Leleplezték Mindszenty József bíboros szobrát Esztergomban
Leleplezték Mindszenty József bíboros bronz szobrát szombaton Esztergomban az egyházi vezető halálának 40. évfordulója alkalmából, a bazilika közelében található Sötétkapunál.
Utoljára frissítve: 2015. május 2. 23:54
2015. május 2. 16:57

 

Vlagyimir Szurovcev szobrászművész alkotása életnagyságúnál nagyobb, magas támlájú székben ülő bronz alak. Az emlékművet az orosz Békességszerzők és Béke Alapítvány állíttatta.

A szobor leleplezése előtt Romanek Etelka (Fidesz-KDNP) polgármester beszédében a kommunizmus éveiben bebörtönzött esztergomi érsek helytállását méltatta.  "Mindszenty József hitet adott akkor, amikor úgy tűnt, hogy semmire sincs remény. Támasza volt nemzetének, bizonyítéka annak, hogy a hit erejével szemben minden földi hatalom tehetetlen. Munkássága a szabadság, a hűség és a helytállás példája" - hangoztatta.

A szobrász köszöntőjében kiemelte, hogy alkotásának vezető motívuma a szobor talapzatán olvasható, Mindszentytől származó idézet: "Imádkozom a szeretet és a béke világáért".

Andrej Csizsik, a szobrot felajánló Békességszerzők és Béke Alapítvány kuratóriumi elnöke Mindszenty Józsefet a "béke állampolgárának" nevezte, és sorsát, munkásságát a harcosan antikommunista Tyihon pátriárkáéhoz hasonlította. "Mindkettejük helytállása morális támaszt jelentett egyházuknak" - fogalmazott.

A szobrot Romanek Etelka polgármester, a Békességszerzők és Béke Alapítvány képviselői és Tokár János ferences atya leplezte le, majd az alkotást megáldotta Erdő Péter bíboros.

A szobor avatása előtt a bazilikában misét tartottak Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért, majd az azt követő fogadáson Erdő Péter bíboros Mindszenty József Életműdíjat adott át Adriányi Gábor és Mészáros István professzornak, akik munkásságukkal hozzájárultak Mindszenty szellemi örökségének továbbadásához.

Mindszenty József 1945 szeptemberében lett a magyar katolikus egyház feje, XII. Piusz pápa előbb esztergomi érsekké, pár hónappal később bíborossá nevezte ki. 1948. december 26-án jogellenesen letartóztatták, majd koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházra ítélték. Az 1956-os forradalom kitörése után, október 30-án szabadult ki fogságából.

A bíboros a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kapott menedéket. 1971. szeptember 28-án hagyta el a követséget, és Rómába, majd Bécsbe ment. 1975. május 6-án halt meg, Mariazellben temették el.

A magyar Legfelsőbb Bíróság 1990. május 18-án  kinyilvánította, hogy Mindszenty József ártatlan. Holttestét 1991. május 4-én hazahozták, és újratemették az esztergomi bazilika kriptájában. 

-----------------------------------------------

Engesztelő zarándoklat Esztergomban 

A hagyományos engesztelő zarándoklat mellett az újonnan alapított Mindszenty József-életműdíj átadásával és szobormegáldással emlékeztek meg május 2-án Esztergomban a hercegprímás halálának 40. évfordulójáról. A főpásztort száz éve szentelték pappá, hetven éve kapta meg prímási kinevezését.

A Mindszenty József május 6-i égi születésnapjához kapcsolódó, hagyományos esztergom-budapesti főegyházmegyei zarándoklat szentmiséjét Erdő Péter bíboros, az egyházmegye érseke mutatta be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia jelenlévő tagjai, valamint Majnek Antal kárpátaljai és Orosch János nagyszombati megyéspüspökök koncelebrálásával. A homíliát Ternyák Csaba egri érsek mondta.

A budapesti Pannonia Sacra iskolából kerékpárral, a Szent Gellért iskolából kenuval zarándokoltak diákok és tanárok az esztergomi engesztelő szentmisére. Rajtuk és a templomot megtöltő többi zarándokon kívül Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke; Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára; Boross Péter volt miniszterelnök; valamint a kormány, a politikai és a társadalmi élet számos képviselője, a diplomáciai testület tagjai vettek részt a szertartáson.

Ternyák Csaba egri érsek, a szentmise szónoka Fülöp apostolnak a napi evangéliumi szakaszban Jézushoz intézett kéréséből indult ki: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég nekünk.” Fülöpnek elkerülte a figyelmét, hogy Jézus megmondta, rajta keresztül ismerhetjük meg az Atyát, ezért a Mester pontosítja: „Aki engem lát, az látja az Atyát is.” Egy másik alkalommal az apostolok azt kérték Jézustól, tanítsa meg őket imádkozni. Ekkor tanította meg nekik a Miatyánkot. Az apostolok igazi tanítványok voltak, akik tanulni akarnak a Mestertől, megtanulni imádkozni és megismerni Atyját – fogalmazott a főpásztor.

