Kié Kendjija?
Miután a cseh Vit Jedlicska egy hónappal ezelőtt a Szerbia és Horvátország közti, 7 négyzetkilométeres területen kikiáltotta Liberlandot, egy új országot, a figyelem központjába került a Szerbia és Horvátország között rendezetlen határszakasz
2015. május 12. 17:30

A cseh „államalapító” azt mondja, országa a senki földjén van, a kérdéses szigetre ugyanis egyik ország sem tart igényt. Valójában telekkönyvileg Szerbiához tartozik a sziget, de a Duna horvát oldalán van, és Szerbia tényleg nem törődik a területtel. És Horvátország sem törődik azokkal a területrészekkel, amelyek a szerb oldalon vannak, kivéve Kendjiját, a tanyavilágot, ahol nem csak erdőség, de megművelhető föld is van.

Korábban volt iskola, kocsma, de ma már szinte semmi sincs, csak idős magyarok, akik ragaszkodnak a szülőföldjükhöz, meg ahhoz, hogy ők horvátországi magyarok, akik szerbiai területen élnek – derült ki az M1 délelőtti összeállításából. Ez a terület Horvátországhoz tartozik, de ténylegesen Szerbiában van, a Duna bal partján, és a műsorban bemutatott családnál a traktorokon is látszik, hogy „két országban is élnek”: az egyik horvátországi bejegyzésű, a másik szerbiai.

Szerbia és Horvátország között a magyar határtól számított 145 kilométer hosszan határvita folyik. Telekkönyvileg még az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből maradt fenn a terület nyilvántartása, akkor a Duna képezte a határt, csakhogy a folyó szabályozása után a régi meder helyén csak a csatorna maradt, a nemzetközi folyó pedig mintegy négy kilométerre került innen. A második világháború után a telekkönyvek rendezése közben nem törődtek vele, hogy megváltozott a helyzet. Már a 19. század elején megkezdődött a Duna szabályozása, és a nemzetközi hajózású folyó máshol volt már, ám a telekkönyvezés maradt a régiben – mondta el a zombori illetékes.

Amíg Szerbia meg Horvátország egy közös államban működött, nem volt jelentősége annak, hogy hol húzódik a belső határ, a kilencvenes évek háborúi után azonban Horvátország önállósodott, a kendjijaiak meg maradtak ott, ahol eddig is voltak, csak egy kicsit nehezebben élnek. A vitatott határszakaszon ez az egyetlen megművelhető terület, a többi erdő vagy mocsaras vidék.

A 84 éves Sóta István 20 hektáron gazdálkodik, horvát földön. Azt mondja, most egy kicsit rossz, mert a termést nem tudják átvinni a határon, muszáj itt leadni, de sem ezt nem tudják megtenni, sem a pénzt felvenni, mert minden papírjuk Horvátországban van. A Horvátországhoz tartozó Kendjiján tízen élnek, mind horvátországi magyarok. Időnként a batinai magyarok meglátogatják őket, az ünnepekre csomagot hoznak, egyébként pedig semmiben sem szenvednek hiányt. A pék hetente háromszor jön a tanyákra, és ha a boltból kell valami, azt is elhozza.

Mivel hivatalos határátkelő nincs a horvát meg a szerb területek között, csak a helybeliek tudják, mettől meddig terjed a horvát terület: 10 ezer hektár, egészen a Duna-partig - magyarázza az idős féfi. Ennyi a horvát terület a Duna szerbiai oldalán. Odaát, Horvátországban pedig mintegy 4000 hektárnyi szerb terület van. De Kendjiját kivéve mintha a többivel nem törődne az állam, amelyhez tartozik. A Horvátországhoz tartozó erdőket a vajdasági erdőgazdaság gondozza és használja, a vadászatok szerb és horvát területen is folynak, mintha nem is lennének határok. Nem mondom, hogy a horvátok lemondtak erről a területről, de nem használják, a határőreik kizárólag a Dunán őrzik a határokat, itt nem - mondja Monostorszeg első embere.

A határvita a kilencvenes évek délszláv háborúi óta tart. Szerbia azt szeretné, ha a Duna közepe lenne a határ, ám Horvátország ragaszkodik a telekkönyvileg hozzá tartozó 10 ezer hektár területhez. Láttuk már Szlovénia meg Horvátország példáján, hogy amíg nem rendezték le négyzetméterre menően a határterületet, Zágráb nem csatlakozhatott az EU-hoz. A határvita Horvátország csatlakozásával nem került napirendre, de ha Szerbia csatlakozni akar, minden bizonnyal rendezni kell ezt a kérdést is – magyarázza a Zombor városi tanácstag.

Sótáék azt mondják, bár horvát területen élnek, itt sohasem járőröznek horvát határőrök, csak szerbek, de hozzáteszik: ez horvát föld, és amíg itt vannak, az is marad. Itt vannak az erdők, az állatok, a friss levegő, neki ez életeleme, mondja Sóta János. A Szerbiában lévő horvát területek Zombor község közelében vannak, és a tanácsnok úgy gondolja, előbb-utóbb Szerbia köteles lesz kárpótlást fizetni Horvátországnak, így a Duna lehet majd a közös határ, Kendjijából pedig nem is olyan sokára eltűnnek majd a horvát őslakosok, unokáik ugyanis már most szerbiai állampolgárként élnek a közeli faluban.

hirado.hu - M1
  • Kártérítést a hungarocídiumért
    Vétkesek közt cinkos, aki néma – idézhetnénk Babitsot, de Brüsszelben ez is kárörvendő röhögést váltanak ki az ottani rasszista hungarofóbokból. Ezért is kell kártérítést követelnünk, tehát követelnünk kell a kártérítést a hungarocídiumért.
  • „Késelés történt, agyonlőtték a gyanúsítottat”
    A „politikai korrektség” pszichoterrorja hatott. Egy újságíró agya áldozatul esett: meghibbant attól a megfeleléskényszertől, amelyet környezete kialakított benne. Nem merte leírni azt, hogy a tettes, a bűnöző, a terrorista.
  • Orbán: jó évet zár a V4
    Jó évet zár a V4, európai összehasonlításban mind a négy ország jól kezelte a járványt, így az első csatát megnyerték - mondta Orbán Viktor magyar minsizterelnök.
  • Nemzeti örökségünk megőrzése a színházban is
    Nyílt levél színművészeinktől - A Színház- és Filmművészeti Egyetemen százötvenöt éve generációk adják egymásnak tovább a tudást és a szakma szeretetét. Nemzeti kultúránk védelmében kinyilvánítjuk, hogy támogatunk minden olyan átalakítást, amely az egyetemen felhalmozott hatalmas tapasztalatot - továbbfejlesztve azt - nemzeti örökségünk megőrzésének és gyarapításának szolgálatába állítja.
  • Vita a szabadkőművességről - két újabb írás 2.
    Raffay Ernő lejáratásának oka, hogy könyveket írt a szabadkőművesek viselt dolgairól.
MTI Hírfelhasználó