Fordulat előtt Magyarország nemzetközi megítélése
Fordulat állhat be a magyarországi közjogi változások nemzetközi megítélésében.
2015. június 12. 14:42

Míg az Európai Parlament és az Európa Tanács szakbizottságai továbbra is politikai alapon vonnak le helytelen következtetéseket, a legutóbbi időszakban más nemzetközi fórumok már jóval kiegyensúlyozottabb, a valósághoz közelebb álló véleményeket fogalmaznak meg Magyarországról. Így nemrégiben az amerikai Kongresszus egyik albizottságának tagjai méltatták az Alaptörvényt, illetve annak adósságfékkel kapcsolatos szabályait, most pedig a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) adott ki egy, a magyar közjogi változásokat, törvénymódosításokat tényszerűen értékelő jelentést.

A DGAP elemzésének „újítása”, hogy – a más, hasonló szervezetek által megfogalmazottaktól eltérően – „egyszerűen” helytállóan idézi és értelmezi a vonatkozó jogszabályhelyeket. Így például a nemzetközi szervezetek közül talán elsőként az Alkotmánybíróság „hatáskör-korlátozásával” kapcsolatban kiemelik, hogy a testület az új, átmeneti szabályok ellenére milyen esetekben járhat el teljeskörűen, vagy azt, hogy az alkotmányos szabályok tartalmi felülvizsgálatára eddig sem volt lehetősége. A testülettel kapcsolatban azt is helyesen állapítják meg, hogy a bárki által kezdeményezhető alkotmányjogi panasz eltörlésével az alkotmányozó a jogi szakma – így például az Alkotmánybíróság – kérésének tett eleget.

Az eddigi kritikus ország-jelentésekben rendszeresen visszatérő elem volt az alkotmányozási folyamat illegitim volta és a kétharmados törvények aktuális kormányhatalmat „bebetonozó” túlsúlya is. Ezzel szemben a DGAP végre helyesen mutat rá arra, hogy az Alaptörvény elfogadásához a legitimációt a Fidesz-KDNP 2010-es kétharmados választási győzelme szolgáltatta. Azt is kiemelik, hogy a korábbiakhoz hasonló számú sarkalatos törvények a rendszerváltás óta részét képezik a magyar közjogi rendszernek és hosszabb távon valójában korlátozzák a végrehajtó hatalmat – ezzel éppen erősítve a demokratikus rendszert.

Az is újdonságnak számít a hasonló jelentésekhez képest, hogy a DGAP kitér az új választási rendszer megalkotásához vezető valós okokra: így arra, hogy az új választókerületek megalkotása 2005 óta váratott magára, melyre az akkori kormánytöbbségnek egyszerűen nem volt meg a megfelelő felhatalmazása, de azt is hangsúlyozzák, hogy a bevezetett győzteskompenzáció külföldi példák alapján összhangban van a demokratikus alapelvekkel. Az egyik legtöbb vitát kavaró szabályozási tárgykör, az új médiatörvény okán kevés helyen írták le azt, amit a DGAP friss jelentésében: azt az egyébként a jogszabályok által világosan deklarált tényt, hogy a Médiatanács tagjait az ORTT-hez hasonlóan az Országgyűlés választja.

A kisebbségek védelme kapcsán pedig a dokumentum beidézi az Alaptörvény egyik, a magyarországi gyűlöletbeszéd szankcionálatlanságát gyakran emlegetők által „elfelejtett” passzusát, mely előírja, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Összességében tehát az látható, hogy Magyarország új Alaptörvényének és fontosabb új törvényeinek kiegyensúlyozott értelmezéséhez nem kell több, „csak” azok elolvasása és szöveghű értelmezése.

Az Alkotmánybíróságról és annak hatáskörváltozásáról „Természetesen azt sem lehet elvitatni, hogy az emberi méltósággal és számos más alkotmányos alapjoggal összefüggésben a magyar Alkotmánybíróság ma is gyakorolhatja normakontroll-hatáskörét költségvetési és pénzügyi kérdésekben is”. „Az a gyakorlat pedig, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányszöveg és annak módosításai felett csak formai, nem pedig tartalmi kontrollfunkcióval bír, eddig is ebben formában érvényesült Magyarországon, az új Alaptörvény mindössze újra kodifikálta azt”. „Egyébként a magyar Alkotmánybíróságot nem fosztották meg a hatásköreitől, bár egyesek nyilvánvalóan átalakultak”. „A magyar jogásztársadalom egy jelentős része támogatja az actio popularis absztrakt normakontroll megszüntetését, mivel jelen körülmények között elégségesnek vélik, ha egy jogszabály alkalmazásának konkrét érintettjei kezdeményezhetnek eljárást alkotmányjogi panasz formájában.” „Az az általános állítás tehát, hogy az új Alaptörvény e tekintetben a jogállamiság elvét alapvetően aláásná, nem tűnik fenntarthatónak.”

Tóth Kata

Napi Gazdaság Online - MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
MTI Hírfelhasználó