Mindannyian, akár könnyebb, akár nehezebb módon jöttünk, zarándokként érkeztünk Esztergomba, méghozzá az apostolok nyitottságával – hangsúlyozta Ternyák Csaba. Azért jöttünk, hogy Mindszenty bíborostól tanuljunk egyház- és hazaszeretetet, imádkozzunk és engeszteljünk Magyarországért – tette hozzá.

Ma Mindszenty bíboros különösen arra tanít minket, hogy „nem lehetünk olyanok, és nem viselkedhetünk úgy, mint akiknek nincs reményük és hitük” – folytatta beszédét az egri érsek. Ezek a szavak, amelyeket 1948. december 26-án, letartóztatása előtt papjainak mondott, a legerősebb felszólítást jelentik. A hercegprímás azért hangsúlyozta annyira a hit és a remény fontosságát, mert tudta, hogy mi, magyarok könnyen hajlunk az elkeseredésre és a csüggedésre, szívesen emlékezünk múltbeli sérelmeinkre. Mindszenty pedig éppen arra tanít és buzdít, hogy van értelme tevékeny reménnyel tekinteni a jövőbe. Ez a remény pedig nem csupán egyfajta optimista várakozás, hogy a dolgaink végül majd csak jobbra fordulnak, hanem természetfölötti hiten nyugszik – mutatott rá Ternyák Csaba.

Az egri főpásztor szerint azért kell engesztelni Magyarországért, mert túlságosan sok van a rovásunkon. Sokszor hűtlenné váltunk az imádságban és embertársaink szeretetében. Nem akartuk felismerni egymásban Isten rejtett vonásait. Nem védtük meg az üldözöttet, nem adtunk esélyt a magzatoknak, nem emeltük fel az elnyomottat, egyéni érdekeinket fölébe helyeztük a közösség érdekének. A széthúzás és a pártoskodás felaprózta erőinket. Az egyszerű bocsánatkérés és bűnbánat ezért már nem elég: engesztelnünk kell azért, hogy helyrebillenjen a mérleg nyelve, és Krisztus áldozata mellé odahelyezzük a mi áldozatunkat is.

1946 karácsonyán a Magyar Katolikus Püspöki Kar kiadott egy körlevelet, amelyben elhangzott, hogy „minden bajnak gyökere az Istentől és törvényeitől való elidegenedés”. Ez a megállapítás korunkra még inkább érvényes – véli Ternyák Csaba. A főpásztor rámutatott, hogy bár az engeszteléssel látszólag a múltba nézünk, valójában azonban a jövőbe tekintünk, lelki és szellemi energiákat nyerünk. „Engesztelő zarándoklatunk célja az, hogy nyomában a remény és a hit emberei legyünk. Mindszenty bíboros halála után 40 évvel is erre int bennünket, és erre mutat példát” – hangoztatta a szónok.

Azért jövünk évről évre Mindszenty bíboros sírjához, mert meg akarjuk tanulni tőle a Krisztushoz és az egyházhoz való hűséget, a hazaszeretetet és az engesztelés lelkületét, amelyeknek – Szent II. János Pál pápa szavai szerint – „tündöklő tanúságtételét” hagyta ránk – mondta az egri érsek, hozzátéve, hogy nem Mindszenty egyházkormányzati működését méltatjuk elsősorban, hanem személyes apostoli elkötelezettségére emlékezünk, amellyel az egyházat és népét szolgálta, és hálát adunk Istennek, hogy a bíborosban rendíthetetlen pásztort ajándékozott nekünk.

A szentáldozás után az egybegyűltek közösen elimádkozták a Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért való imádságot. A szentmisét követően  először a koncelebráló püspökök és papok, valamint az asszisztencia imádkoztak röviden a negyven éve elhunyt főpásztor sírjánál, majd a hívek is meglátogathatták az altemplomban található sírt.

A Mindszenty-megemlékezés további nagy eseménye volt, hogy a Sötétkapu oldalában, az 1956-os forradalom esztergomi áldozatai emlékművének tőszomszédságában felavatták az egykori hercegprímás új köztéri szobrát. A bronz alkotás korunk egyik legjelentősebb orosz szobrászművésze, Vlagyimir Szurovcev műve.

 

hirado.hu - MTI - Magyar Kurír
  • Gyurcsányi fordulat: igazat mondott
    A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
  • Pluralizmus Ismét Működésben – PIM
    Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
MTI Hírfelhasználó