Retörki könyvek az aczéli kultúrpolitikáról
Az Aczél-korszak kultúrpolitikájából, köztük a Nemzeti Színházban 1981-ben lezajlott pártvizsgálat dokumentumaiból összeállított kiadványokat mutattak be a Retörkiben.
2015. május 27. 19:37

Halmy Kund, a Retörki történésze által készített "Beszéljenek az iratok - Szemelvények az MSZMP KB Kultúrpolitikai és Művelődéspolitikai Munkaközösségének iratanyagaiból (1976-1988)" című kötetet a Nemzeti Emlékezet Bizottsága adta ki, a "Cenzúra? - Az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának működése, 1982" című kötetet pedig a Retörki.

A Cenzúra? című kötet dokumentumok és magyarázó kommentárok segítségével mutatja be az osztály működését, vezetőit és munkatársait, valamint néhány korabeli témában készült iratait, így például a cigánykérdéssel, az egyetemi hallgatók hangulatával vagy a párttaggá neveléssel kapcsolatban.

A kötetben olvashatók a Nemzeti Színházban 1981-ben folytatott pártvizsgálat iratai is, melyekből kiderül többek között, hogy "a pártvezetőségnek mint testületnek nincs tekintélye, súlya. (...) A pártszervezet szervezeti élete gyenge. Két év alatt mindössze két taggyűlést tartottak."

Az iratokban szó esik arról az esetről, amikor 1982-ben Gobbi Hilda színésznő egy könyvet készített, ám egy részletét, mely Kádár Jánosról szólt, a felsőbb szerveknek is bemutatták. A dokumentumok között vannak a korabeli minősítés szerint szigorúan titkos iratok, így például az a levelezés, melyből kiderül: 1980-ban Jürgen Habermas, a korszak NSZK-ban élő jelentős baloldali filozófusa visszautasította, hogy a Magyar Tudományos Akadémia díszdoktorrá nevezze ki.

A Beszéljenek az iratok című kötetről szólva Csatári Bence történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának munkatársa elmondta: az 1971-ben létrejött kultúrpolitikai munkaközösség foglalkozott például a művészetkritika kérdéseivel, az amatőrművészeti mozgalmakkal, köztük a táncház mozgalommal, melyet a tűrt kategóriába sorolt a korabeli vezetés mondván, hogy inkább ott legyenek a fiatalok, mint a kocsmában vagy egy P. Mobil koncerten.

A pártállam hivatalos ideológiájának, a marxizmus-leninizmusnak az oktatása kapcsán a kötetből kiderül, hogy 56 felsőoktatási intézmény 94 tanszékén 832 főállású 196 félállású 177 óraadó és 39 tudományos munkatárs foglalkozott a területtel - mondta a szakember.

Csatári Bence megjegyezte: a dokumentumok nyelvezete, stílusa is sokatmondó. Az 1980-as évek elejének romló helyzetére például úgy utaltak a pártzsargonban: "a politikai és kulturális viszonyok összetettebbek lettek".

Bíró Zoltán, a Retörki főigazgatója a korszakról szólva elmondta: Aczél György olyannyira élvezte Kádár megbecsülését, hogy akkor is a kultúrpolitika meghatározója maradhatott, amikor éppen alacsonyabb pozíciókba került, ezen a területen "mellette senki nem rúghatott labdába".

Aczélnak volt egyfajta intelligenciája, minőségérzéke, a legnagyobb művészeket igyekezett maga mellé állítani, így Juhász Ferenc költőt, Varga Imre szobrászt, ám ha valakit nem tudott megnyerni, akkor elhallgattatta - tette hozzá.

A cenzúra úgy működött, hogy ne lehessen jogi értelemben tetten érni. Az intézmények élére olyanok kerültek, akik rendelkeztek bizonyos fokú tekintéllyel és biztos volt, hogy érvényt szereznek a párt utasításainak, érdekeinek - mondta Bíró Zoltán, aki elmesélte egy személyes élményét is. Mikor megpróbált közben járni azért, hogy az emigrációban élő magyar író, Cs. Szabó László hazatérése előtt kiadják Magyarországon műveit, Illés Endre a Szépirodalmi Könyvkiadó vezetője előbb megkínálta whiskyvel, majd nemet mondott.

Annak kapcsán, hogy a Kádár-rendszerben kik kaphattak kitüntetést, M. Kiss Sándor történész, a Retörki főigazgató-helyettese arra figyelmeztetett: nem bizonyos, hogy mindenki csak a párthűségért kapta az elismerést, volt olyan is, aki valóban jól végezte munkáját, nemzetéért dolgozott. Hozzátette: aki pedig erről elfeledkezik, az egy újabb hamis történelemkép megalkotásához járulhat hozzá. 

MTI
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
  • Bayer Zsolt: A Tóth Bertalan
    Tóth Bertalan tehát megméredzkedett a nagy versenyben, méghozzá nem mással, mint Tóth Bertalannal.
  • Egy magyar hagyomány
    Nem csodálom, hogy ezt az országot nem érti senki. Nemcsak a nyelve miatt, hanem a lelke miatt sem. Itt évszázadok óta egy időben, egyszerre mindenki úgy érzi, hatalmon is van meg ellenzékben is
  • Most a fiatal korosztályt érinti elsősorban a járvány
    A koronavírus-járvány első hulláma elsősorban az idősebbeket érintette, most viszont a 20-29 éves korosztályból kerül ki a legtöbb pozitív eset - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szombati online sajtótájékoztatóján.
MTI Hírfelhasználó