Mi lesz 20 év múlva? Az Akadémia sorra veszi a fő társadalmi kérdéseket
Városrendezés, fenntartható egészségügy, közoktatás, felsőoktatás: csak néhány példa azokra a társadalmat érintő témákra, amelyekről vitákat tervez a MTA.
2015. május 6. 11:25

Az Akadémia állásfoglalása soha nem igazodhat egy kiválasztott véleményhez - mondta Lovász László elnök az MTA 186. közgyűlésén.

„Az Akadémia sikerrel teljesítette előírt és vállalt közfeladatait, hatékonyan használta fel a céljaira kapott közpénzt” – értékelte az előző esztendőt beszámolójában az MTA elnöke. Mint hangsúlyozta, ennek jelentőségét az adja, hogy a tavalyi volt az első teljes év, amikor az akadémiai kutatóhelyek a szerkezeti megújítás nyomán kialakult környezetben működtek. Lovász László megerősítette: a nagy strukturális átalakulásokat lezártnak tekinti, ugyanakkor nem zárta ki a további „finomhangolást”.

Az Akadémia pénzügyi lehetőségeiről szólva kiemelte, hogy az MTA az előző hat évben jelentős mértékű forrásbővülést ért el, de – mint fogalmazott – nem remélhető, hogy e növekedés üteme a következő ciklusban is változatlan marad. Ezért a következő években a megszerzett költségvetési források felhasználási módjának optimalizálására kell törekedni.

Lovász László céljai között említette az MTA köztestületében meglévő szellemi tőke hatékonyabb felhasználását. Szerinte ennek érdekében leginkább a választott vezetőknek kell „megtalálni az utat” a köztestület egészéhez. Kezdeményezte a Közgyűlés új formában való megtartását is. Javaslata szerint az ünnepi ülés, valamint a beszámolók megtárgyalása után jövőre a közgyűlés második napja már teljes egészében a tudományé lenne, ahol a három nagy tudományterület egy-egy fontos, a közgyűlés figyelmére méltó kérdését tárgyalnák meg.

Lovász László emlékeztetett arra, hogy az Akadémia Magyarország legmegbecsültebb intézménye. Ebben a legfőbb szerepet a pártpolitikai és a napi politikai szempontok távol tartása, és a tudományosság egészének szolgálata játszotta. „Ígéretet tettem, hogy legfőbb feladatomnak ennek a közbizalomnak a megőrzését tartom” – hangoztatta Lovász László. Mint mondta, úgy érzi, hogy a vállalt feladatot sikerült teljesíteni. Szerinte ez nem mindig volt könnyű, hiszen az Akadémiának sok esetben kellett állást foglalnia, miközben nem adhatta fel a tudományos kutatás szabadságát.

Az Akadémia sokszor kap törvényjavaslatokat, koncepciókat véleményezésre rövid határidővel. Az elnök szerint a társadalmat érintő hosszútávú problémákra proaktívan kell készülni. Ezért az MTA a jövőben egy-egy fontos témáról az Akadémiai Klub keretében kerekasztal-beszélgetéseket, vitákat rendez. Az érdekesebbnek ígérkező témákról ezt követően blogok, osztályrendezvények, konferenciák, kiadványok, bizottságok vagy kutatási programok formájában folytatódhat a tudományos párbeszéd. Lovász László a lehetséges témák között példaként említette a városrendezés, a fenntartható egészségügy, a közoktatás, a felsőoktatás, illetve a tudományos teljesítmények értékelésének problémáját. „Ha ezek bármelyikében feltesszük a kérdést: »Mi lesz 20 év múlva?« máris izgalmas intellektuális kihívás előtt állunk” – fogalmazott.

