Holtversennyel fordulnak a hajrára a brit nagy pártok
A május 7-i nagy-britanniai választások kampányának utolsó teljes hete előtt változatlanul holtversenyt jeleznek a közvélemény-kutatások a kormányalakításra esélyes két legnagyobb brit parlamenti erő, a jelenleg is kormányzó konzervatívok és az ellenzéki Munkáspárt között.
2015. április 26. 16:26

A vasárnap ismertté vált legújabb felmérések 32-35 százalék közötti támogatottságot mutatnak a két pártnak. A brit választási rendszer alapján ez azt jelenti, hogy jó eséllyel sem a Konzervatív Párt, sem a Labour nem szerez abszolút alsóházi többséget, vagyis valamilyen hivatalos vagy informális koalícióra kényszerül majd kettőjük közül az, amelyik végül kormányt alakíthat.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov által a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap megbízásából elvégzett új felmérés a Munkáspártnak 34 százalékos, a Konzervatív Pártnak 32 százalékos támogatottságot mutatott ki.

Peter Kellner, a YouGov elnöke az adatokhoz fűzött kommentárjában hangsúlyozta: a jelek szerint "nem sikerült áttörni a Munkáspárt védvonalait" a konzervatívok által az elmúlt egy hétben nagy erővel bevetett kampánystratégiával, amelynek célja a választók meggyőzése arról, hogy a Munkáspárt a Skócia elszakadására törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) "túsza" lenne kormányra kerülése esetén.

Kellner kiemelte azt is, hogy a Konzervatív Párt nem tudta támogatottsági előnyre váltani a számára egyértelműen kedvező választói részpreferenciákat sem, például azt, hogy a választók zöme David Cameron miniszterelnököt szeretné továbbra is a kormányfői tisztségben látni, és azt sem, hogy a többségi vélemény szerint a konzervatívok szakavatottabban kezelik a gazdasági kérdéseket.

A YouGov elnöke szerint ha az új közvélemény-kutatás jelezte teljes támogatottsági számsor helytállónak bizonyul, az azt valószínűsítené, hogy Ed Miliband, a Munkáspárt vezetője lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnöke. A Labour számára koalíciós vagy külső támogató partnerként elképzelhető, a középtől balra álló kisebb pártok alsóházi képviselőinek összlétszáma a jelenlegi támogatottsági megoszlások alapján ugyanis 324 lenne, hárommal több a konzervatívok által mozgósítható potenciális szövetségesekénél.

Kellner szerint azonban van egy tényező, amely döntő jelentőségűnek bizonyulhat a konzervatívok javára a kampány célegyenesében, a legújabb felmérés egyik részadata szerint ugyanis a kormány gazdasági teljesítményének megítélése az előző választások után nem sokkal mért csúcspont óta most a legjobb. A választók 49 százaléka gondolja úgy, hogy a Konzervatív Párt vezette kormány helyes gazdaságpolitikát alkalmazott és 40 százalék azoknak az aránya, akik szerint a koalíció rosszul teljesített ezen a területen. A YouGov vezetője szerint a konzervatívok plusz szavazatokra tudnák váltani e támogatottsági előnyt a választásokig hátralévő tíz napban, de ehhez az eddiginél sokkal jobb kampány kellene.

A kampányt vasárnap Ed Miliband és London konzervatív párti polgármestere, Boris Johnson látványos összecsapása színesítette. A BBC televízió vasárnaponként jelentkező heti politikai magazinműsorában együtt szerepelt a két politikus, és Johnson vádjai szerint Miliband a saját testvérét is "képes volt hátba döfni". London polgármestere ezzel arra utalt, hogy Ed Miliband a Munkáspárt élén az előző választások elvesztése után lezajlott vezetőváltási csatában bátyja, David Miliband volt külügyminiszter ellen indult és csekély különbséggel, de el is ütötte testvérét a Labour vezetői tisztségétől. Johnson szerint Ed Miliband "ugyanígy hátba döfné" az egész országot, ha miniszterelnök lenne, mivel a kormányképes többség biztosítása érdekében összeállna akár az Egyesült Királyság feldarabolására törekvő Skót Nemzeti Párttal is.

Az SNP a kampányban valóban többször is felajánlotta, hogy kész támogatni a Munkáspártot a konzervatívok újabb kormányalakításának megakadályozásában, Ed Miliband azonban a vasárnapi BBC-műsorban egyértelműen megerősítette, hogy "semmiféle alkura" nem lesz hajlandó a skót nacionalistákkal. 

hirado.hu - MTI
  • A gyurcsányi „semmi”
    „A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
MTI Hírfelhasználó