Alulbecsülik a növekedést?
Idén három százalék alatti magyar GDP-növekedést vár Brüsszel. Ez kedvező annak fényében, hogy tavaly és tavalyelőtt jóval kisebb bővülést jósoltak, mint amekkora végül megvalósult. Elemzők szerint idén a három és fél százalékos növekedés sem elérhetetlen, mert a nagy beruházások mellett most már a belső fogyasztás is húzza magával a gazdaságot.
2015. május 7. 14:43

Miközben a kormány 2,5-ről 3,1 százalékra emelte a magyar gazdaság idei növekedésének prognózisát, az Európai Bizottság 2,8 százalékos bővülést vár. Brüsszel azonban tavaly tavasszal is alaposan alábecsülte a magyar gazdaságot: a 3,6 százalékos tényleges növekedéshez képest csupán 2,3 százalékot jósolt. Az 1,3 százalékpontos eltérés azért érdekes, mert a környező országok közül Szlovákia, Románia és Lengyelország esetében is csak 0,2–0,3 százalékpontot tévedtek, a kétszázalékos cseh növekményt pedig telibe találták. Tavalyelőtt ilyenkor is ugyanilyen mértékben árazták alul a bizottságban hazánk növekedési ütemét: a 0,2 százalékos jóslathoz képest kellemes meglepetést szolgáltatott a másfél százalékos tényleges eredmény. Ennek alapján a kabinet már dörzsölhetné is a tenyerét a 2016-os 2,2 százalékos becslés láttán, az összkép ennél azonban jóval árnyaltabb.

Csaba László közgazdász, egyetemi tanár szerint a 2011 óta tapasztalt negatív megközelítésnek az Európai Bizottság válságvíziója volt a táptalaja, a magyar gazdaság az elmúlt években azonban alaposan rácáfolt arra az állításra, hogy bármelyik pillanatban összeomolhat. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja úgy gondolja: annak ellenére sem lehet kormányzati cél a növekedés túlzott erőltetése, hogy az eddigi bővülés a folyó fizetési mérleg többlete és az államháztartási hiány csökkenése mellett valósult meg. Szerinte két és fél százalék lehet a cél. A visszafogott várakozást azzal indokolja, hogy a nagy állami beruházások lassú megtérülésű vagy alacsony hozamú befektetések. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője az Európai Bizottság „védelmében” lapunknak elmondta, a brüsszeli testület előrejelzésében is a felfelé mutató kockázatok a dominánsak, ő maga 2015-től három és fél százalékos bővülést vár. Ezt elsősorban a folytatódó nagy állami beruházásokra, illetve a háztartások fogyasztására alapozza, utóbbit a kiskereskedelmi forgalom első negyedéves felfutása is alátámasztja.

Teljesíthető a Varga Mihály által várt növekedés

A jövő évi 2,2 százalékos uniós prognózissal egyező mértékű lassuló növekedést vár Balatoni András, aki úgy látja, jövőre lefelé húzhatja a gazdaságot a fejlesztéspolitika. Míg ugyanis az előző évben felpörögtek a 2007–2013-as uniós ciklus forrásaiból finanszírozható beruházások, addig jövőre nem várható áttörés a 2014–2020-as projektek terén. Mivel a ma Magyarországon megvalósuló fejlesztések 97 százalékában van uniós pénz, nem elhanyagolható körülmény a lehívások esetleges technikai felfüggesztése sem. Azzal Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője is egyetért, hogy a bizottság módszertani hibáinak kutatása helyett inkább pozitívumként célszerű értékelni a brüsszeli szemüvegen át is kedvező GDP-növekedést. Németh Dávid azt mondta, a Varga Mihály miniszter által várt 3,1 százalékos bővülés teljesíthető, sőt ő maga 3,2 százalékot vár az esztendőtől.

Optimizmusát azzal indokolja, hogy most már a beruházás, az export és a belső fogyasztás is húzza a gazdaságot, ez pedig azért előremutató, mert egymást élénkítik, a foglalkoztatást is javíthatják. A vezető elemző úgy látja, az Európai Bizottság által várt 2,3 százalékkal szemben azért hozhatott 3,6 százalékot az előző év, mert Németország kisebb mértékű lassulásával javult a külső környezet. Emellett a 2013 második felében indult beruházási felfutás 2014 első felében is éreztette hatását, a vállalkozói szférában pedig szélesebb kör férhetett hozzá a növekedési hitelprogram forrásaihoz, mint korábban.

Gyöngyösi Balázs

Magyar Nemzet
  • Az erdő üzem, tanterem – és örökkévalóság
    Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.
  • A kettős mércés EP-szélsőség
    Győri Enikő nem emlékszik parlamenti vitára és felháborodásra azzal kapcsolatban, amikor a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány idején, 2006 októberében, a rendőrség szétverte a 1956-os forradalomra emlékező békés tüntetőket. „A rendőrterror erői ma a legeurópaibb pártnak hazudják magukat, és az EP meg őket támogatja" - emelte ki a Fidesz képviselője
  • Református óvodát adtak át Sárospatakon
    Református óvodát adtak át Sárospatakon szerdán, a létesítmény a kormány anyagi támogatásával a Magyarországi Református Egyház Országos Óvoda Programja keretében épült fel.
MTI Hírfelhasználó