Az elnökké választását követően meghirdetett közoktatási szakmódszertani pályázatról szólva arról tájékoztatott, hogy annak első, előkészítő szakaszára 88 pályázat érkezett, amelyből a források nyújtotta lehetőségek keretén belül 15-nek nyújt támogatást az MTA. Lovász László ismét megerősítette szándékát a felsőoktatási intézményekkel való kapcsolat kiszélesítésére és erősítésére. Mint mondta, a felsőoktatás színvonalának emelése révén biztosítható a kutatói utánpótlás, amely a tudomány alapvető érdeke. Utalt arra, hogy a felsőoktatás színvonalának emelése érdekében elődei alatt olyan fontos eredmények születtek, mint például az egyetemi kutatócsoportok számának növekedése, a Lendület program, a posztdoktori ösztöndíjak kiterjesztése az egyetemi kutatóhelyekre, valamint Kiválósági Együttműködési Programok indítása. Igen fontosnak nevezte az akadémiai intézetek és az egyetemek földrajzi közelségét. Bejelentette, hogy az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének sokat vitatott elhelyezését is e szempont figyelembe vételével tervezi megoldani az Akadémia. Az intézmény várhatóan a Teréz körúton található Batthyány palotába költözik, a Zeneakadémiától alig egy saroknyira.

Az MTA elnöke sürgette a kutatókat korlátozó adminisztratív akadályok lebontását. Mint mondta, lehetőséget kell találni arra, hogy egyetemi oktatók kutatófélévet vagy évet tölthessenek akadémiai intézetekben. Utalt arra, hogy ilyen rendszer működik az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetében. Távlati célként annak elérését tűzte ki, hogy a kutatóegyetemek az akadémiai kutatóhálózatra ne mint versenytársra tekintsenek, hanem mint fontos támaszra, erőforrásra.

Az elnök sikeresnek nevezte a Lendület programot, továbbfejlesztésének irányai között pedig egyrészt a humán és társadalomtudományok területéről pályázók lehetőségeinek kiszélesítését, másrészt az alkalmazott kutatások felé történő elmozdulást jelölte meg. Ez utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy a támogatásba a versenyszférát is szeretné bevonni. Bejelentette, hogy ennek érdekében tárgyal többek között a győri Audival és a Richter Gedeon Gyógyszergyárral. Kiemelte: a Lendület-pályázatokat még az eddigieknél jobban is fel kell használni az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázataira és más nemzetközi pályázatokra való felkészülésre.

Az MTA nemzetközi beágyazottságának erősítéséről szólva kiváló lehetőségnek nevezte az őszi budapesti World Science Forumot. A tudomány népszerűsítése érdekében tett erőfeszítések közül pedig kiemelte a Magyar Tudomány Ünnepe hagyományos rendezvénysorozatát, amelynek idei mottója „A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok”. A rendezvénysorozattal az MTA az új technológiák által teremtett lehetőségekre és veszélyekre kívánja felhívni a figyelmet. A programban a kiemelt nyilvános előadások mellett új elemként jelennek meg a tudományos osztályok által vállalt tudomány-népszerűsítő előadások a nagyközönség számára. Bejelentette azt is, hogy Akadémia palotája megnyitásának 150 éves évfordulója alkalmából az MTA gazdag programsorozattal készül.

Lovász László szólt az áltudományok elleni fellépésről. Szerinte ennek fő eszköze a tudomány módszereinek, követelményeinek megismertetése lehet. „Nem akarunk belemenni egyes áltudományos állítások cáfolatába, mert ezeket az állításokat így talán kissé fel is értékelnénk; azt gondolom, eredményesebb az, ha az áltudományos eredményeknek ellentmondó "igazi" tudományos eredményeket, és az azokhoz vezető utat, a kutatások módszertanát mutatjuk be, közérthető formában”.

* * *

A gyermekéhezés enyhítésére gyűjt az Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia 186. közgyűlésére nyújtott be kiegészítő javaslatot Falus András akadémikus. Javaslatának lényege az volt, hogy az MTA vállaljon szerepet a gyermekéhezés enyhítésére irányuló társadalmi összefogásban. A javaslatot a közgyűlés nagy többséggel elfogadta. A Magyar Tudományos Akadémia bankszámlát nyit, melyre felajánlásokat gyűjt tagjaitól és a szinte az egész magyar tudományos közösséget képviselő köztestület tagjaitól.

mta.hu
MTI Hírfelhasználó