Sóbánya, a kormány bevándorlás-politikája és Trianon is téma volt
Magyar felszólalók az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén, az úgynevezett egyperces felszólalások sorában, hétfőn késő este.
2015. június 9. 15:03

A fideszes Bocskor Andrea Aknaszlatina sóbánya-település elhanyagolt állapotáról, a DK-s Molnár Csaba a bevándorlással kapcsolatos magyarországi "plakátháborúról", a jobbikos Morvai Krisztina pedig Trianonról beszélt.

A kárpátaljai származású Bocskor Andrea, aki a Fidesz színeiben szerzett EP-képviselői mandátumot, az ukrán-magyar-román határ közelében található, Ukrajnához tartozó Aknaszlatina elhanyagolt állapotára, és a Tisza töménysóoldattal való folyamatos szennyezésére hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy Aknaszlatina Európa legkiterjedtebb sómezője fölött jött létre. A kilencvenes évektől a sóbányák műszaki állapota egyre romlott, a rendszeres pénzhiány veszélybe sodorta a sóbányák vízbetörés-védelmének a hatékonyságát. Rendszeressé váltak a bányaomlások, hatalmas méretű kráterek keletkeztek a sóbányák közelében, közvetlenül veszélyeztetve a település lakosait és infrastruktúráját.

Bár a sóbányák működését beszüntették, mára az omlások hatalmas méreteket öltöttek. Az ukrán hatóságok a megoldást a lakosság kitelepítésében látják, 45 kilométernyire a jelenlegi sóbányától.

"A lakosság nem fogadja el ezt a kitelepítést, ezért itt az utolsó pillanat, hogy segítsünk ennek az ökológiai és szociális katasztrófának a megakadályozásában" - mondta Bocskor Andrea.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője arról beszélt, hogy a magyar kormány "egymillió euró közpénzt felhasználva egy bevándorlóellenes, idegengyűlölő óriásplakát-kampányt indított szerte az országban". Ez - folytatta - óriási felháborodást váltott ki a magyarokból, "valóságos nemzeti mozgalom indult azért, hogy ezeknek a plakátoknak legalább az idegengyűlölő részeit átfessék".

Reakcióként a magyar rendőrség elrendelte a plakátok védelmét. Civil ruhás nyomozókat rendeltek ki melléjük szerte az országban, sőt még az ott meglévő ujjlenyomatok rögzítését is elrendelték - mondta a szocialista EP-frakcióban politizáló képviselő. Szerinte "ez a fajta rendőri fellépés nyilvánvalóan túlzó és aránytalan", és az Európai Parlamentben el kell ítélni.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője arra emlékeztetett felszólalásában, hogy június 4-én volt a trianoni békediktátum aláírásának 95. évfordulója.

"Nekünk, magyaroknak ez gyásznap. A győztesek igazságtalan diktátuma az első világháború végén hazámat, a háborúért nem felelős Magyarországot büntetésből brutálisan szétdarabolta: elvették területeink kétharmadát, három és fél millió magyart hajtottak idegen államok uralma alá. Mi, magyarok ebbe soha nem nyugszunk bele, soha nem fogadjuk el" - mondta.

Morvai azzal érvelt, hogy az önrendelkezés joga minden népet megilleti, "de ezt a magyaroktól a mai napig megtagadják, holott az elmúlt három évtizedben számos európai nép élhetett vele, önálló államot alkothattak, egyesülhettek az anyaországgal, vagy területi autonómiát valósíthattak meg".

MTI
  • Az amerikai recept nem másolható
    Szakítanunk kell azzal széles körben elterjedt nézettel, amely szerint az alapító atyák, az unió létrehozói alulról építkező, a nemzetek szuverenitására épülő, konföderatív európai közösség létrehozásában gondolkodtak. Ez az állítás nem állja meg a helyét, sőt inkább az ellenkezője az igaz.
  • Salvini: a Conte-kormány elárulta Olaszországot
    Giuseppe Conte miniszterelnök "eladta" Olaszország szuverenitását és gazdasági érdekeit, és ezért "Macron és Merkel vállveregetését" érdemelte ki. Conte azért nyitotta meg a kikötőket, mert "ezt ígérte az EU-nak, és ezért cserébe ismét kormányon maradhatott" - hangoztatta Salvini. Megjegyezte, hogy a Conte-kormány ezzel nem "Salvini, hanem 60 millió olasz ellen" cselekszik.
  • A szélsőség "úgynevezett magyar értékekről" nyerített
    Nincsenek magyar értékek, a magyar etnikum semmivel sem járult hozzá a kontinens gazdagításához az elmúlt ezeregyszáz évben.
MTI Hírfelhasználó