Alulbecsülik a növekedést?
Idén három százalék alatti magyar GDP-növekedést vár Brüsszel. Ez kedvező annak fényében, hogy tavaly és tavalyelőtt jóval kisebb bővülést jósoltak, mint amekkora végül megvalósult. Elemzők szerint idén a három és fél százalékos növekedés sem elérhetetlen, mert a nagy beruházások mellett most már a belső fogyasztás is húzza magával a gazdaságot.
2015. május 7. 14:43

Miközben a kormány 2,5-ről 3,1 százalékra emelte a magyar gazdaság idei növekedésének prognózisát, az Európai Bizottság 2,8 százalékos bővülést vár. Brüsszel azonban tavaly tavasszal is alaposan alábecsülte a magyar gazdaságot: a 3,6 százalékos tényleges növekedéshez képest csupán 2,3 százalékot jósolt. Az 1,3 százalékpontos eltérés azért érdekes, mert a környező országok közül Szlovákia, Románia és Lengyelország esetében is csak 0,2–0,3 százalékpontot tévedtek, a kétszázalékos cseh növekményt pedig telibe találták. Tavalyelőtt ilyenkor is ugyanilyen mértékben árazták alul a bizottságban hazánk növekedési ütemét: a 0,2 százalékos jóslathoz képest kellemes meglepetést szolgáltatott a másfél százalékos tényleges eredmény. Ennek alapján a kabinet már dörzsölhetné is a tenyerét a 2016-os 2,2 százalékos becslés láttán, az összkép ennél azonban jóval árnyaltabb.

Csaba László közgazdász, egyetemi tanár szerint a 2011 óta tapasztalt negatív megközelítésnek az Európai Bizottság válságvíziója volt a táptalaja, a magyar gazdaság az elmúlt években azonban alaposan rácáfolt arra az állításra, hogy bármelyik pillanatban összeomolhat. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja úgy gondolja: annak ellenére sem lehet kormányzati cél a növekedés túlzott erőltetése, hogy az eddigi bővülés a folyó fizetési mérleg többlete és az államháztartási hiány csökkenése mellett valósult meg. Szerinte két és fél százalék lehet a cél. A visszafogott várakozást azzal indokolja, hogy a nagy állami beruházások lassú megtérülésű vagy alacsony hozamú befektetések. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője az Európai Bizottság „védelmében” lapunknak elmondta, a brüsszeli testület előrejelzésében is a felfelé mutató kockázatok a dominánsak, ő maga 2015-től három és fél százalékos bővülést vár. Ezt elsősorban a folytatódó nagy állami beruházásokra, illetve a háztartások fogyasztására alapozza, utóbbit a kiskereskedelmi forgalom első negyedéves felfutása is alátámasztja.

Teljesíthető a Varga Mihály által várt növekedés

A jövő évi 2,2 százalékos uniós prognózissal egyező mértékű lassuló növekedést vár Balatoni András, aki úgy látja, jövőre lefelé húzhatja a gazdaságot a fejlesztéspolitika. Míg ugyanis az előző évben felpörögtek a 2007–2013-as uniós ciklus forrásaiból finanszírozható beruházások, addig jövőre nem várható áttörés a 2014–2020-as projektek terén. Mivel a ma Magyarországon megvalósuló fejlesztések 97 százalékában van uniós pénz, nem elhanyagolható körülmény a lehívások esetleges technikai felfüggesztése sem. Azzal Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is egyetért, hogy a bizottság módszertani hibáinak kutatása helyett inkább pozitívumként célszerű értékelni a brüsszeli szemüvegen át is kedvező GDP-növekedést. Németh Dávid azt mondta, a Varga Mihály miniszter által várt 3,1 százalékos bővülés teljesíthető, sőt ő maga 3,2 százalékot vár az esztendőtől.

Optimizmusát azzal indokolja, hogy most már a beruházás, az export és a belső fogyasztás is húzza a gazdaságot, ez pedig azért előremutató, mert egymást élénkítik, a foglalkoztatást is javíthatják. A vezető elemző úgy látja, az Európai Bizottság által várt 2,3 százalékkal szemben azért hozhatott 3,6 százalékot az előző év, mert Németország kisebb mértékű lassulásával javult a külső környezet. Emellett a 2013 második felében indult beruházási felfutás 2014 első felében is éreztette hatását, a vállalkozói szférában pedig szélesebb kör férhetett hozzá a növekedési hitelprogram forrásaihoz, mint korábban.

Gyöngyösi Balázs

Magyar Nemzet
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
  • Énekelt vallomás a nemzeti összetartozás évszázados megtartóerejéről
    A nemzeti összetartozás napjához, eszméjéhez, a trianoni békediktátum százesztendős keserűségéhez méltó dalt alkotott, a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező felkérésére a Csík zenekar. A Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt dolgozták át oly módon, hogy az elszakított országrészek mindegyikét egy-egy énekes képviseli. Természetesen az anyaországban született művészek szintén hallhatók a kompozícióban, miként Tátrai Tibor szívszorító gitárszólója is hitet tesz az összetartozásról.
  • Áder: A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is
    A magyar nemzet nemcsak volt, de lesz is - mondta Áder János államfő a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján, az Országgyűlés emlékülésén, csütörtökön.
  • Szerencsés Károly: A revízió a magyarság számára erkölcsi kötelesség
    Szerencsés Károly a történelemtudomány kandidátusa, habilitált egyetemi docens, az ELTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és tanára. Rendszeresen publikál jobboldali napi- és hetilapokban. A békediktátum századik évfordulója alkalmából kérdeztük a Monarchia hamis gyámságáról, a dualizmus bénító erejéről, a revízió és a „magyar igazság” kapcsolatáról, valamint a paradoxonról, a feloldhatatlannak tűnő ellentétről, ami Trianonban rejlik. Kérdéseinkre válaszolva elmondta, hogy a revízió valójában azért bukott el, mert a „győztesek” a nemzetiszocializmus és a fasizmus „szekeréhez kötötték”. Így került szembe a magyarok igazsága egy másik, sokkal dominánsabb igazsággal. Ezek után már nem volt kérdés, hogy melyik érvényesülhetett. A tanulság pedig az, hogy a magyarok számára „erkölcsi kötelesség” bejuttatni a saját igazságukat a regnáló, uralkodó igazság keretei közé. Ettől függ a múltunk és a jövőnk létjogosultsága is.
MTI Hírfelhasználó