások révén.

Fenyegetés a táplálkozásra, az egészségre és a vízkészletekre

A könyvben olvashatunk a klímaváltozás egészségre és táplálkozásra gyakorolt lehetséges hatásairól is, vagyis a rejtett éhezés, a krónikus vitamin- és ásványianyag-hiány és az elhízás egyre gyakoribb előfordulásáról.

A magasabb szén-dioxid koncentráció (az emberi tevékenység által a legnagyobb mennyiségben a légkörbe juttatott üvegházhatású gáz) csökkenti a cink-, vas- és fehérje-tartalmat a világ legfontosabb gabonáiban, mint a búza vagy rizs, miközben emeli azokban a keményítő és a cukor arányát.

Ennek elementáris táplálkozás-élettani és egészségügyi következményei lehetnek. Indiában, ahol a vidéki lakosság közel harmada nem jut elegendő fehérjéhez, az élelmiszerek alacsonyabb fehérjetartalma komoly problémákat okozhat.

Egy további probléma, amire felhívja a figyelmet a kiadvány, a klímaváltozás által súlyosbított vízhiány, ami egyúttal csökkenti az élelmiszer-termelési kapacitásokat is, szintén komoly kihívás elé állítva az emberiséget az élelmezés-biztonság, táplálkozás és egészségügy terén.

A legújabb kutatások már vizsgálják az étrendváltozás hatását az öntözéses és az esővízen alapuló termelésre. Egyes tudósok szerint kevesebb állati eredetű termékek fogyasztása révén a megspórolt vízmennyiséggel világszerte akár 1,8 milliárd embert is el lehetne látni élelmiszerrel.

Az édesvízre nem épp úgy tekintünk, mint egy árucikkre, hanem inkább egy természetes, adott földrajzi területre jellemző erőforrásra, amelyhez a hozzáférés jogilag, gyakran állami intézmények által van szabályozva. Éppen ezért egy okos egyensúlyra kell törekedni a piaci szabályozók és állami intézmények között, áll a kiadványban, hogy megőrizzük vizeinket – hozzáférhető formában.

Kereskedelmi folyamatok

A kiadványban bemutatásra kerülnek olyan tanulmányok is, melyek a jövőben a kereskedelem bővülését várják: a közepes és magas szélességi fokokon fekvő területekről az alacsonyabbak felé, ahol a termelési és exportkilátások várhatóan romlanak.

Az egyre szélsőségesebb időjárás, akár aszályok vagy trópusi ciklonok formájában, szintén hátrányosan érintheti a kereskedelmet, akadályt képezve a szállítmányozás, az ellátási lánc és a logisztika számára.

Igaz, a világpiac segíthet az árak és a készletek kiegyenlítésében és akár alternatív opciókat is kínálhat a klímaváltozás által súlyosan érintett területek lakóinak, de a kereskedelem önmagában, állítja a jelentés, nem old meg minden problémát. Emellett szükség lenne helyi szintű alkalmazkodási stratégiára is, hogy országok és régiók ne váljanak importfüggőkké, kiszolgáltatva az árak ingadozásának. Egy másik idevágó feladat a kereskedelmi politikák összehangolása az éghajlati célkitűzésekkel, hogy az akadálymentes kereskedelem adaptációs szerepét betöltve ne akadályozza az alkalmazkodást segítő törekvéseket.

Strukturált párbeszéd

A kötet szerzői javaslatot tettek egy strukturális párbeszéd elindítására a különböző érintettek, tudósok, döntéshozók, a civil társadalom képviselői és a privát szektor bevonásával, hogy felmérjék és ellenőrizzék a klímaváltozás globális, regionális és helyi hatásait és az így létrejövő tudásbázissal támogassák a politikai lépéseket.

Ennek formája lehet akár egy online fórum a klímaváltozás következményeiről és bizonyítékairól a mezőgazdaság és a kereskedelem illetve élelmezési biztonság esetében. Egy ilyen fórum támogatást nyújthatna a politika-alkotásban és kezdeményezésekben, melyek az élelmezési és táplálkozási biztonság javítását tűzik ki zászlajukra, és ez a legmegbízhatóbb forrássá válhatna az éghajlatváltozás különböző szintű hatásairól.

fao.org
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
  • Dömötör Csaba: csak most jön a neheze!
    A koronavírus-járvány neheze csak most jön, amikor a csoportos megbetegedések szakaszát minden bizonnyal felváltják a tömeges megbetegedéseké - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
  • Állítsuk meg a gyűlöletvírus terjedését!
    Rév István, a Soros-birodalom egyik legbefolyásosabb szürke eminenciása a házi lapjukat, a Magyar Narancsot felhasználva indítja el útjára a rágalmat, miszerint az országos tisztifőorvos „nem szakember”.
  • Hollik: hazudik az ellenzék az EU-s támogatásról
    Az ellenzék ismét hazudik, amikor azt állítja, hogy az Európai Unió támogatást biztosít Magyarországnak a koronavírus elleni védekezéshez - közölte a Fidesz kommunikációs igazgatója szombaton.
MTI Hírfelhasználó