Nem lehet bevezetni a halálbüntetést
Egyértelműen uniós jogot sértene, ha valamelyik tagállam újra bevezetné a halálbüntetést – állapították meg az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) csütörtöki brüsszeli vitájában.
2015. május 7. 21:27

Számos képviselő, valamint az Európai Bizottság megjelent szakértő tisztviselője is emlékeztetett arra, hogy a halálbüntetést az EU alapjogi chartája tiltja. Többen annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy egy ilyen esetleges lépés az európai alapértékek súlyos sérelmét jelentené, és indokolttá tenné, hogy az érintett tagállammal szemben érvényesítsék az EU alapszerződésének hetedik cikkében említett szankciókat, beleértve egyes tagságból fakadó jogok felfüggesztését is. Gál Kinga fideszes EP-képviselő a vitában felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány egyértelműen leszögezte: nem tervezi a halálbüntetés visszaállítását.

Előkerült a bevándorlás is

A vita során többen felvetették a bevándorlással kapcsolatos magyar nemzeti konzultáció ügyét. Monika Hohlmeier, a bajor CSU politikusa, aki a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt vezérszónoka volt a halálbüntetésre vonatkozó vitarészben, elmondta: csak nemrég ismerkedett meg a migrációs témájú kérdőív tartalmával és azt elfogadhatatlannak tartja.

Ismét elhangzott: Orbánék nem tervezik bevezetni

Gál Kinga szerint az EP házbizottsága idő előtt, a tényeket figyelmen kívül hagyva döntött a vita megrendezéséről, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök az EU-s vezetőket telefonon tájékoztatta arról, Magyarország nem tervezi a halálbüntetés bevezetését. Ezt Lázár János kancelláriaminiszter és Trócsányi László igazságügy-miniszter is nyilvánosan megerősítette – tette hozzá a fideszes politikus.

„Egyes képviselők viszont nagyítóval keresik azokat a szavakat és mondatokat, amelyekbe beleköthetnek. Ennek eredménye ez a teljesen felesleges, érdektelenségbe fulladó ülés, ahol újra a már jól ismert hangos kevesek verték félre a harangokat. Újra nagy hűhó semmiért ahelyett, hogy a lényeges, a polgárokat tényleg érintő és érdeklő problémákkal foglalkoznának” – értékelte a vitát Gál Kinga.

Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője ezzel szemben azt mondta: a vita során kiderült, hogy bár a magyar miniszterelnök cáfolta azt a felvetést, hogy be akarná vezetni a halálbüntetést, mindenki egyértelműen elítélte már a vita kezdeményezését is egy ilyen témáról. A képviselő populistának nevezte a migrációs konzultáció kérdőívét.

Lőttek a liberálisok

A vitában jobbára a párthovatartozás mentén hangzottak el a felszólalások. A magyar kormányfő kijelentéseit a legélesebben a liberálisok támadták. A holland Sophie in ’t Veld, valamint a francia ajkú belga Louis Michel előzőleg közös közleményt is kiadott, amelyben Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét felszólították, hogy tevőlegesen lépjen fel az ügyben. A vitában a holland képviselőnő ehhez hozzátette: ha Timmermans nem akar hatékony mechanizmust kialakítani az európai értékek védelmére, akkor azt tegye meg az Európai Parlament.

Szintén bírálták a halálbüntetés gondolatának felvetését, valamint a bevándorlókkal kapcsolatos magyar kormányzati álláspontot – különösen a migráció és a terrorfenyegetés összekapcsolását – a megszólaló baloldali, illetve zöldpárti képviselők. A konzervatívok vezérszónoka védelmébe vette a magyar kormányfőt, és a már említett néppárti Hohlmeier is túlzónak, indokolatlannak minősítette a felfokozott izgalmat, az éles hangú kijelentéseket.

Populizmus

Hohlmeier is megjegyezte ugyanakkor, hogy a halálbüntetés kérdésével kapcsolatban a politikusoknak felelősségteljesen kell megnyilatkozniuk, a migrációs konzultáció kérdőívéről elhangzott elutasító szavait pedig azzal egészítette ki, hogy szerinte a bevándorlást illetően egyértelművé kell tenni mindennemű populizmus elutasítását.

A bizottsági vita után az MTI érdeklődésére Gál Kinga – arra reagálva, hogy a német néppárti EP-képviselő elfogadhatatlannak minősítette a konzultációs kérdőív tartalmát – azt válaszolta: „A konzultáció azt a valóságot tükrözi, amivel ma Magyarország szembesül. Magyarország a második legnagyobb migrációs nyomás alatt álló tagállam az EU-ban. A konzultáció kérdései úgy lettek összeállítva, ahogy ez a kérdés ma a magyar embereket foglalkoztatja.”

MNO - MTI
  • Magyarország nem fordulhat vissza
    Orbán Viktor kifejtette: a Magyarország előre megy, nem hátra mondatban benne van az a küzdelem, amelyet Magyarország az elmúlt 12 évben folytatott, hiszen 2010-ben egy csődbe jutott ország volt, az országot "kivéreztették és tönkretették". De "nagyon kemény munkával 12 év alatt a korábbi baloldali kormányzás hibáit és bűneit Magyarország kijavította" - mutatott rá.
  • Az orosz medve nem játék
    2021-ben Belaruszban egy olyan destabilizációs akció történt, amely meglehetősen hasonlított a 2014-es, kijevi forradalomnak nevezett puccsra. Az orosz vezetés most hamarabb ébredt, és gyorsan rea­gált. Fehéroroszország esetleges elvesztését konkrét nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelték.
  • Nemzeti Régészeti Intézetet alapítanak
    A kormány hosszas szakmai előkészítés és egyeztetés után döntött arról, hogy a Várkapitányság Régészeti és Tudományos Igazgatósága a Nemzeti Múzeum részévé váljon, így ismét az MNM végezheti a régészeti örökségvédelmi feladatokat a lelőhelyek felderítésétől a feltáráson és feldolgozáson át a közönségkapcsolatokig - közölte a múzeum pénteken az MTI-vel.
MTI Hírfelhasználó