Megint sumákol a Népszabadság
A Népszabadság szerint az olvasói egyetértenek a melegfelvonulás megtartásával; a szavazásról készült megannyi képernyőfotó azonban egészen más eredményt mutat, az ezzel kapcsolatos magyarázkodásuk pedig érdekes kérdéseket vet fel.
2015. június 11. 21:58

A Népszabadság online kiadása szokásos heti szavazásán arról kérdezte olvasóit – „Tarlósékat a melegek zavarják, a fasizmus már nem annyira” című cikkük kapcsán –, hogy zavarja-e őket, hogy „a Budapest Pride résztvevői végigvonulnak az Andrássy úton?”

Azt is ígérték, hogy a szerdai Népszabadság lapcikkben nyilvánosságra hozzák az eredményt – így is tettek, a lapcikkben közölték, hogy a Pride megtartása mellett szavazók hajszállal – 2 százalékkal – megelőzték a melegfelvonulást ellenzők táborát, azaz 51 százalék szavazott a melegfelvonulás mellett, 49 ellene.

Csakhogy mintegy féltucatnyi, a szavazás állásáról különböző időpontokban készült printscreen mond ellent ennek a számnak, mivel mindegyik azt mutatja, hogy a Népszabadság online kiadásának olvasói ennél jóval elutasítóbbak: a „legmelegbarátabb” eredmény is 69 százalékos elutasítottságot, és 31 százalékos elfogadást mutatott csak, az egyértelműen iránymutató szándékú cikk ellenére.

Lássuk az eredményeket

A Vigyázó blog a szavazás állásáról három időpont kapcsán közölt eredményeket:
– kedden 15 órakor 1471 igen (69 százalék), 666 nem (31 százalék) volt az állás
– 17 óra 30-kor 4896 igen (76 százalék) és 1524 nem (24 százalék)
– 20 óra 15 perckor már nem változott az arány (6816 igen, 2185 nem).

Az Origo szerdán 12 órakor – tehát a szavazás közzététele után 26 órával – azt írta, „az eddig válaszolók 3/4-e igennel szavazott”, azaz akkor sem következett be törés a tendenciában.

Az Alfahír szerda délután 16 óra 17 perckor tett közzé képernyőfotót a szavazásról, ekkor 11 531 (77 százalék) volt az „igen”, 3451 (23 százalék) pedig a „nem” szavazatok száma.

Sőt, a nemrég még mindig nyitott szavazás állása csütörtökön 11 óra 32 perckor 15 334 igen (78 százalék) és 4305 nem (22 százalék) szavazat volt, fél órával később 15 410 és 4330 volt az állás (azaz lényegében az arányok változatlanok maradtak), illeszkedve a „nem”-ek lassú visszaszorulásának tendenciájához.

Matematikai furcsaság

Ezek ismeretében nehéz elképzelni, hogy bármikor lett volna olyan szavazatállás, amelyre igaz lett volna a nyomtatott Népszabadság által közölt arány. Az újságnál a lapzárta időpontja 22.30, ekkorról sajnos nincsen elérhető képernyőfotó; támpontot a lapzárta előtt 2 óra 15 perccel készült Vigyázó blog-féle printscreen ad (76-24 százalékos „igen” vezetéssel), valamint a másnap déli Origo-cikk arról, hogy a szavazók háromnegyede az „igenre” szavazott, azaz előtte is, utána is hasonló arányban vezetnek a melegfelvonulást nem támogató olvasók.

Lenullázták az eredményeket

A történet itt még nem ért véget; a Népszabadság Online ugyanis gyakorlatilag elismerte, hogy szavaztatás közben előfordult, hogy lenullázta az eredményt. Saját Facebook-oldalukon a szavazáshoz tartozó cikk posztja alatt ugyanis az egyik kommentelő megosztotta az Alfahír hírportálnak a furcsa szavazatszámlálásról készült cikkét, amire a NOL ma reggel kommentben úgy reagált: „Nem egészen világos, miért lenne tisztességes az a szavazás, amelyre robotokat szabadítottak. Nem a vélemények miatt kellett újraindítani, hanem a támadás miatt.” Azaz a NOL szavazórobotokra hivatkozva elismerte az Alfahír lenullázásról szóló értesüléseit.

Cikkcsere, magyarázkodás

Sőt, a portál később, ma délelőtt a szavazást tartalmazó cikkét lecserélte (ezzel a szavazást is elérhetetlenné téve) egy olyanra, amelyben azt írta: bár sokan hazugsággal vádolták meg őket, „a szavazást azonban egy rendszerhiba miatt meghekkelték, a Népszabadság – észlelve a rendszerhibát – az utolsó, manipuláció nélküli állás eredményét ismertette”. Hozzátették: „Ha az igenek lettek volna akkor többségben, annak az eredményét tette volna közzé.”

Ennek kapcsán telefonon sikertelenül próbálta az MNO elérni az orgánumot, az e-mail-re pedig a cikk megjelenéséig nem válaszoltak.

Az MNO kérdései a következőek voltak:

– Mi volt az „utolsó, manipuláció nélküli állás” időpontja, ekkor hányan szavaztak igennel és hányan nemmel a feltett kérdésre?

– Hányszor és mikor nullázták le a szavazás eredményeit?

– Történt már ilyen szavaztatásnál hasonló hekkelés? Bevett gyakorlat ilyenkor az utolsó, hitelesnek megítélt eredmény közlése?

– Miért nem jelezték a szavazatok lenullázásának tényét, miért nem zárták le a szavazást korábban, csak a botrány kirobbanásakor?

– Mivel magyarázzák, hogy továbbra is jól dokumentálhatóan érkeztek szavazatok a már ismert, 70 százalék fölötti arányban?

– Amint választ kap az MNO, természetesen azokkal kiegészítve frissíti a cikket.

MNO nyomán
  • Jogi bástyákkal is védeni kell a család intézményét
    Vejkey Imre: Minket azért akarnak kiközösíteni, mert megvédjük a családokat és a gyermekeket, mert nem engedjük a család relativizálását! Egyetértünk Ferenc pápával, aki budapesti látogatása során búcsúzóul azt üzente a magyaroknak és az egész világnak, hogy „a család apából, anyából és gyermekekből áll, pont”.
  • Megújul a pápai katolikus nagytemplom
    Jövő tavasszal megkezdődik a pápai katolikus nagytemplom megújítása. Elsőként a templom külseje újul meg, a tervek szerint 2023 tavaszára - közölte a Veszprémi Főegyházmegye érseke kedden a Veszprém megyei településen.
  • Bethlen István országépítő munkája
    Meggyőződésem, hogy Bethlen Istvánnak és kormányának évtizedeken át méltatlanul zárójelbe tett, sőt, elhazudott országépítő munkája hasznos válaszokat adhat azokra a kérdésekre is, amelyekkel saját korunk kihívásai szembesítenek bennünket - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Bethlen-kormány megalakításának 100. évfordulója alkalmából szervezett keddi konferenciára írt köszöntőjében.
MTI Hírfelhasználó