Nem lehet bevezetni a halálbüntetést
Egyértelműen uniós jogot sértene, ha valamelyik tagállam újra bevezetné a halálbüntetést – állapították meg az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottságának (LIBE) csütörtöki brüsszeli vitájában.
2015. május 7. 21:27

Számos képviselő, valamint az Európai Bizottság megjelent szakértő tisztviselője is emlékeztetett arra, hogy a halálbüntetést az EU alapjogi chartája tiltja. Többen annak a véleményüknek is hangot adtak, hogy egy ilyen esetleges lépés az európai alapértékek súlyos sérelmét jelentené, és indokolttá tenné, hogy az érintett tagállammal szemben érvényesítsék az EU alapszerződésének hetedik cikkében említett szankciókat, beleértve egyes tagságból fakadó jogok felfüggesztését is. Gál Kinga fideszes EP-képviselő a vitában felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány egyértelműen leszögezte: nem tervezi a halálbüntetés visszaállítását.

Előkerült a bevándorlás is

A vita során többen felvetették a bevándorlással kapcsolatos magyar nemzeti konzultáció ügyét. Monika Hohlmeier, a bajor CSU politikusa, aki a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt vezérszónoka volt a halálbüntetésre vonatkozó vitarészben, elmondta: csak nemrég ismerkedett meg a migrációs témájú kérdőív tartalmával és azt elfogadhatatlannak tartja.

Ismét elhangzott: Orbánék nem tervezik bevezetni

Gál Kinga szerint az EP házbizottsága idő előtt, a tényeket figyelmen kívül hagyva döntött a vita megrendezéséről, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök az EU-s vezetőket telefonon tájékoztatta arról, Magyarország nem tervezi a halálbüntetés bevezetését. Ezt Lázár János kancelláriaminiszter és Trócsányi László igazságügy-miniszter is nyilvánosan megerősítette – tette hozzá a fideszes politikus.

„Egyes képviselők viszont nagyítóval keresik azokat a szavakat és mondatokat, amelyekbe beleköthetnek. Ennek eredménye ez a teljesen felesleges, érdektelenségbe fulladó ülés, ahol újra a már jól ismert hangos kevesek verték félre a harangokat. Újra nagy hűhó semmiért ahelyett, hogy a lényeges, a polgárokat tényleg érintő és érdeklő problémákkal foglalkoznának” – értékelte a vitát Gál Kinga.

Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője ezzel szemben azt mondta: a vita során kiderült, hogy bár a magyar miniszterelnök cáfolta azt a felvetést, hogy be akarná vezetni a halálbüntetést, mindenki egyértelműen elítélte már a vita kezdeményezését is egy ilyen témáról. A képviselő populistának nevezte a migrációs konzultáció kérdőívét.

Lőttek a liberálisok

A vitában jobbára a párthovatartozás mentén hangzottak el a felszólalások. A magyar kormányfő kijelentéseit a legélesebben a liberálisok támadták. A holland Sophie in ’t Veld, valamint a francia ajkú belga Louis Michel előzőleg közös közleményt is kiadott, amelyben Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét felszólították, hogy tevőlegesen lépjen fel az ügyben. A vitában a holland képviselőnő ehhez hozzátette: ha Timmermans nem akar hatékony mechanizmust kialakítani az európai értékek védelmére, akkor azt tegye meg az Európai Parlament.

Szintén bírálták a halálbüntetés gondolatának felvetését, valamint a bevándorlókkal kapcsolatos magyar kormányzati álláspontot – különösen a migráció és a terrorfenyegetés összekapcsolását – a megszólaló baloldali, illetve zöldpárti képviselők. A konzervatívok vezérszónoka védelmébe vette a magyar kormányfőt, és a már említett néppárti Hohlmeier is túlzónak, indokolatlannak minősítette a felfokozott izgalmat, az éles hangú kijelentéseket.

Populizmus

Hohlmeier is megjegyezte ugyanakkor, hogy a halálbüntetés kérdésével kapcsolatban a politikusoknak felelősségteljesen kell megnyilatkozniuk, a migrációs konzultáció kérdőívéről elhangzott elutasító szavait pedig azzal egészítette ki, hogy szerinte a bevándorlást illetően egyértelművé kell tenni mindennemű populizmus elutasítását.

A bizottsági vita után az MTI érdeklődésére Gál Kinga – arra reagálva, hogy a német néppárti EP-képviselő elfogadhatatlannak minősítette a konzultációs kérdőív tartalmát – azt válaszolta: „A konzultáció azt a valóságot tükrözi, amivel ma Magyarország szembesül. Magyarország a második legnagyobb migrációs nyomás alatt álló tagállam az EU-ban. A konzultáció kérdései úgy lettek összeállítva, ahogy ez a kérdés ma a magyar embereket foglalkoztatja.”

MNO - MTI
  • Tusványos örvényei
    Három év nagy idő, három esztendős szünet nagy hiány. De most végre ismét összejött Tusványos, térségünk mára már talán legfontosabb nyári szellemi műhelye. Összejött és robbant is egy hatalmasat.
  • A szerencsétlen lord major
    A főpolgármester eddigi politikai és szakmai tevékenységét lassan ideje lenne már komolyabb elemzés alá vetni, de most arra fókuszálunk, hogy az elmúlt hónapokban négyszer is arcul csapta a budapestieket.
  • Uralkodók földi maradványait azonosították a kutatók
    Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek között - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága kedden az MTI-t.
  • Az akarat újra építi a falakat
    A Kovácsi Bazilika országos és nemzetközi jelentőségű. A konkrét tervezést meg kell előzze egy – minél teljesebb körű – régészeti kutatás és feltárás, hiszen a Bazilika és az azt körbeölelő cinterem (temető) vasúti töltés alatti része még teljesen ismeretlen. Nem kizárt, hogy a magyar történelem jelentős leletei, tárgyai kerülnek még elő – véli Rainer Péter.
  • Leállt a szállítás a Barátság kőolajvezeték déli ágán
    A Transznyeft megerősítette a RIA Novosztyi hírügynökségnek a hírt, hogy a Barátság kőolajvezeték déli, Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát ellátó ágán nem küldenek napok óta olajat.
MTI Hírfelhasználó