MTA Lendület: ezek a nyertesek
Kihirdette a Lendület pályázat idei győzteseit Lovász László, az MTA elnöke. A kiválósági program keretében 12 új kutatócsoport alakulhat egy-egy fiatal kutató vezetésével.
2015. április 29. 16:03

A 2009-ben alapított Lendület program célja a magyar kutatók elvándorlásának visszaszorítása, a tehetség-utánpótlás biztosítása, a fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítése, valamint az akadémiai kutatóintézetek hálózatának és az egyetemek versenyképességének növelése.

Lovász László az MTA székházában megrendezett szerdai ünnepélyes eredményhirdetésen hangsúlyozta: a Lendület program kivételes sikerességét nem csupán a támogatásban részesült kutatások minősége bizonyítja, hanem a különböző kutatócsoportokban dolgozó fiatal és tehetséges kutatók magas száma is. "Fontosnak tartom, hogy a tudományos kutatók fiatalabb nemzedéke érezze, az akadémia számít a munkájukra" - tette hozzá.

A Lendület programra idén két kategóriában - az önálló kutatói pályájukat kezdő 38 év alatti tudósoknak szóló Lendület I., és a már önálló kutatói pályát folytató 35 és 45 év közötti tartósan sikeres kutatók számára indított Lendület II. - összesen 96 pályázat érkezett, amelyekről két fordulóban döntött az MTA.

A 12 nyertes pályázat közül öt a matematika és a természettudományok, négy az élettudományok, három pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok területét érinti. A támogatásban részesülő kutatók közül négyen - Hangya Balázs agykutató, Pásztor Gabriella fizikus, Szilágyi Róbert Károly vegyész és Tory Kálmán gyermekorvos - külföldről térnek haza.

"Három évvel ezelőtt még Párizsba kellett költöznöm a kutatásom miatt, most azonban itthon is folytathatom a munkámat. Mindez nagy felelősség" - mondta el Tory Kálmán, aki az úgy nevezett monogénes gyermekkori betegségek kialakulásának okait vizsgálja.

Pásztor Gabriella eddig a svájci CERN kutatóintézetben dolgozott a kanadai Carleton University megbízásából. Mint elmondta, régi álma válik valóra azzal, hogy most az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezeti keretében kapcsolódhat be a nagy hadronütköztető (LHC) adatainak vizsgálatába, és folytathatja az elemi részecskék és a kvarkanyag titkainak kutatását.

Simon Ferenc 2010-ben egy nagy összegű uniós támogatásnak köszönhetően alapíthatott saját kutatócsoportot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A korábban hét évet külföldön élt fizikus a támogatásról szóló oklevél átvételekor elmondta, a Lendület program számukra megteremti a lehetőségét annak, hogy a technológiai fejlődés fizikai alapjainak megteremtését célzó, már megkezdett kutatásaikat Magyarországon tudják tovább folytatni.

Saját kutatócsoportot állíthat fel Weisz Boglárka történész is, aki munkatársaival átfogó képet szeretne adni a középkori Magyar Királyságnak a korabeli Európa gazdasági vérkeringésében betöltött szerepéről. Mint az eseményen elmondta, bizonyítani szeretnék, hogy a Magyar Királyság nem csupán része volt az európai gazdasági folyamatoknak, hanem az egyik mozgatórugója is.

Szintén támogatást nyert a Lendület program idei pályázatán a rákkutatással foglalkozó Mátés Lajos biológus, a jelenleginél megbízhatóbb pénzügyi rendszerek létrehozásának lehetőségeit kutató Rásonyi Miklós matematikus, a kiberfizikiai kérdéseket vizsgáló Varró Dániel mérnök-informatikus, a latin nyelv dialektológiáját kutató Adamik Béla, a Kárpát-medence bronzkori történetének jobb megismerését célul kitűző Kiss Viktória régész, és a kromoszómák térbeli szerkezetének kialakulását kutató Székvölgyi Lóránt biológus is.

Az idei nyertesekkel együtt a Lendület program keretében működő kutatócsoportok száma összesen 109-re nőtt. Az MTA a 12 új kutatócsoport felállását 2015-ben összesen 400 millió forinttal támogatja. 

MTI
  • A nyugat-európai liberálisok vallása a hungarofóbia
    Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
  • Horror bohózat a párizsi ügyészségen
    Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
MTI Hírfelhasználó